Devizaalapu és jelzálogtipusu kölcsönszerződések határon innen és túl

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Alábbi írásomban azt a problémát feszegetem, hogy ugyanolyan tipusu és futamidejű svájci frank alapu kölcsönszerződés esetén az adósnak

Ausztriában 25 évi futamidő melletti törlesztés esetén a kölcsönösszegen túl a kölcsönösszeg 70 %-val kell többet visszafizetni a banknak, míg

Magyarországon pedig ugyancsak 25 évi futamidő esetén a kölcsönösszegen túl a kölcsönösszeg 197 %-val kell többet visszafizetni.

=============================

Vad indák gyűrűjében

Február 28-án személyesen adtam le a Fővárosi Bíróságon a devizaalapú jelzálog-típusú kölcsönszerződések egyes szerződési feltételeinek érvénytelenségével kapcsolatos keresetlevelet az alábbiakból kiindulva:

Tudva azt, hogy hazánkban többszázezer ember otthona van közvetlen veszélyben devizában nyilvántartott jelzálog-típusú kölcsönszerződéseknek hitelezői felmondása folytán,

tudva azt, hogy a többszázezer magyar ember otthonát veszélyeztető állapotot kizárólag a szerződést diktáló hitelezői bankoknak tisztességtelen, erkölcstelen és törvénysértő, adósok teljesítését ellehetetlenítő szerződési nyilatkozatainak kölcsönszerződésbe foglalása idézte elő,

tudva azt, hogy az ország egyik hatalmi ága, a törvényhozói és végrehajtó hatalmi ág nem képes a veszélyhelyzetet rendezni, a többszázezer embernek lakhatáshoz való alkotmányos jogát biztosítani,

az ország másik hatalmi ágához – a bíróságokhoz – fordultam alábbi keresetlevelemmel azzal a szándékkal, hogy, az alkotmányos rend, illetve a törvényesség helyreálljon.

Célom az, hogy az alábbiakban megfogalmazott, és a bírósági tárgyalásig még kiegészítendő kérelmeim alapján olyan tartalmú bírósági határozat születhessen, mely irányt mutathat valamennyi tisztességtelen, erkölcstelen és törvénysértő szerződési nyilatkozatokat tartalmazó, hitelezői bank által diktált szerződés módosításához a további peres vagy egyéb eljárásokban.

Elvárom a törvényhozói és végrehajtó hatalomtól azt, hogy az alkotmányos jogokat sértő törvénytelenségeket kiküszöbölni szándékozó bírósági eljárásokban soron kívüli rendeletalkotással teljes tárgyi költségmentességet biztosítson.

Elvárom a bírói hatalomtól azt, hogy az alkotmányos jogokat sértő állapot rendbetételére irányuló bírósági eljárásokban soronkívüliséget biztosítson.

Elvárom az Ügyvédi Kamaráktól azt, hogy olyan pártfogó ügyvédeknek adjanak lehetőséget az alkotmányos jogokat sértő állapot megszüntetését célzó peres és egyéb eljárásokban, akik sem sikerdíjat, sem bármiféle egyéb juttatást senkitől nem fogadnak el a pártfogói díjon kívül.

Elvárom a Közjegyzői Kamarától azt, hogy a közjegyzők által készített, hitelezői bank által diktált szerződések érvénytelenségének megállapítása esetén kötelezze az érintett közjegyzőket a szerződéssel kapcsolatosan adósoktól átvett di jak felének visszafizetésére.

Eszerint megfogalmazott elvárásaim a hatalmi ágakkal kapcsolatosan nem mondhatóak túlzottnak, hiszen a törvényhozói –végrehajtói hatalomtól – Kormánytól – mindösszesen annyit vártam el, hogy a mások által tönkre tett emberek jogainak érvényesítése érdekében a perlési lehetőséget könnyítse meg költségmentességi kedvezmény feltételeinek könnyítésével, illetve a bíróságtól annyit vártam el, hogy lehetőség szerint soronkívűl intézze el a lakosság nagy részét, és alkotmányos alapjogot érintő peres eljárást.

Az eltelt több mint egy hónap történése bizonyítja azt, hogy a hatalmat gyakorlóknak ellenben ez is sok volt.

Hiszen a Fővárosi Bíróság ez elmúlt több mint egy hónap óta még csak a jelét sem adja annak, hogy a bíróságon bárki kézbe vette volna az aktát, illetve a kormány ahelyett, hogy a nyilvánvalóan érvénytelen kölcsönszerződések bírósági vizsgálatát könnyítette volna meg fentiek szerint,

2011. április 1-én nyilvánosságra hozott „Magyarország Reformprogramjának Végrehajtásáról” című dokumentumban „Együttműködés a Bankszövetséggel” alcím után a következőket közli:

„1. A devizahitelesek problémájának megoldása

A forint jelentős gyengülése a svájci frankhoz képest, számos hitelfelvevőt a fizetőképesség határára sodort. Az eurózónak adósságválsága és az egyéb globális bizonytalanságok miatt nem zárható ki a svájci deviza átmeneti további erősödése sem, amely hatására jelentősen megemelkedhet a nemfizetési arány. Ezt megakadályozandó a Kormány elő kívánja segíteni, hogy a hitelfelvevőket egy meghatározott ideig ne sújtsa az árfolyamok esetlegesen kedvezőtlen alakulása.”

Eszerint vette a bátorságot közhatalom gyakorlójaként a Kormány, hogy magánjogi szerződésekkel – kölcsönszerződésekkel – kapcsolatosan a bíróság helyett döntsön. Eldöntse azt, hogy a hitelfelvevők nagy részének fizetésképtelenségét nem más, mint a forint jelentős gyengülése okozta, nem más. Mivel más okot a fizetésképtelenség okaként nem említ, ebből következően a banki devizalapu hitelszerződéseket teljes egészében, minden szerződési feltételével együtt érvényesnek és törvényesnek tekinti a Kormány. Vagy legalábbis sugallja azt, hogy a Kormány részéről érvényességi problémák nem léteznek a magánjogi szerződésekben.

Arra is ügyelve az idézet szerint, hogy a „fizetésképtelenségi” szó használata helyett a magyar nyelvben szokatlan „nemfizetési” szóhasználatot alkalmazzon azzal a nyilvánvaló szándékkal, hogy a hitelvevőknek szubjektív magatartására utaljon szóhasználatával az objektív körülmények miatti kényszerhelyzetre utalás helyett.

Hogy még véletlenül se ártson az objektivitás tényének felvetése által a Kormány a bankoknak.

--------------------------

Nem arról van szó, hogy a Kormány hallgasson a tönkretett devizahitelesek problémájával kapcsolatosan, hiszen szerintem a kormánynak alkotmányos kötelezettsége is az, hogy az alapjog sérelmével járó kilakoltatásokat minden körülmények között akadályozza.

Csupán azt nehezményezem, hogy a kormány a szerződések érvényességét sugallva szól bele abba a vitába ily módon, ami a hitelezői bankok, valamint a tönkretett hitelt felvevők közötti magánjogi szerződésekkel kapcsolatosan áll fenn, vár elbírálásra a bíróság által. Valamint azt nehezményezem, hogy a hitelezői bankok pozícióját erősítve tesz úgy a kormány, mintha a bajbajutott hitelt felvevők helyzetét megnyugtatóan rendezné közben.

Holott erről szó sincs azért, mert a hitelezői bankok az „Együttműködés…” dokumentum ellenére éppúgy hozzájutnak törvénytelenül és egyoldalúan meghatározott szerződésekből származó hasznukhoz, mintha a kormány ilyen „Együttműködés…” dokumentumot nem kötött volna a Bankszövetséggel. Vagy a Magyar Állam, vagy az adósok, de mindenképpen a magyar állampolgárok épp annyit fizetnek a törvénytelen szerződések alapján, mintha a Kormány nem kötött volna a Bankszövetséggel semmiféle megállapodást sem.

Együttműködésinek mondott megállapodást kötött a Kormány azzal az 1989-ben létrehozott, jelenleg 44 kereskedelmi bankot képviselő Bankszövetséggel, honlapja szerint: „A szövetség legfontosabb feladata a tagjait érintő szakmai érdekek képviselete, érvényesítése harmadik személlyel szemben…”

Az így meghatározott „harmadik személy” a kölcsönszerződés érvénytelenségi vitájában nem más, mint a Kormányt hatalomra segítő választópolgár, és ezt is figyelembe véve tisztességtelennek is tartom azt a kormány részéről, hogy devizahitelesek problémájára is kiterjedően „Együttműködés a Bankszövetséggel” cím alatt egyezkedik a vitában álló választópolgárok jogait semmibe vevő ellenérdekű szervezettel. Illetve segíti ily módon ezeknek esélyeit a vita eldöntése során.

Hiszen a Kormánynak leírtak szerinti, Bankszövetséggel kötött együttműködés során tett devizahiteles problémamegoldása nagy valószínűséggel befolyással lesz a bíróságnak tevékenységére is a kölcsönszerződés érvénytelenségének megállapítására irányuló per során. Azért, mert az alperes eséllyel hivatkozhat ezek után a perben arra is, hogy a Kormánynak jogi apparátusa – beleértve az Igazságügyi Minisztériumot is – sem látott semmiféle törvénysértést a kölcsönszerződéssel kapcsolatosan. Hiszen ha látott volna, akkor nem kötött volna szövetséget a kölcsönt nyújtó bankokat képviselő Bankszövetséggel azt megállapítva, hogy egyetlen oka az adósok fizetésképtelenségének az, hogy a forint gyengült…

Be kell látnom ezek után azt, hogy magunkra maradtunk ebben a bírósági vitában is mi választópolgárok a Kormány által ily módon is megsegített bankokkal szemben. Amennyiben esetleg fél év múlva lesz is tárgyalás a perben, a Kormány magatartása folytán olyan egyéb hátrányok

– az Országgyűlés által megállapított költségvetésből tevékenykedő bíróság forduljon-e szembe döntésével a Kormány jogi apparátusa által sugalltakkal –

figyelembevételével is kell majd szembenéznem a hitelezői bank képviselőjével a bíróság előtt, amik értelmetlenné teszik majd a küzdelmet.

Természetesen leszek annyira tisztességes akkor is ügyfeleimmel és a polgártársaimmal szemben fentieket értékelve, hogy hivatkozva a Kormánynak ellenérdekű fél felé nyújtott segítségére, első tárgyalás előtt abbahagyom a per képviseletének ellátását, nem javasolva a per folytatását. Azt a szívességet nem fogom megtenni a bankoknak, hogy ilyen előzmények után a bankok, illetve a Kormány a bírósági eljárás befejezése után ítéletre hivatkozással állítsa azt az erkölcstelen, tisztességtelen és törvénytelen kölcsönszerződésekről, hogy azok a bíróság szerint is érvényesek.

Akkor inkább az emberek egyenként döntsenek érzésük, ismereteik szerint a kölcsönszerződések jóságáról, törvényességéről. Én pedig a problémamegoldáshoz kénytelen vagyok más utat keresni.

======================

Ennek a más útnak ismertetése előtt a következő oldalakra másolom azt a devizaalapú jelzálog-típusú kölcsönszerződést, amit 2005-ben Ausztriában kötöttek az általam nem ismert német nyelven. A kölcsönszerződés egy 25 évi futamidejű, lakóház megszerzésére adott 100.000 Euro kölcsönnel kapcsolatos.

A kölcsönt felvevőktől tudom azt, hogy kötelezettségük a szerződés alapján abból áll, hogy 25 éven keresztül negyedévenként 400 Euro pénzösszeget kamat címén kell fizetniük, míg a bank által ellenőrizhetően kötelesek havi egyenlő részletekben 25 éven át saját számlájukon a tőke összegét összerakni azzal, hogy a számlájukból származó előnyök őket, az adósokat illeti. A svájci frankra utaló értékállandósági kikötésnek ott van jelentősége, hogy a 25 év elteltével fizetendő tőkefizetésnél a svájci frank akkori árfolyamához igazodó Euro-t kell fizetni. Ennyit tudok a német nyelvű kölcsönszerződésnek adósok kötelezettségeit megállapító részéről, illetve azt is tudom, hogy egy biztosítási szerződést is kellett kötniük.

A német nyelvű szerződés után pedig ide másolom a magyar nyelvű, 2008-ban az OTP által diktált szintén 25 évi futamidejű, 6 millió 200.000.-Ft. kölcsönnel kapcsolatos devizaalapú jelzálog-típusú kölcsönszerződésnek adósok kötelezettségeit megállapító részét:

Fenti szerződések aláírásának helyéül szolgáló mindkét ország – Ausztria és Magyarország – a szerződések aláírásakor már az EU-hoz tartozott és így a feladat adva van. Elsősorban annak vizsgálata a feladat, hogy az adósok kötelezettségeinek mértékében van-e különbség az EU-hoz tartozó különböző állampolgárok között, és ha igen, akkor milyen mértékben.

Ehhez az osztrák adósoknak előadásából következően egyértelműen megállapítható az, hogy a svájci frank alapú kölcsönszerződésük alapján felvett 100.000 Euro kölcsön folytán a 25 év alatt teljesítendő kötelezettségük miatt

kamatként évi 1600 Eurót, 25 év alatt összesen 40000 Eurót, míg

tőkeként a 25. év végén 30 %-os Euro gyengülés esetén 130.000 Eurót kell megfizetni.

Összesen 170.000 Eurót, azaz a kölcsönösszeg 70 %-ával kell a többet fizetni, mint a kölcsön összege.

25 évig tartó törlesztés, és 30 %-os árfolyamcsökkenés mellett.

Ebből számítva az adósoknak kamatra eső havi törlesztő részletük 133 Euró, míg a saját számlájukra fizetendő és így nekik hasznot eredményező havi tőketörlesztésük a 130.000 Euro és 300 hónap futamidő figyelembevételével 433,33 Euró.

Összesen havi 566 Euro a havi fizetési kötelezettségük mindent figyelembe véve 100.000 Euro kölcsönnek 25 évig tartó visszafizetése esetén.

---------------------------------

És akkor lássuk a Magyarországon kötött kölcsönszerződésből fakadó adói kötelezettségeket. Ehhez felhasználom a következő oldalon látható kölcsönszerződésnek, illetve erre a kölcsönszerződésre vonatkozóan bank által küldött azt az előtörlesztési kalkulációt.

Ezekből az iratokból megállapítható az, hogy adós részére 4.000.000.-Ft. devizaalapú jelzálogtípusú kölcsönt 12 évi futamidővel úgy adott a bank, hogy a törlesztés első 24 hónapját „türelmi idő”-nek elnevezve ebben az időszakban csak kamattörlesztést kértek, míg ezt követő 120 hónapig tőketörlesztéssel együtt kérte a bank a kamat és járulékos költségek megfizetését részére.

A kölcsönszerződésből állapítható meg az, hogy az első 24 hónapban a svájci frank árfolyamához képest változó, 30.000 Ft- hoz közeli havi törlesztést kért a bank, míg az előtörlesztési kalkulációnak „Az értéknaphoz képest lejárt…” rovatánál olvasható számadatból megállapítható az, hogy a türelmi időszak utáni havi törlesztő részletek a 60.000.-Ft-ot meghaladják. (60.475.-Ft.)

Ezekből az adatokból az következik, hogy a 4 millió forint kölcsönnek 12 évi visszafizetése során az első 24 hónapban összesen legalább 720.000.-Ft-ot, míg az ezt követő 120 hónapban legalább 7.200.000.-Ft-ot, összesen 7 millió 920.000.-Ft-ot kell az adósnak a bank felé fizetni úgy, hogy a tőketörlesztés összege már a banknak hoz folyamatosan hasznot.

Feltételezve azt, hogy ennek a kölcsönnek futamideje 25 év lett volna, mint ahogy az osztrák kölcsöné is 25 év, valamint azt is feltételezve, hogy a két futamidő különbségének megfelelő 156 hónap alatt is ugyanolyan mértékű kamat és egyéb költséget követelt volna a bank a magyar kölcsön után, mint ahogy a „türelmi idő”-ben követelt, akkor a 4.000.000.-Ft kölcsön után további 4 millió 680.000.-Ft-ot kellene az adósnak fizetni.

A 4 millió Ft. kölcsön után összesen 11 millió 880.000.-Ft-ot kellett volna az adósnak fizetni úgy, hogy a kölcsönösszeg feletti 7 millió 880.000.-Ft többletköltség a kölcsönösszeg 197 %-ára adódik.

Szemben az osztrák kölcsönnél kiszámolt 70 %-kal.

Ezek után ismételjük meg a „Magyarország Reformprogramjának Végrehajtásáról” című dokumentumban „Együttműködés a Bankszövetséggel” alcím utáni közlést:

„1. A devizahitelesek problémájának megoldása

A forint jelentős gyengülése a svájci frankhoz képest, számos hitelfelvevőt a fizetőképesség határára sodort…”

Vagy inkább hagyjuk. A grófi szérűn úgy sem értik a hazájáért síró parasztot.

====================

Ilyen körülmények között azt követően, hogy immár nem látok reményt az egyik hatalmi ágnál sem a nyilvánvalóan erkölcstelen kölcsönszerződésekből fakadó problémák megoldására, gondolom természetes az, hogy a „SZERZŐDÉS EURÓPAI ALKOTMÁNY LÉTREHOZÁSÁRÓL” című, Brüsszelben 2004. október 29-én hazánk képviselői által is aláírt dokumentum által biztosított lehetőségeket is igyekszem felhasználni. Elég nagy szégyen az, hogy miután saját hazámban már nem látok megoldást, idegenektől remélek segítséget, de legyen ez másoknak a szégyene.

A Brüsszelben aláírt dokumentumnak alábbi rendelkezéseit látom indokoltnak felidézni:

„I-2 CIKK

Az Unió értékei

Az Unió az emberi méltóság tiszteletben tartása, a szabadság, a demokrácia, az egyenlőség, a jogállamiság, valamint az emberi jogok – ideértve a kisebbségekhez tartozó személyek jogait – tiszteletben tartásának értékein alapul. Ezek az értékek közösek a tagállamokban, a pluralizmus, a megkülönböztetés tilalma, a tolerancia, az igazságosság, a szolidaritás, valamint a nők és a férfiak közötti egyenlőség társadalmában.”

„I-3. CIKK

Az Unió célkitűzései

(2.) Az Unió egy belső határok nélküli, a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térséget kínál polgárai számára, valamint egy belső piacot, ahol a verseny szabad és torzulásoktól mentes.”

„I-4. CIKK

Az alapvető szabadságok és megkülönböztetés tilalma

(2) Az Alkotmány alkalmazási körében és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés”

„I-10. CIKK

Az uniós polgárság

(1)Uniós polgár mindenki, aki a tagállamok valamelyikének állampolgára, Az uniós polgárság kiegészíti, és nem helyettesíti a nemzeti állampolgárságot.”

„I-19. CIKK

Az Unió intézményei

(1)Az Unió saját intézményi kerettel rendelkezik, amelynek célja:

- az Unió, valamint polgárai és tagállamok érdekeinek szolgálata,”

„I-29. CIKK

Az Európai Unió Bírósága

(3)A III. részben foglalt rendelkezésekkel összhangban az Európai Unió Bírósága

a) dönt a tagállamok vagy az intézmények valamelyik, illetve valamely természetes vagy jogi személy által hozzá benyújtott keresetekkel elé terjesztett ügyekben,”

„I-45. CIKK

A demokratikus egyenlőség elve

Az Unió minden tevékenysége során tiszteletben tartja a polgárok közötti egyenlőség elvét, az Unió intézményei, szervei és hivatalai valamennyi polgárt egyenlő figyelemben részesíti.”

I-49. CIKK

Az európai ombudsman

Az alkotmányban meghatározott feltételek mellett az Európai Parlament által megválasztott ombudsman fogadja az uniós intézmények, szervek vagy hivatalok tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságokra vonatkozó panaszokat.”

AZ UNIÓ ALAPJOGI CHARTÁJA

Szellemi és erkölcsi öröksége tudatában az Unió az emberi méltóság, a szabadság, az egyenlőség és a szolidaritás oszthatatlan és egyetemes értékein alapul, a demokrácia és a jogállamiság elveire támaszkodik. Tevékenységei középpontjába az egyént állítja, létrehozva az uniós polgárság intézményét és megteremtve a szabadság, a biztonság és a jog érvényesülésének térségét.”

„II-81. CIKK

A megkülönböztetés tilalma

(2)Az Alkotmány alkalmazási körében és az abban foglalt különös rendelkezések sérelme nélkül, tilos az állampolgárság alapján történő minden megkülönböztetés.”

„II-101. CIKK

A megfelelő ügyintézéshez való jog

Mindenkinek joga van ahhoz,hogy ügyeit az Unió intézményei, szervei és hivatalai részrehajlás nélkül, tisztességes módon és ésszerű határidőn belül intézzék.”

„II-103. CIKK

Az európai ombudsman

Bármely uniós polgár, valamint valamely tagállamban lakóhellyel, illetve létesítő okirat szerint székhellyel rendelkező bármely természetes vagy jogi személy jogosult az európai ombudsmanhoz fordulni az Unió intézményeinek, szerveinek vagy hivatalainak – kivéve a hatáskörében eljáró Európai Unió Bíróságát – tevékenysége során felmerülő hivatali visszásságok esetén.”

„II-107. CIKK

A hatékony jogorvoslathoz és a tisztességes eljáráshoz való jog

Mindenkinek, akinek az Unió joga által biztosított jogait és szabadságait megsértették, az e cikkben megállapított feltételek mellett joga van a bíróság előtti hatékony jogorvoslathoz.

Mindenkinek joga van arra, hogy ügyét a törvény által megelőzően létrehozott független és pártatlan bíróság tisztességesen, nyilvánosan és ésszerű időn belül tárgyalja. Mindenkinek biztosítani kell a lehetőséget tanácsadás, védelem és képviselet igénybevételéhez.”

------------------------------------------

Ezeknek a rendelkezéseknek alapulvételével vagyok kénytelen a Kormány és a Bankszövetség közötti együttműködési megállapodást is figyelembe véve a hitelezői bankok által diktált erkölcstelen, tisztességtelen és törvénysértő kölcsönszerződések miatt tönkretett, és kilakoltatás rémével fenyegetett magyar embertársaim jogainak védelme érdekében az UNIÓ mindazon intézményeihez fordulni, amelyek hajlandóak a problémával foglalkozni.

Az általam használt szavakat ott nem értik, de bíznom kell abban, hogy a tisztesség, erkölcsiség, törvényesség jogi és emberi fogalmak ott még tartalommal bírnak.

Siófokon 2011. április 5. napján.

Léhmann György

devizahitel

Tisztelt doktorúr! Arra lennék kíváncsi hogy ön szerint mennyi esélye lehet egy ilyen perben a győzelemhez. Szeretnék én is élni a jogommal de sajnos egyenlőre nem találtam kiutat ebből a csabdából ezúton szeretném kérni segítségét hogy hova forduljak problémámmal devizahitel miatti problémámmal mivel mi Békés megyeiek vagyunk és nem ismerünk semmilyen szervezetet akik ezzel a problémával foglalkoznak.Ebben kérnénk a segítségét.További munkájához sok sikert és egészséget kívánunk! Tisztelettel:Puskás Julianna

Tartalom átvétel