Az ál-miniszterelnökség alkotmányossági problémái

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

A mellékletben olvasható kérelmemmel 2009. április 15-én azért fordultam az Alkotmánybírósághoz, mert egy nappal korábban Gyurcsány Ferenc előbb azt a mondatot intézte plenáris ülésen az Országgyűléshez, hogy

„Köszönöm végül, hogy szolgálhattam Önöket, köszönöm, hogy az ország miniszterelnöke lehettem.”

Majd ezt követően hozta meg az Országgyűlés alább tartalmú 27/2009. (IV. 14.) OGY határozatát:

„Az országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, egyben Bajnai György Gordont miniszterelnökké megválasztja.”

Ténybelileg kérelmemben ennek az országgyűlési határozatnak megsemmisítését azért kértem, mert Gyurcsány Ferencnek idézett mondata után az idézett OGY határozat mindenképpen alkotmánysértő.

------------------------
A Magyar Köztársaság Alkotmánybírósága 2010. február 16-án hozott, 485/B/2009. szám alatti, mellékletben olvasható indítványomat visszautasító végzés 1. pontjában kérelmem lényegét helyesen az alábbiak szerint határozta meg:

„Az indítványozó kérelmet terjesztett elő az Országgyűlés által 2009. április 14-én elfogadott országgyűlési határozat megsemmisítésére. A miniszterelnökkel szembeni bizalmatlanság kifejezésről és az új miniszterelnök megválasztásáról szóló 27/2009. (IV.14.) OGY határozat (a továbbiakban OGY hat.) az indítványozó szerint azért alkotmánysértő (sérti az Alkotmány 33/A. §-át, 39/A §-át és 39/C §-át) mert a miniszterelnök szóban már 2009. április 14-e előtt lemondott, így már nem lehetett volna vele szemben konstruktív bizalmatlansági indítványt elfogadni. Véleménye, hogy az Országgyűlés előtti szóbeli lemondás azonos a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli lemondással, lemondott miniszterelnökkel szemben pedig az Alkotmány 33/A § b. pontja és az 55/2004. (XII.13.) AB határozat (a továbbiakban Abh.)alapján nem lehet konstruktív bizalmatlansági indítványt érvényesíteni. Az indítványozó utal arra, hogy Abh. Alkotmányellenesnek ítélte a miniszterelnök lemondásához kapcsolódó alkotmányon túl meghatározott törvényi feltételeket. A központi államigazgatási szervekről, valamint a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2006. évi LVII.- törvény 18. § 1. bekezdése úgy rendelkezik, hogy a miniszterelnök a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozattal mondhat el megbízatásáról. Az indítványozó kifejtette, hogy mivel a 18. § 3. bekezdés szerint az írásbeli lemondásról a köztársasági elnöknek haladéktalanul tájékoztatni kell az Országgyűlést, abban az esetben, ha a miniszterelnök az Országgyűlés előtt tesz lemondására irányuló nyilatkozatot, az közvetlenül a címzettnek szól. Ilyenkor – véleménye szerint – a szóbeli lemondás is érvényes. Mindezek alapján az indítványozó határozott kérelmet terjesztett elő az OGY hat. Alkotmányossági vizsgálatára és megsemmisítésére.”

Ellenben a 3. pontban irt, Alkotmánybíróság hatáskörét értelmező alábbi megállapításait az Alkotmánybíróságnak csak részben tudom elfogadni:

„Az Alkotmánybíróság hatásköreit értelmezve az 52/1993. (X.7.) AB végzésben (a továbbiakban: Abv.) megállapította, hogy az Alkotmány 32/A. §-ának és a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. törvény 46. §-ának megfelelően nem minden országgyűlési határozat tartozik az állami irányítás egyéb jogi eszközei körébe, csak azok, amelyek a 46. § 1. bekezdésében foglalt tartalommal bírnak. A 46. § 2. bekezdése kifejezetten kizárja az állami irányítás egyéb jogi eszközei köréből a parlament egyedi határozatait (ABH 1993, 407,408.). Erre tekintettel az Abv. Hatáskör hiányában visszautasította az egyedi döntést tartalmazó OGY határozat érdemi vizsgálatára irányuló kérelmet. Az Abv. alapján alakult ki az Alkotmánybíróság azon gyakorlata, hogy a jogszabály, vagy az állami irányítás egyéb jogi eszköze megjelölése még nem szükségképpen alapozza meg az adott aktus felülvizsgálatára nézve az Alkotmánybíróság hatáskörét. A hatáskör vizsgálatánál nem az aktus elnevezése, hanem a benne foglalt rendelkezések jogi jellege az irányadó (lásd pl.: 703/B/2003. AB végzést ABH 2008., 3432, 3435.)

Jelen ügyben megállapítható, hogy az indítványozó által vizsgálni kért OGY hat. olyan egyedi döntést tartalmaz, amelynek felülvizsgálatára az Alkotmánybíróság sem az Alkotmány sem az Alkotmánybíróságról szóló 1989. évi XXXII. törvény, sem más törvény alapján nincs hatásköre.”

Az Alkotmánybíróság értelmezéséből egyet értek azzal, hogy az egyedi döntések felülvizsgálata nem tartozik az Alkotmánybíróság hatáskörébe, egyetértek azzal, hogy a hatáskör vizsgálatánál nem az aktus elnevezése, hanem a benne foglalt rendelkezések jogi jellege az irányadó, de éppen utóbbi megállapítás helyessége miatt nem értek egyet az alábbiakkal indokolva azzal, hogy az általam vizsgálni kért OGY határozat egyedi döntést tartalmaz.

------------------------

Jakab András: „A magyar jogrendszer alapelemei és tagozódása” című művében ezzel kapcsolatosan többek között a következőket állapítja meg:

„A normatív rendelkezések címzetti köre nyitott, az egyedi rendelkezések címzetti köre zárt. A címzetti kör nyitottsága annyit jelent, hogy a jogkövetkezményben a kötelezettség alanyait leíró halmaz nyitott, azaz lehetnek új elemei, ellentétben a zárt az a halmaz, amelyből kiválasztjuk a címzettet, amelynek nem lehetnek új elemei.”

Ezért tekintjük mondjuk a Btk-t normatív aktusnak, hiszen a címzettek – bűncselekmények elkövetői – bárkik lehetnek, míg a bírósági ítéletet azért tekintjük egyedi aktusnak, mivel meghatározott személyekre vonatkozik az ítéletben foglalt rendelkezés.

Ebből a megállapításból vizsgálva az általam felülvizsgálni kért Országgyűlési határozatnak azt a mondatrészét, hogy

„Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki”

mindenképpen normatív aktus, hiszen konkrét címzettje nincs és az Alkotmánybírósági felülvizsgálatnak nem lett volna akadálya.

===================

Utóbbi véleményem ellenére tudomásul vett „visszautasítását” kérelmemnek okszerűen következik az a kérdés, hogy a 27/2009. (IV. 14.) OGY határozat a kérelmemben leírt alkotmányossági aggályom folytán alkotmányosnak tekintendő-e vagy sem. Azzal a ténnyel, hogy az Alkotmánybíróság fentiek szerint erre a kérdésre nem ad választ, álláspontom szerint a következő Országgyűlésnek így módja van szintén országgyűlési határozattal a kérelmem szerinti alkotmánysértésnek megfelelően újabb és olyan tartalmú országgyűlési határozatot hozni, hogy

„Az Országgyűlés a 27/2009. (IV. 14.) OGY határozat alkotmányellenességét megállapítja.”

Tekintettel arra, hogy a jogalkotásról szóló 1987. évi XI. tv. csak a magasabb szintű jogszabállyal ellentétes jogszabályalkotást tiltja, míg az Alkotmánybíróságnak a kérelmemet visszautasító végzése alapján nem lesz alkotmányos lehetősége arra, hogy ezt az újabb országgyűlési határozatot felülvizsgálja. Ugyanis, ha a kérelmemet egyedi aktus felülvizsgálati kérelmének tekintette, és ezért utasított vissza, akkor az egyedi aktusra vonatkozó újabb döntés már nem lehet normatív aktus.

------------------------

Így juthatunk el oda, hogy Bajnai György Gordon miniszterelnökségét a hatályos magyar jogrend alapján illegitimnek, törvénytelennek tekintsük annak minden jogkövetkezményével együtt.

Azaz ilyen országgyűlési határozat esetén Bajnai György Gordon által tett minden intézkedés, minden olyan jognyilatkozat, amit miniszterelnökként tett szintén törvénytelenné válhat azzal a jogkövetkezménnyel, hogy azokat a károkat amiket törvénytelen eljárása folytán hazánknak okozott, köteles államjogi és államigazgatási jogviszony híján a polgári jogi szabályok szerint megtéríteni.

Hiszen az nem kétséges, hogy a kérelmemben leirt alkotmánysértő eljárásra az Országgyűlésnek határozatot elfogadó tagjait és Bajnai György Gordont az késztette, hogy az addig hatalmon lévők politikai holdudvarához tartozók sok százmillió forintra tehető javadalmazását hazánknak nyilvánvalóan kárt okozva még néhány hónapig biztosítsák.

Ami pedig a lehetségesen alkotmánysértő országgyűlési határozatot elfogadó országgyűlési képviselők felelősségét illeti, természetesen más tekintetben vizsgálandó…

Siófokon 2010. február 27. napján.

Dr. Léhmann György

Érti ezt valaki?

Az országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki.

Tartalom átvétel