Alstom perben eljáró jogászok felelősségéről

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

2010. szeptember 5-i, „Metro kocsikról, avagy vihar egy pohár vízben” című alábbiakban is olvasható írásomban összefoglaltam az általam tudott tények alapján az ALSTOM Metro szerelvényeinek típusengedélye megtagadása után kialakult jogi helyzetet, majd a következő megállapítást tettem:

„Az írásom után olvasható döntvény arra is irányt mutat, hogy mit kell tenni a jogosultnak az esetben, amennyiben a szabványos előírások be nem tartása miatt megállapítható hibát a kötelezett azért nem javítja ki termékét, mert szerinte az hibátlan. Úgy, mint ahogy a francia világhírű cég most teszi.

Természetesen ez esetben is át kell venni a hibás terméket jogfenntartási nyilatkozattal, majd haladéktalanul gondoskodni kell arról, hogy más cég a hibát kijavítsa, ezt követően pedig a Típusengedélynek a BKV Zrt általi beszerzését követően haladéktalanul munkába kell állítani a járműveket.

A jogászok pedig ettől függetlenül éveken át munkálkodhatnak majd azon a peren, ami a kártérítéssel, vagy kötbérezéssel kapcsolatos…

Annak, hogy még mindig miért töprengenek a határidők kegyetlen szorítása közben is a probléma megoldásán a BKV Zrt, vagy ki tudja kinek a jogászai, nem értem.”

Az idézett szövegrész utolsó mondata szerint már szeptember elején sem értettem azt, hogy a BKV Zrt jogászai min töprengenek, azt pedig később végképpen nem értettem, hogy miért hagyták azt, hogy a BKV Zrt vezetői az ALSTOM-mal kötött szerződést októberben úgy bontsa fel, hogy közben bottal üthetik a vételárként megjelölt 114 millió EURO-nak BKV által már kifizetett fele összegét.

A tegnapi napon értettem meg a BKV Zrt jogászainak magatartását. Abból a tényből következően, hogy sikerült egy francia bíróságon a BKV Zrt-nek 37 milliárd forint pertárgy értékű peres eljárást elveszteni.

Hiszen ilyen pertárgy értékű perben a jogi képviselők díjazása a per eredményességétől függetlenül nem egy-két millió forint. Valamint Franciaországba sem muszáj csak a tárgyalás napján kiutazni.

És ha már futhat a BKV Zrt a 37 milliárd forintja után, akkor mit számít még ehhez további 100 millió forint perrel kapcsolatos kár. Valamint az, hogy négy hónapig az ügy megoldása érdekében ténylegesen nem történt semmi.

Szerintem így gondolkozhattak azok a jogászok, akik hagyták azt, hogy az újabb bukás, hazánknak mindenképpen blamázst jelentő újabb esemény bekövetkezzen.

Nekik minden bizonnyal megérte.

Siófokon 2010. december 22. napján.

Dr. Léhmann György

======================================

Metrokocsikról, avagy vihar egy pohár vízben

Tegnapelőtt a bölcsészdiplomával rendelkező Bayer Zsolt is megszólalt egyik műsorában az Alstom féle metrokocsik alkalmasságával kapcsolatban, ezért gondoltam úgy, hogy jogi és közlekedésgépészeti képzettségemre tekintettel az alábbiakban talán én is megszólalhatok.

------------------------

2006. május 30-án állapodott meg a BKV Zrt, valamint az Alstom Transport S.A. francia, és GANZ Transelekro Közlekedési Zrt. – utóbbiak mint konzorciumi tagok – abban, hogy utóbbi cégek az M2 vonalra 22. db. járműszerelvényt és tartozékokat 149 millió 840.452 Euróért szállítanak le úgy, hogy ebből 10 millió 558.496 Euró a karbantartási szerződés ára, míg

az M4 vonalra 15+7 db. metrójárműszerelvényt 113 millió 794.341 Euró-ért szállítanak le úgy, hogy ebből 5 millió 505.407 Euró a karbantartási szerződés ára.

A szerződést a BKV részéről Aba Botond, míg a Konzorcium részéről Zal Shahbaz, Michael Anderson, Karda László, Ács Sándor írta alá Demszky Gábor főpolgármester jelenlétében.

Az így aláirt „MEGÁLLAPODÁS” nevű okirat aláírásának napján fentiek részletezésére vonatkozó felek SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS –t kötöttek, illetve írtak alá. Utóbbi szerződést Demszky Gábor már nem írta alá.

------------------------

A SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS 9.1 pontja szerint felek a következőkben állapodtak meg:

„A szerződésre és értelmezésére a Magyar Köztársaság jogszabályai az irányadóak. Ezúton kizárják az áruk nemzetközi adásvételére irányuló szerződésekről szóló ENSZ és egyéb nemzetközi egyezmények alkalmazását.”

Tekintettel arra, hogy a szerződés teljesítésével kapcsolatosan jelenleg fennálló probléma a Típusengedéllyel illetve ennek hiányával kapcsolatosan bontakozott ki, ezért indokolt a szerződésben írtakat erre vonatkozóan részletesebben ismertetni.:

Szállítási szerződés 1. r. pont: „…A Típusengedélyt a Szállító köteles beszerezni saját költségére és

kockázatára.”

13.2. pont: „A szállító megszerzi az Előzetes típusengedélyt és a Típusengedélyt.”

15.2. pont: „…Amennyiben nem adják meg a Típusengedélyeket amiatt, hogy a

Szállító nem teljesíti a végleges műszaki specifikációt és/vagy a 13.2. szerint a Szállító által szolgáltatott dokumentációt, a Szállító felelős a nem-teljesítés orvoslásáért.”

32.2. pont: „…A típusengedély megszerzésének elmulasztása az alábbi feltételektől

függően vis major eseménynek tekintendő, ha és amennyiben

a./ az Előzetes típusengedélyt megadták, és

b./ a Felek jóhiszeműen, minden erőfeszítést megtéve együttműködtek,és

d./ a Felek minden erőfeszítést megtettek a Típusengedély megszerzése

érdekében, beleértve különösen a Szállító fellebbezéseit a hatóságok és

a bíróságok felé és Vevő ezzel kapcsolatos együttműködését.”

A típusengedély megszerzésével kapcsolatosan azért idéztem a szerződésnek több pontját is, mert a szállító cég – ALSTOM – ismereteim szerint a Nemzeti Közlekedési Hatóságnak típusengedély kérelmezését elutasító határozatára tekintettel most arra hivatkozik, hogy az utóbbi idézett 32.2 pont szerint a BKV Zrt megrendelő hátrányára a szerződés teljesítése során vis major esemény következett be.

Hivatkozik erre a pontra az ALSTOM úgy, mintha a szerződésnek idézett többi pontja illetve az általa is elfogadott magyar jogban olvasható Ptk. 207. § 1. bek-ben írtak nem léteznének:

„A szerződési nyilatkozatot vita esetén úgy kell értelmezni, ahogy azt a másik félnek a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általános elfogadott jelentése szerint értenie kellene.”

Az ismertetett jogszabályhely alapján nem nehéz a 32.2 pontnál írtakat a vis majorral kapcsolatosan helyesen értelmezni az 1. r. pont figyelembevételével. Abból kiindulva, hogy az 1.r. pontban az ALSTOM saját költségére és kockázatára köteles a Típusengedélyt beszerezni, illetve a még nem idézett 28.2. pont szerint

„A Szállító továbbá szavatolja, hogy az áruknak, az egyéb áruknak és a kapcsolódó szolgáltatásoknak nincsen a Szállító cselekedetéből vagy mulasztásából származó hibája, vagy hibás tervezésből, nem megfelelő anyagokból vagy a szakértelem hiányából eredő olyan hibája, amely a leszállított áruk normális használata során a magyarországi feltételek során felmerülhetnek (de a végleges specifikációnak megfelelnek).”

Ne tessék már komolytalanodni tisztelt ALSTOM cég akkor, amikor a magyar szabványok szerint nem vitásan a saját cselekedeteiből származóan hibás metró kocsikkal kapcsolatosan vis majorra hivatkozik. Én nem tudom azt, hogy a francia jogrendszer elfogadja-e az ilyen fajta tisztességtelen piaci magatartást, de szíveskedjék tudomásul venni azt, hogy az általa jelen ügyben alkalmazhatónak elfogadott magyar jogrendszerben a tisztességes eljárás alapelve létezik.

A szerződésnek idézett rendelkezéseiből egyértelműen következik az, hogy a 32.2 pont alapján vis majorra csak akkor hivatkozhat a francia fél, amennyiben hibátlanul teljesített. És a vis majort a Típusengedéllyel kapcsolatosan azért rögzítették, mert éppen a francia cég gondolt arra, hogy a magyar közlekedési hatóság esetleg jogával visszaélve akkor sem adja ki számára a Típusengedélyt, ha hibátlan a francia cég terméke. És erre az esetre a vis majorra hivatkozása tényleg méltányolható lehetett volna.

De így, visszaélve a magyar szerződő fél jóhiszeműségével a francia szerződő félnek hibás teljesítése miatti következményeket a magyar félre terhelni, vérlázító tisztességtelenség. Mivel világhírű francia cégről van szó, arra gondolok, hogy Clemenceau világhírű unokái is a cég vezetői között lehetnek.

==================

Arról pedig az írásom után olvasható „A törvényes kellék fogalomkörébe tartozik, hogy a szolgáltatás a szabványban előírt követelményeknek megfeleljen” című EBH 2001.629. sz. döntvény ismeretében végképp ne nyissunk vitát, hogy a magyar szabvány előírásainak meg nem felelő termék Magyarországon miért tekintendő hibásnak még akkor is, ha a terméket előállító cég azt hibátlannak mondja. Idézem a döntvénynek Legfelsőbb Bíróság állásfoglalását tartalmazó részét:

„A Ptk. 305. § 1. bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A (2) bekezdés értelmében a kötelezett felel (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor meg vannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok (kellékszavatosság).

Az eljárt bíróságok a fenti rendelkezések helyes alkalmazásával foglaltak állást a hibás teljesítés kérdésében, az ugyanis a perben egyértelműen megállapítást nyert, hogy a födém nem felelt meg a szabvány előírásainak. Bár a jogszabály külön nem említi a szabványnak való megfelelőséget, de a bírósági gyakorlat értelmében törvényes kellék fogalomkörébe tartozik az is, hogy a szolgáltatás a kötelező szabványban foglalt előírásoknak megfeleljen. Téves az az alperesi álláspont, hogy kellékhiba csak abban az esetben áll fenn, ha a hibának látható jelei is vannak, mert épületszerkezeti hibáknál gyakori eset, hogy a minőségi követelmények megléte csak a szerkezet megbontása esetén állapítható meg. A statikai követelmény a biztonságosságot szolgálja, a rendeltetésszerű alkalmasság kérdése nem független a terhelhetőség és biztonságosság követelményétől. A hibás teljesítés fenti szabálya egyaránt alkalmazandó a tervezési, építési vagy adásvételi szerződésre is, ezért az eladó mint kötelezett szavatol azért, hogy a szolgáltatott dologban meg legyenek a törvényes tulajdonságok, Miután ezen felelősség objektív jellegű, ezért nincs jelenősége annak, hogy az alperes a hibát ismerte-e, közrejátszott-e annak kialakulásában.”

Az utolsó mondatot megismételve a szavatossággal kapcsolatos felelősség objektivitása miatt tehát teljesen mindegy az, hogy a magyar fél milyen magatartást tanúsított a szerződés megkötése, vagy azt követő eljárása során. A hibákért, illetve a hibák miatt bekövetkező kárért – Ptk. 310. § - teljes egészében a francia világhírű cég felel. Világhír ide, világhír oda.

====================

Az írásom után olvasható döntvény arra is irányt mutat, hogy mit kell tenni a jogosultnak az esetben, amennyiben a szabványos előírások be nem tartása miatt megállapítható hibát a kötelezett azért nem javítja ki termékét, mert szerinte az hibátlan. Úgy, mint ahogy a francia világhírű cég most teszi.

Természetesen ez esetben is át kell venni a hibás terméket jogfenntartási nyilatkozattal, majd haladéktalanul gondoskodni kell arról, hogy más cég a hibát kijavítsa, ezt követően pedig a Típusengedélynek a BKV Zrt általi beszerzését követően haladéktalanul munkába kell állítani a járműveket.

A jogászok pedig ettől függetlenül éveken át munkálkodhatnak majd azon a peren, ami a kártérítéssel, vagy kötbérezéssel kapcsolatos…

Annak, hogy még mindig miért töprengenek a határidők kegyetlen szorítása közben is a probléma megoldásán a BKV Zrt, vagy ki tudja kinek a jogászai, nem értem.

Ha esetleg az az időt rabló problémájuk, hogy a hiba kijavításának műszaki lehetőségeit is kutatják, segítek annyiban, hogy a metrokocsikon állítólag hiányzó második fékrendszert úgy is lehet a szabvány szerint pótolni, ahogy már háború előtt is villamosokon a második – biztonsági – fékrendszert kialakították.

A kocsikra sínféket szereltessenek fel jobb megoldás híján, ami nem más, mint a sin alakját követő, megközelítőleg egy méter hosszú elektromágnes. Áram alatt ez a vasdarab könyörtelenül a sínre tapad és a kocsi azonnal megáll. Ennek használata a fokozatos megállást nem biztosítja, ezért már korábban is csak végszükség esetén használták.

Remélem már van jobb megoldás is, de felőlem akár így is megoldhatják a problémát, csak már hagyják abba ezt a vég nélküli szerencsétlenkedést. Jogászok és más „hozzáértők” egyaránt.

Siófok 2010. szeptember 5. napján.

Dr. Léhmann György

Siófok Szűcs u. 1. sz.

EBH2002. 629

A törvényes kellék fogalomkörébe tartozik, hogy a szolgáltatás a szabványban előírt követelményeknek megfeleljen. (Ptk. 305. §)

Az 1997. január 30-án kelt szerződésben felperes 7 000 000 forintért megvette az alperestől a perbeli házas ingatlant. A padlástéri szobákhoz vezető feljáró áthelyezése érdekében a födémet megbontotta; ekkor megállapításra került, hogy a födém statikai szempontból nem felel meg a szabvány előírásainak. A kellő teherbírás kialakítása érdekében szükség volt annak megerősítésére, de az alperes felhívás ellenére kellékszavatossági felelősségét nem ismerte el. A felperes a munkát elvégeztette, és 1 540 055 forint javítási költség megfizetése iránt kereseti kérelmet terjesztett elő a Ptk. 305. § (1), illetve 307. § (1) bekezdése alapján. Az alperes ellenkérelme a kereset elutasítására irányult, elsősorban tagadta a hibás teljesítés tényét, az eladót terhelő szavatossági felelősséget.
Az elsőfokú bíróság a megismételt eljárásban meghozott ítéletében kötelezte az alperest, hogy fizessen meg a felperesnek 1 540 055 forintot, ennek 1997. július 1-jétől járó évi 20%-os kamatát, valamint a perköltséget. Igazságügyi szakértői vélemény alapján tényként megállapította, hogy a födém 1985-ben, az épület létesítésekor sem felelt meg a szabványnak, a statikai követelményeknek. A felperes által kifizetett javítási költséget reálisnak tartotta. Bár a födémen sem repedések, sem vakolathullás nem volt észlelhető, de nem elégítette ki a biztonságosság követelményét, ezért a Ptk. 305. § (1) bekezdése alapján megállapította az alperes hibás teljesítését. Miután az alperes a felelősségét nem ismerte el, és kijavítást nem vállalt, ezért a felperesnek a Ptk. 307. § (1) bekezdésére alapított keresetét megalapozottnak találta. Az ítélet meghozatalánál nem vette figyelembe a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. tv. rendelkezéseit, mert azok kizárólag ingókra vonatkoznak.
A másodfokú bíróság az alperes fellebbezése folytán meghozott jogerős ítéletében az elsőfokú ítéletet indokai alapján hagyta helyben. A fellebbezéssel kapcsolatban többek között rámutatott arra, hogy a szolgáltatásnak meg kell felelnie a kötelező szabványban foglaltaknak, a perbeli födémszerkezet hibáját pedig három szakértői vélemény is megállapította. Az alperes felelősségét nem érinti az, hogy a szabvány betartásáért a tervező és a kivitelező is felelős. Az ingatlant az alperes értékesítette felperes részére, ezért felelőssége az adásvételi szerződés alapján áll fenn. A jogerős ítélet indokolása szerint hajszálrepedés hiányában is megállapítható a hibás teljesítés, mert a födémnek nincs kellő teherbírása, a szabványtól való eltérés potenciális veszélyforrást jelent.
Az alperes a jogerős ítélet elleni felülvizsgálati kérelmében az ítéletek megváltoztatását és a kereset elutasítását kérte. Véleménye szerint a jogerős ítélet sérti a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontját, 95. §-át, továbbá a Ptk. 305. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat. Azt hangsúlyozta, hogy a födémen kellékhiba nem állt fenn, még hajszálrepedés sem volt található. Az 1985-ben készült felépítmény megépítése óta panzióként működött, annak födémén semmilyen elváltozás nem volt, ezért megítélése szerint az alperes részéről hibás teljesítés nem történt. Állította, hogy az épület födémének megerősítése kellékhiba hiányában kizárólag olyan pótmunkának tekinthető, amely bármilyen nem új épület átalakítása során nagy valószínűséggel felmerül. Tévesnek tartotta az ítéletet amiatt is, hogy nem tesz különbséget a rendeltetésszerű használat polgári jogi intézménye, és a biztonságosság nem polgári jogi követelménye között. Rámutatott arra, hogy a termékfelelősségről szóló 1993. évi X. törvény alapján a szabvány be nem tartásáért felelős tervező vagy kivitelező közvetlenül perelhető.
A felperes ellenkérelme a jogerős ítélet hatályban tartására irányult. Többek között előadta, hogy a rejtett hibára a födém megbontása után derült fény; kellékhiba önmagában az, hogy a födém terhelhetősége nem felelt meg a szabványnak.
A felülvizsgálati kérelem nem alapos, a jogerős ítélet a felülvizsgálati kérelemben megjelölt okokból nem jogszabálysértő.
A Ptk. 305. § (1) bekezdése szerint olyan szerződés alapján, amelyben a felek kölcsönös szolgáltatásokkal tartoznak, a kötelezett hibásan teljesít, ha a szolgáltatott dolog nem felel meg a teljesítéskor a törvényes vagy a szerződésben meghatározott tulajdonságoknak. A (2) bekezdés értelmében a kötelezett felel (szavatol) azért, hogy a szolgáltatott dologban a teljesítéskor megvannak a törvényben és a szerződésben meghatározott tulajdonságok (kellékszavatosság).
Az eljárt bíróságok a fenti rendelkezések helyes alkalmazásával foglaltak állást a hibás teljesítés kérdésében, az ugyanis a perben egyértelműen megállapítást nyert, hogy a födém nem felelt meg a szabvány előírásainak. Bár a jogszabály külön nem említi a szabványnak való megfelelőséget, de a bírósági gyakorlat értelmében törvényes kellék fogalomkörébe tartozik az is, hogy a szolgáltatás a kötelező szabványban foglalt előírásoknak megfeleljen. Téves az az alperesi álláspont, hogy kellékhiba csak abban az esetben áll fenn, ha a hibának látható jelei is vannak, mert épületszerkezeti hibáknál gyakori eset, hogy a minőségi követelmények megléte csak a szerkezet megbontása esetén állapítható meg. A statikai követelmény a biztonságosságot szolgálja, a rendeltetésszerű alkalmasság kérdése nem független a terhelhetőség és biztonságosság követelményétől. A hibás teljesítés fenti szabálya egyaránt alkalmazandó a tervezési, építési vagy adásvételi szerződésre is, ezért az eladó, mint kötelezett szavatol azért, hogy a szolgáltatott dologban meglegyenek a törvényes tulajdonságok. Miután ezen felelősség objektív jellegű, ezért nincs jelentősége annak, hogy az alperes a hibát ismerte-e, közrejátszott-e annak kialakulásában.
Tekintettel arra, hogy a felperes kereseti kérelmében határozottan megjelölte az érvényesíteni kívánt jogot, az annak alapjául szolgáló tényeket, és becsatolta azok bizonyítékait is, ezért alaptalanul sérelmezte az alperes a Pp. 121. § (1) bekezdés c) pontjának, illetve a Pp. 95. §-ának megsértését.
Mindezekre figyelemmel a Legfelsőbb Bíróság a jogerős ítéletet a Pp. 275. § (3) bekezdése alapján hatályában fenntartotta. (Legf. Bír. Pfv. VII. 21.342/2000. sz.)
(Megjelent: A Legfelsőbb Bíróság határozatainak hivatalos gyűjteménye 2002/1)

Tartalom átvétel