Bajnait kinevező határozat alkotmánysértéséről

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Tisztelt Alkotmánybíróság!

Országgyűlésnek 2009. április 7-én előterjesztett

„Az Országgyűlés a miniszterelnökkel szemben bizalmatlanságát fejezi ki, egyben Bajnai Gordont miniszterelnökké megválasztja”

szövegű határozati javaslatnak megfelelő tartalmú 2009. április 14-i Országgyűlési határozat

Alkotmányellenességének megállapítását és megsemmisítését k é r e m .

I n d o k o l á s :

Az Alkotmány irányadó rendelkezései szerint:

„33/A § A Kormány megbízatása megszűnik:

a./ az újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával,
b./ a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával,
c./ a miniszterelnök halálával,
d./ a miniszterelnök választójogának elvesztésével,
e./ a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg
f./ ha a 39/A § 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés a miniszterelnöktől a
bizalmat meg vonja és új miniszterelnököt választ.”

„39/A. § 1. bek: A képviselők legalább egyötöde a miniszterelnökkel szemben írásban – a miniszterelnöki
tisztségre jelölt személy megjelölésével – bizalmatlansági indítványt nyújthat be. A miniszterelnökkel szemben benyújtott bizalmatlansági indítványt a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítványnak kell tekinteni. Ha az indítvány alapján az országgyűlési képviselők többsége bizalmatlanságát fejezi ki, az új miniszterelnöknek jelölt személyt megválasztottnak kell tekinteni.”

„39/C. § 1. bek: Ha a miniszterelnök megbízatása az újonnan megválasztott Országgyűlés
megalakulásával vagy a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával szűnt meg, a
miniszterelnök az új miniszterelnök megválasztásáig ügyvezető miniszterelnökként gyakorolja a
hatáskörét, de új miniszter kinevezésére, illetőleg miniszter felmentésére javaslatot nem tehet, és
rendeletet csak törvény kifejezett felhatalmazása alapján halaszthatatlan esetben alkothat.”
------------------------
2006. évi LVII. tv. „17. § 1. bek: A miniszterelnök megbízatásának megszűnése egybeesik a Kormány
megbízatásának megszűnésével.”

„18. § 1. bek: A miniszterelnök a köztársasági elnökhöz intézett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról.

2. bek: A miniszterelnök megbízatása a lemondás benyújtásával szűnik meg. A lemondás érvényességéhez elfogadó nyilatkozat nem szükséges.

3. bek: A köztársasági elnök a miniszterelnök lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést.”
Gyurcsány Ferenc 2009. március 21-én pártjának gyűlésén felszólalva kezdeményezte az április 7-től Országgyűlés elé vitt azt az eljárást, melynek eredményeként formálisan az Alkotmány 33/A § f. pontja alapján konstruktív bizalmatlansági indítványnak nevezett kérelem került előterjesztésre, majd április 14-én az Országgyűlés által lett ez a kérelem elfogadva.

Ténylegesen ellenben Gyurcsány Ferenc szándéka szerint miniszterelnökként a saját maga ellen fogalmilag kizárt konstruktív bizalmatlansági indítvány előterjesztése helyett úgy kívánt lemondani tisztségéről, hogy felhasználva pártjának tagjait, egyúttal megnevezhesse Magyarország új miniszterelnökét is. Az Alkotmány e szándék szerinti lehetőséget a volt miniszterelnök számára nem biztosítja, így megállapítható az, hogy a Gyurcsány Ferenc szándéka szerint hozott 2009. április 14-i országgyűlési határozat a törvényesség, a jogállamiság követelményének nem felel meg, és ezért az Alkotmány 2. § 1. bek-be ütköző.
===================
II.

2009. április 14-i országgyűlési plenáris ülésen hozott határozatot megelőzően a országgyűlési képviselőknek, illetve az Országgyűlés Elnökének címezve Gyurcsány Ferenc beszédet tartott, melyet a következő mondattal fejezett be:

„Köszönöm végül, hogy szolgálhattam önöket, köszönöm, hogy az ország miniszterelnöke lehettem.”

Mondta ezt akkor, amikor tehát még szavazás nem történt meg és így mint Magyarország teljes jogú miniszterelnökeként állt fel a beszédhez.

Azzal a ténnyel, hogy múlt időben beszélt ekkor tevékenységéről – „szolgálhattam önöket” – illetve múlt időben beszélt miniszterelnöki tisztségéről – „az ország miniszterelnöke lehettem” – nem kétségesen azt fejezte ki, hogy beszéde befejezésekor már nem tartotta magát miniszterelnöknek. Ebből a közlésből tudhatták meg az országgyűlési képviselők és az Országgyűlés Elnöke azt, hogy Gyurcsány Ferenc már azt megelőzően lemondott ekként miniszterelnöki tisztségéről, hogy az Országgyűlés a konstruktív bizalmatlansági indítványról döntött volna.

------------------------
55/2004. (XII.13.) AB határozat a fentiekkel kapcsolatosan többek között a következőket állapítja meg:

„Az Alkotmány 33/A § b. pontja – Kormány megbízatása megszűnésének körében két esetre utal: egyrészt a miniszterelnök, másrészt a Kormány lemondására. Az Alkotmány a miniszterelnök lemondásához nem kapcsol semmilyen feltételt.”

„A lemondott miniszterelnökkel szemben, aki az Alkotmány erejénél fogva ügyvezető miniszterelnöki státuszba került, bizalmatlansági indítvány benyújtása az Alkotmányból következően fogalmilag kizárt. Az Alkotmány kizárólag a miniszterelnök és nem az ügyvezető miniszterelnök esetében biztosítja a bizalmatlansági indítvány benyújtását. Az Alkotmány fogalomhasználata ugyanis élesen különválasztja a miniszterelnök és az ügyvezető miniszterelnök intézményét. Bizalmatlansági indítvány – a nyelvtani értelmezésen túlmenően – azért sem nyújtható be az ügyvezető miniszterelnökkel szemben, mivel az ügyvezető miniszterelnöki státusz feltételezi, hogy az Alkotmány 33/A § a. vagy pontjai értelmében a Kormány megbízatása megszűnt. A bizalmatlansági indítvány a Kormánnyal szemben benyújtott bizalmatlansági indítvány is, amely értelemszerűen nem nyújtható be azzal a céllal, hogy az egyszer már megszűnt Kormány megbízatása újból megszűnjön.”

Tekintettel arra, hogy az idézetből is megállapíthatóan az Alkotmány semmiféle feltételt nem szab a miniszterelnök lemondásához, semmi akadálya nem volt annak, hogy Gyurcsány Ferenc a leirt módon szóban, valamennyi országgyűlési képviselőhöz és az Országgyűlés Elnökéhez címezve ilyen megfogalmazással jelentse be lemondását.

Csatlakozva az idézett Alkotmánybírósági határozat egyik kérelmezőjének azon álláspontjához, hogy senkit nem lehet kényszeríteni arra, hogy miniszterelnök maradjon, nincs mód arra, hogy Gyurcsány Ferenc bejelentésével lemondását – egyúttal Kormánya lemondását is – ne lehessen tudomásul kell venni.

Ezt követően pedig alkotmánysértés nélkül már nem lehetett az Alkotmánybírósági határozat tartalmából és az Alkotmány helyes értelmezéséből kiindulva konstruktív bizalmatlansági indítvánnyal kapcsolatosan Országgyűlési határozatot hozni.

------------------------

Természetesen indokolt vizsgálni a 2006. évi LVII. tv. 18. § rendelkezéseit is, hiszen ennek a jogszabályhelynek 1. bek-e szerint a miniszterelnök a köztársasági elnökhöz intézett irásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról, mely látszólag ellentétben van az Alkotmány 33/A. § b. pontjában írtakkal, illetve az 55/2004. AB határozatnak már idézett azzal a megállapításával, hogy az Alkotmány a miniszterelnök lemondásához nem kapcsol semmilyen feltételt.

A törvény 18. § 3. bekezdése szerint a köztársasági elnök a miniszterelnök lemondásáról haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlést, melyből következően az 1. bek-ben irt feltétel ténylegesen egy garanciális feltétel annak biztosítására, hogy a miniszterelnök lemondása az Országgyűléshez megfelelő időben és módon jusson el.

Ebből kiindulva az esetben, amennyiben az Országgyűlés rendes ülésén a miniszterelnök az országgyűlési képviselőknek valamint az Országgyűlés Elnökének szóban, közvetlenül jelenti be lemondását úgy, mint ahogy 2009. április 14-én Gyurcsány Ferenc tette, a törvényben meghatározott garanciális szabály alkalmazására semmi szükség nem volt, és így a miniszterelnök lemondása az Alkotmánynak és a törvényességnek minden tekintetben megfelelt.

Időben később hozott, a konstruktív bizalmatlansági indítványnak megfelelő országgyűlési határozat pedig az Alkotmány ismertetett rendelkezéseibe ütközően alkotmánysértő.

Siófokon 2009. április 15. napján.

Tisztelettel:

Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz. kérelmező

Tartalom átvétel