Gyurcsány Ferenc vagyonával kapcsolatos feljelentésem - falazási problémák

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Dr. Budai Gyula miniszterelnöki megbízott november 3-án tett sajtótájékoztatóján többek között kijelentette azt, hogy „küszöbön áll Gyurcsány Ferenc volt kormányfő büntetőjogi felelősségre vonása”, majd a Legfőbb Ügyészségre utalva azt is, hogy „remélem nem fog falazni Gyurcsány Ferencnek.”

Dr. Budai Gyula miniszterelnöki megbízott helyében én ilyen kijelentéseket nem tettem volna. A küszöbön állással kapcsolatos kijelentést azért nem, mert tudomásom szerint jelenleg folyamatban lévő büntető eljárás alapját képező feljelentést Gyurcsány Ferenc ellen Schiffer András LMP-s frakcióvezető tett korábban hivatali visszaélés miatt. Ebből következően dr. Budai Gyula a rendelkezésére álló adatok alapján szerdán ha úgy látta, hogy Gyurcsány Ferenc elleni nyomozati eljárási cselekmények végzése indokolt, akkor felvetődik az a kérdés, hogy eddig miért nem tett saját személyében is feljelentést.

Miért nem segíti oly módon is a büntető eljárás sikerét, hogy mint tapasztalt volt ügyész a Schiffer féle feljelentésben említett három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő bűncselekmény mellett az öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő különösen jelentős vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűncselekményének bűnsegédi alakzata megvalósításának gyanúja miatt is feljelentéssel él akkor, ha a rendelkezésére álló bizonyítékok Gyurcsány Ferenc bűnösségére utalnak.

Ha pedig nem állanak Dr. Budai Gyula rendelkezésére ilyen bizonyítékok, akkor miért állít olyant, hogy küszöbön áll Gyurcsány Ferenc büntetőjogi felelősségre vonása.

Természetesen nem vitatom azt, hogy Gyurcsány Ferenc éppen eleget tett ahhoz, hogy ellene büntető eljárás eredménnyel lezárulhasson, de dr. Budai Gyulával ellentétben én Gyurcsány Ferenccel kapcsolatosan nem kizárólag a sukorói telekcsere ügyre, mint egyetlen Gyurcsány Ferenccel kapcsolatba hozható bűncselekménynek alapos gyanújára gondolok az alábbiak szerint:

----------------------------

1./ Gyurcsány Ferencnek 2002. szeptember 17-től kizárólagos tulajdonában lévő Cg. 01-10-042082 cégszámú ALTUS Befektetési és Vagyonkezelő Zrt-nek fióktelepeként feltüntetve 7/1. sorszám alatt 2007. május 30-tól 2010-ig

„HU – 8636 Balatonőszöd, Pósa Lajos u. 620/1.”

bejegyzés látható a következő oldalak egyikén látható cégmásolaton.

Ennek a Balatonőszöd Pósa Lajos u. 620/1. hrsz. alatti ingatlannak tulajdoni lapjának 2009. januárban kiadott, következő oldalakon látható másolatán pedig az látható, hogy a Gyurcsány Ferenc kizárólagos tulajdonában lévő ALTUS Zrt fióktelepeként megjelölt ingatlan ténylegesen a Balatonőszödi Kormányüdülőnek 1993. október 8-i megosztása folytán jött létre 3278. m2 területen „Üdülőépület és udvar” ingatlan-nyilvántartási megjelöléssel.

A tulajdoni lapokat követő helyszínrajzból pedig az is megállapítható, hogy ez az üdülőingatlan közvetlenül a Balaton parttal határosan a Kormányüdülő nyugati sarkában található.

Tulajdoni lap II. része 1. sorszámú bejegyzése szerint ez az ingatlan létrejöttétől kezdődően 2004. december 6-ig a Magyar Állam tulajdonában volt, illetve 2. sorszám szerint kezelőként a MINISZTER TANÁCS lett megjelölve. Gyurcsány Ferenc pedig 2004. szeptember 29-től Magyarország Miniszterelnöke lett.

A tulajdoni lap II. része 3. sorszáma szerint az addig Magyar Állam tulajdonában és MINISZTER TANÁCS kezelésében álló ingatlannak tulajdonjogát adásvétel jogcímén a Cg. 01-09061398 cégszám alatt nyilvántartott Budapest V. ker. Szalay u. 4. szám alatti székhelyű ALDO Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. vásárolta meg.

Az az ALDO Kft, amelyiknek a 2004. december 6-i vétel időpontjában egyik felügyelő bizottsági tagja dr. Apró Piroska volt, míg a cég tulajdonosa részben Gyurcsány Ferenc, részben a Gyurcsány Ferenc kizárólagos tulajdonában lévő ALTUS Zrt. volt.

Az ALDO Kft. későbbi átalakulása – beolvadása – folytán a tulajdoni lap II. része 4. sorszámú bejegyzése szerint az ingatlan kizárólagos tulajdonosaként 2006. szeptember 27-től kezdődően az ALTUS Zrt lett ingatlan-nyilvántartásilag bejegyezve.

Tehát ez az ingatlan az, amelyik Gyurcsány Ferenc kizárólagos tulajdonában lévő ALTUS Zrt. fióktelepe lett 2007. május 30-től 2010. évig.

------------------------------

2./ ALTUS Zrt. cégkivonatának 51. sorszám alatti „Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére vonatkozó adatok” megjelölés alatt 2009. május 29-től hatályosan

„A cég összevont éves beszámolót készítő anyavállalat” szöveg olvasható, míg

52. sorszám alatt „Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésébe bevont többi cég adatai” megjelölés után pedig következők láthatók:

„52/1. Béta-Roll Hengergumizó Zártkörű Részvénytársaság

8658 Bábonymegyer Szent István utca 44. A. ép.

52/2. Magyaróvári Timföld és Műkorund Zártkörűen Működő Részvénytársaság

9200 Mosonmagyaróvár Timföld u. 1.

52/3. BETA-ROLL S.R.L. (nyilvántartási szám: J 19/98/1997)

Székelyudvarhely Budvar str. 41.

52/4. BETA-ROLL DOO (nyilvántartási szám: FI 1725/2001)

Novi Sad Industijska 3.”

A mindösszesen ennyi adatot tartalmazó bejegyzésekből származó probléma jogi alapja a számviteli törvény – 2000. évi C. tv. – alábbi rendelkezéseiből következik:

3.§ 2. bek.: „E törvény alkalmazásában

1. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (továbbiakban leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:

a.) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval)

tulajdon hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy …

2. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni.”

115.§ 1. bek: „A meghatározó befolyás megítélésénél a leányvállalatok bármelyikét megillető – a 3. § 2.

bekezdés 1. pontjának alpontjai szerinti – jogokat az anyavállalatnál kell számításba venni.

2.bek: „Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség megítélése során az anyavállalatnál kell figyelembe venni azokat az 1. bekezdés szerinti jogosultságokat (jogokat) is, amelyeket ugyan közvetlenül nem az anyavállalat vagy a leányvállalat gyakorol, de azt harmadik személyek – saját nevükben – az anyavállalat vagy egy leányvállalata javára gyakorolják.”

Azért keletkezik az ismertetett jogszabályhelyek alapján probléma az ALTUS Zrt. cégkivonatának vizsgált adatainál, mert ezeknek helyes értelmezés szerint nem csak az ALTUS Zrt tulajdonában lévő gazdasági társaságokat kellett volna az összevont konszolidált éves beszámoló készítésébe bevonni, hanem az anyavállalatként megjelölt ALTUS Zrt kizárólagos tulajdonában lévő, leányvállalatként megjelölt Magyaróvári Timföld és Műkorund Zrt kizárólagos tulajdonában lévő alábbi cégeket is az anyavállalat összevont konszolidált éves beszámolónál kellett volna figyelembe venni:

- MAVIKA Magyaróvári Villamos Karbantartó Kft. – Cg. 08-09-009656 cégszámú

- MOTIM Kádkő Gyártó és Értékesítő Kft – Cg. 08-09-009091 cégszámú

- MOTIM Műkorund Gyártó és Értékesítő Kft – Cg. 08-09-009080 cégszámú

- ACÉLKAR Gépipari Karbantartó Gyártó és Mérnöki Kft – Cg. 08-09-009655 cégszámú.

Ennek az utóbbi négy cégnek székhelyének címe egyébként megegyezik a leányvállalat székhelyének jelenlegi, Mosonmagyaróvár Timföldgyári u. 9-13. sz. alatti címmel.

----------------------------------

3./ Magyaróvári Timföld és Műkorund Zrt, vagy rövidített néven MOTIM Zrt – Cg. 18-10-001675 cégszámú – cégmásolata szerinti 1/1. sorszám alatti első részvényesnél 1998. július 13-tól 2001. január 31-i hatállyal az alábbi adatok olvashatók:

„ALTUS Luxemburg S.A.H.

LU- 999 Luxembourg, Boulevard Royal 22. L-2952

Kézbesítési megbízott:

Gyurcsány Ferenc (an.: Varga Katalin)

1025 Budapest Szemlőhegy u. 42.

A társaság irányítását biztosító befolyásolás mértéke: 40,57000%”

majd az 1/2 sorszám alatti második részvényesnél 2001. január 31-től kezdődő hatállyal mai napig hatályosan a következők:

„Altus Befektetési és Vagyonkezelő Részvénytársaság

HU- 1055 Budapest Szalay u. 4.

Cégjegyzékszám: 01-10-042082

A társaság irányítását biztosító befolyásolás mértéke: 49,66000%”

Jogelődje ennek a cégnek a Magyar Állam tulajdonában volt Mosonmagyaróvári Timföld és Műkorundgyár – Cg. 08-01 000751 cégszámú – 1954. október 1-i tröszti vállalat típus szerint alapítással.

Ez a gyár 1991. június 27-én nevét Magyaróvári Timföld és Műkorund Kft-re – Cg. 08-09-002065 cégszámú – változtatta úgy, hogy ekkor már a cég tulajdonosaként az Állami Vagyonügynökség, HUNGALU Magyar Alumíniumipari Rt, ALTUS Befektetési és Vagyonkezelő Rt, valamint a GPS Vagyonkezelő és Gazdasági Tanácsadó Kft is feltüntetésre került. (Utóbbi „GPS” nevű cégnek székhelye 2002. február 1-től Budapest Szalay u. 4. szám alatt található és Gyurcsány Ferenc korábban ennek a cégnek cégjegyzésre jogosultja, valamint tulajdonosa is volt.)

Utóbbi MOTIM Kft. cég neve változott át tehát később MOTIM Zrt-re úgy, hogy ekkor már csak a fenti luxemburgi cég lett részvényesként előbb feltüntetve, majd jelenleg is hatályosan a Gyurcsány Ferenc kizárólagos tulajdonában álló Altus Zrt.

Fenti adatok alapján, valamint az alábbiak szerint alapos a gyanúm arra, hogy a MOTIM Zrt. részvényeinek 1998. július 13-i vásárlása egy tényleges tevékenységet soha ki nem fejtő feltehetőleg postafiók cég által történt okirat szerint, mely okiratba foglalt ügylet vagy mindkét fél által színlelt volt, vagy csak a vevő megtévesztő magatartása miatt volt joghatás kiváltására alkalmatlan.

Felhasználom érvelésemhez az egy hónappal ezelőtt bekövetkezett vörös iszap katasztrófa után közreadott tényeket.

Többek között azt, hogy a MAL Zrt. részvényeihez Tolnay Lajos előadása szerint csak azt követően jutottak Tolnay Lajos és társai részvénytulajdonosok, hogy Gyurcsány Ferenc a kedvezőbb MOTIM részvényeket megszerezte.

Az is köztudott, hogy a MAL Zrt. részvényeinek vásárlása 10 millió forintba került, és az is, hogy Tolnai Lajos 2010. évben 22 milliárd forint vagyonnal, illetve a MAL Zrt-ben 40 százalék részvénnyel rendelkezik.

A MAL Zrt. ügyvédjétől – Dr. Ruttner György ügyvédtől – immár azt is tudjuk, hogy a MAL Zrt. részvényesei vagyonának döntő része a MAL Zrt eszközállományában lelhető fel, mely közlésből így alappal következtethetünk arra, hogy Tolnai Lajosnak 22 milliárd forint vagyonából legalább 16 milliárd forint érték a 40 %-nyi MAL részvénnyel testesítve a MAL Zrt eszközállományában lelhető fel.

Ezekből az adatokból következik az, hogy a MAL Zrt-nek 3 milliárd forint jegyzett tőkéjének több mint tízszeresét éri a cég tényleges vagyona, fenti adatok alapján ez 40 milliárd forintra tehető.

Gyurcsány Ferencre, illetve a MOTIM Zrt-re visszatérve így abból indulok ki, hogy az első, az 1998. évben szerzett 40,57000%-nyi részvényekért a luxemburgi postafiók cég – szerintem ténylegesen Gyurcsány Ferenc – 10 millió forintot el nem érő ellenértékét fizetett úgy, hogy közben ezzel a részvényszerzéssel több mint 16 milliárd forinthoz jutott. Okirat szerint egy ügylettel így több mint 1600-szoros haszonra tett szert.

Határozott véleményem az, hogy 1998. június 13-án, az akkori kormányváltás után Gyurcsány Ferenc feltehetőleg jogászai tanácsára a haszon nagyságára tekintettel ezt a részvényvásárlást már saját, vagy saját cége nevében egyszerűen nem merte megtenni. Ugyanis valós az az indokolt vélemény, aminek két nappal ezelőtt Dr. Zlinszky János jogászprofesszor az MTV műsorában adott hangot.

Nevezetesen az, mellyel kapcsolatosan dr. Zlinszky János kifejtette, hogy a 100 millió forint összegű végkielégítéseket adóztatni nem lehet azért, mert a hatályos Alkotmány rendelkezései szerint ez nem tekinthető jövedelemnek. Így 98 %-os jövedelemadó sem vethető ki rá. Ugyanúgy, mint ahogy a zsebtolvaj jövedelmét sem lehet adóztatni – mondta a professzor úr, majd úgy folytatta, hogy állami vagyonelvonás esetén az ilyen szerzéseket egyszerűen el kell venni azoktól, akikhez ez jutott. Nem 98 %-os mértékben, hanem 100 % mértékben.

Aktualizálva ezt a gondolatmenetet a MOTIM részvények vásárlására, előttem nem kétségesen az addig állami tulajdonban lévő MOTIM Rt. részvényeinek 1998. június 13-án történt eladásakor az elidegenítésben részt vevők ugyanerre a meggyőződésre jutottak.

Belátták, be kell látniuk azt, hogy a 10 millió forint, vagy ehhez közeli összegű vételár nem tekinthető az ezért megszerezhető 16 milliárd forint vagyoni értékhez képest ellenszolgáltatásnak, és ezáltal a polgári jog alkotmányos alapelvének – „a szerződéssel kikötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár” - megsértésével csak alkotmánysértően szerezhető meg ilyen összegű pénzen a részvénycsomag.

Ezért került sor véleményem szerint bizonyítottan előbb a tényleges tevékenységet soha nem gyakorló ALTUS Luxemburg S.A.H nevű postafiók céghez a részvénycsomag, majd miután kettő és fél éven át észlelték azt, hogy a Magyar Állam egyetlen tisztségviselője sem tesz semmit a részvénycsomagnak állam javára történő visszaszerzése érdekében, úgy döntöttek, hogy nincs értelme tovább egy fiktív cég nevén hagyni a sok milliárd forint vagyoni értéket megtestesítő részvényt.

A többi pedig már kézügyesség volt.

Ugyanis az iratom korábbi részében már említett, dr. Apró Piroska felügyeleti tag által is felügyelt Szalay u. 4. szám alatti székhelyű Aldo Kft Cg. 01-09-061398 cégszámú cégmásolata 1/32. számú bejegyzése szerint 2001. január 31-én üzletrészt adtak az ALTUS Luxemburg S.A.H cégnek, illetve ezzel egyidejűleg, ugyancsak 2001. január 31-én a MOTIM Zrt. cégmásolata szerint az ALTUS Luxemburg S.A.H. nevű cég a MOTIM Rt. részvényeket teljes egészében átadta a Gyurcsány Ferenc tulajdonában is volt ALTUS Zrt-nek. Úgy mintha a részvénycsomag és az említett üzletrész azonos értéken elcserélésre került volna.

Majd néhány év múlva pedig az ALDO Kft beolvadt az akkor már kizárólagosan Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő ALTUS Zrt-be anélkül, hogy a papíron így vezetett ALTUS Luxemburg S.A.H részvények sorsát ezt követően bárhol is követni lehetne.

Eltűntek, mint a kámfor. Minden bizonnyal az addig is csak papíron létező luxemburgi céggel együtt.

------------------------------

4./ Magyar Állam tulajdonában van a Közlönykiadó Kft jogutódjaként nyilvántartott Cg. 14-14-300035 cégszámú HUMAN -JÖVŐ 2000 Egészségmegőrző és Oktatási Kht, illetve 2009. június 15-től kezdődően HUMAN-JÖVŐ Kft. nevű társaság

A cég cégmásolatának következő oldalán látható adatai szerint 7/1. sorszám alatti bejegyzéssel 2000 június 21-től 2000. szeptember 15-ig a HUMAN – JÖVŐ Kht-nek fióktelepeként „8636 Balatonőszöd Hársfa u.12.” alatti ingatlan lett megjelölve, míg 7/4. sorszám alatti bejegyzés szerint Budapest Szalay u. 4. szám alatti ingatlan 2003. augusztus 28-tól 2005. szeptember 12-ig szintén a HUMAN-JÖVŐ Kht. fióktelepe volt.

Korábban már az ügyészség által kezdeményezett szerződés semmisége iránti peres eljárásra is sor került e céggel kapcsolatosan jó erkölcsbe ütközés címén a Gyurcsány Ferenc kizárólagos tulajdonában álló ALTUS Zrt. ellen. Ennek a peres eljárásnak ténybeli alapja az volt, hogy 1995. januárjában a Magyar Állam eladta a Budapest Szalay u. 4. szám alatti ingatlanát Gyurcsány cégének, majd az akkor még Közlönykiadó Kft. néven szereplő állami tulajdonú cég 10 évre úgy bérelte vissza Gyurcsány cégétől az ingatlant, hogy az erre vonatkozó bérleti szerződést 1995. április 4-én Gyurcsány Ferenc annak az Országgyűlési Képviselői Klub egyesületi titkáraként írta alá, mely egyesület csak több mint egy hónap múlva – 1995. május 15-én – került bejegyzésre. A peres eljárás később bíróság előtt megszűnt.

Visszatérve a HUMAN-JÖVŐ Kht cégmásolatára, az alábbiakban látható oldalát megtekintve az is látható, hogy 5/2. sorszám alatti bejegyzéssel immár „8637 Balatonőszöd Hársfa u. 11.” jelöléssel lett 2000. szeptember 15-től megjelölve a cég székhelye, és így indokolt volt részemről közel két éve személyesen felkutatnom azt, hogy vajon melyik cím az igazi, és melyik a hamis.

A Hársfa (Hárs) utcának többszöri átvizsgálása után megállapítottam azt, hogy Balatonőszöd Hársfa u. páratlan számú oldalán a legmagasabb számozású ingatlan a 7-es számú, míg a páros számozású oldalon 2-es számmal jelölt ingatlannál egy fészer, vagy raktárépület volt látható, majd zsombékos üres terület és a vasuton túl pedig egy parkoló

Azaz megállapítottam, hogy a HUMAN – JÖVŐ Kht cégkivonatán megjelölt balatonöszödi címek közül a valóságban egyik sem létezik.

Úgy gondolom, hogy a korábbi Budapest Szalay u. 4. szám alatti ingatlanra vonatkozó bérleti szerződéssel kapcsolatosan ügyészség által indított peres eljárást és helyszínelésem eredménytelenségét is figyelembe véve ezek után alapos a gyanúm arra, hogy az ALTUS Zrt-nek Budapest Szalay u 4. számú ingatlannál történtekhez hasonló akció zajlódott le a HUMÁN – JÖVŐ Kht-vel kapcsolatosan az iratom 1. pontjában részletezetten megszerzett, és Balatonöszöd Pósa Lajos u. 620/1. hrsz. alatti ingatlannál is.

Vagy ismét bérletbe adták az immár ALTUS Zrt fióktelepeként megjelölt ingatlant az ALTUS Zrt a HUMAN-JÖVŐ Kht-nek, vagy – ami ennél rosszabb – a HUMAN-JÖVŐ Kht és a Gyurcsány Ferenc kizárólagos tulajdonában lévő profitorientált ALTUS Zrt tevékenysége egyszerűen összekeveredett Balatonőszödön.

Más magyarázatot arra nem találok, hogy mi szükség volt a Budapest Szalay u. 4. szám alatti székhellyel rendelkező ALTUS Zrt-nek fióktelepeként 2007. május 3-tól a balatonőszödi 620/1. hrsz-u ingatlant előbb feltüntetni, majd miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége megszűnt, 2010-ben ezt a fióktelepi bejegyzést töröltetni.

=======================

Dr. Budai Gyula miniszterelnöki megbízottnak Legfőbb Ügyészséghez címzett „remélem nem fog falazni Gyurcsány Ferencnek” kijelentésére utalva szerintem számos hatalomban részt vevő és részt nem vevő személyeknek lehet azt közölni, hogy hallgatásukkal falaznak, illetve azért hallgatnak, mert falaznak.

Csak a Legfőbb Ügyészségnek nem lehet ezt címezni az esetben, amennyiben nem tesz senki semmit úgy ahogy az alábbi igaz verssorok megkövetelik:

„Belénk döfték a kést, ne hidd,

Kiszaggathatják beleid

Míg lélegzel és eszmél az agyad,

A bűnt tagadd, tagadd, tagadd!”

Annak érdekében pedig, hogy dr. Budai Gyula miniszteri biztos a végén nehogy nekem is azt mondja, hogy falazok Gyurcsány Ferencnek, a fenti tényállást a Legfőbb Ügyészséghez címezve, majd határozott feljelentési kérelemmel kiegészítve alábbi feljelentési iratomként még a mai napon továbbítom a Legfőbb Ügyészség felé.

Siófok 2010. november 8. napján.

Dr. Léhmann György

Dr. Léhmann György 8600 Siófok Szűcs u. l. (tel: 84/313-176 és 20-4939851, e-mail: lehmann@invitel.hu) irata ==========================================================================

Legfőbb Ügyészségnek

B u d a p e s t

Tisztelt Legfőbb Ügyészség!

1./ Gyurcsány Ferencnek 2002. szeptember 17-től kizárólagos tulajdonában lévő Cg. 01-10-042082 cégszámú ALTUS Befektetési és Vagyonkezelő Zrt-nek fióktelepeként feltüntetve 7/1. sorszám alatt 2007. május 30-tól 2010-ig

„HU – 8636 Balatonőszöd, Pósa Lajos u. 620/1.”

bejegyzés látható a következő oldalak egyikén látható cégmásolaton.

Ennek a Balatonőszöd Pósa Lajos u. 620/1. hrsz. alatti ingatlannak tulajdoni lapjának 2009. januárban kiadott, következő oldalakon látható másolatán pedig az látható, hogy a Gyurcsány Ferenc kizárólagos tulajdonában lévő ALTUS Zrt fióktelepeként megjelölt ingatlan ténylegesen a Balatonőszödi Kormányüdülőnek 1993. október 8-i megosztása folytán jött létre 3278. m2 területen „Üdülőépület és udvar” ingatlan-nyilvántartási megjelöléssel.

A tulajdoni lapokat követő helyszínrajzból pedig az is megállapítható, hogy ez az üdülőingatlan közvetlenül a Balaton parttal határosan a Kormányüdülő nyugati sarkában található.

Tulajdoni lap II. része 1. sorszámú bejegyzése szerint ez az ingatlan létrejöttétől kezdődően 2004. december 6-ig a Magyar Állam tulajdonában volt, illetve 2. sorszám szerint kezelőként a MINISZTER TANÁCS lett megjelölve.

Gyurcsány Ferenc pedig 2004. szeptember 29-től Magyarország Miniszterelnöke lett…

A tulajdoni lap II. része 3. sorszáma szerint az addig Magyar Állam tulajdonában és MINISZTER TANÁCS kezelésében álló ingatlannak tulajdonjogát adásvétel jogcímén a Cg. 01-09061398 cégszám alatt nyilvántartott Budapest V. ker. Szalay u. 4. szám alatti székhelyű ALDO Ingatlanfejlesztő és Hasznosító Kft. vásárolta meg.

Az az ALDO Kft, amelyiknek a 2004. december 6-i vétel időpontjában egyik felügyelő bizottsági tagja dr. Apró Piroska volt, míg a cég tulajdonosa részben Gyurcsány Ferenc, részben a Gyurcsány Ferenc kizárólagos tulajdonában lévő ALTUS Zrt. volt.

Az ALDO Kft. későbbi átalakulása – beolvadása – folytán a tulajdoni lap II. része 4. sorszámú bejegyzése szerint az ingatlan kizárólagos tulajdonosaként 2006. szeptember 27-től kezdődően az ALTUS Zrt lett ingatlan-nyilvántartásilag bejegyezve.

Tehát ez az ingatlan az, amelyik Gyurcsány Ferenc kizárólagos tulajdonában lévő ALTUS Zrt. fióktelepe lett 2007. május 30-től 2010. évig.

------------------------------

2./ ALTUS Zrt. cégkivonatának 51. sorszám alatti „Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésére vonatkozó adatok” megjelölés alatt 2009. május 29-től hatályosan

„A cég összevont éves beszámolót készítő anyavállalat” szöveg olvasható, míg

52. sorszám alatt „Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítésébe bevont többi cég adatai” megjelölés után pedig következők láthatók:

„52/1. Béta-Roll Hengergumizó Zártkörű Részvénytársaság

8658 Bábonymegyer Szent István utca 44. A. ép.

52/2. Magyaróvári Timföld és Műkorund Zártkörűen Működő Részvénytársaság

9200 Mosonmagyaróvár Timföld u. 1.

52/3. BETA-ROLL S.R.L. (nyilvántartási szám: J 19/98/1997)

Székelyudvarhely Budvar str. 41.

52/4. BETA-ROLL DOO (nyilvántartási szám: FI 1725/2001)

Novi Sad Industijska 3.”

A mindösszesen ennyi adatot tartalmazó bejegyzésekből származó probléma jogi alapja a számviteli törvény – 2000. évi C. tv. – alábbi rendelkezéseiből következik:

3.§ 2. bek.: „E törvény alkalmazásában

3. anyavállalat: az a vállalkozó, amely egy másik vállalkozónál (továbbiakban leányvállalat) közvetlenül vagy leányvállalatán keresztül közvetetten meghatározó befolyást képes gyakorolni, mert az alábbi feltételek közül legalább eggyel rendelkezik:

b.) a tulajdonosok (a részvényesek) szavazatának többségével (50 százalékot meghaladóval)

tulajdon hányada alapján egyedül rendelkezik, vagy …

4. leányvállalat: az a gazdasági társaság, amelyre az 1. pont szerinti anyavállalat meghatározó befolyást képes gyakorolni.”

115.§ 1. bek: „A meghatározó befolyás megítélésénél a leányvállalatok bármelyikét megillető – a 3. § 2.

bekezdés 1. pontjának alpontjai szerinti – jogokat az anyavállalatnál kell számításba venni.

2.bek: „Az összevont (konszolidált) éves beszámoló készítési kötelezettség megítélése során az anyavállalatnál kell figyelembe venni azokat az 1. bekezdés szerinti jogosultságokat (jogokat) is, amelyeket ugyan közvetlenül nem az anyavállalat vagy a leányvállalat gyakorol, de azt harmadik személyek – saját nevükben – az anyavállalat vagy egy leányvállalata javára gyakorolják.”

Azért keletkezik az ismertetett jogszabályhelyek alapján probléma az ALTUS Zrt. cégkivonatának vizsgált adatainál, mert ezeknek helyes értelmezés szerint nem csak az ALTUS Zrt tulajdonában lévő gazdasági társaságokat kellett volna az összevont konszolidált éves beszámoló készítésébe bevonni, hanem az anyavállalatként megjelölt ALTUS Zrt kizárólagos tulajdonában lévő, leányvállalatként megjelölt Magyaróvári Timföld és Műkorund Zrt kizárólagos tulajdonában lévő alábbi cégeket is az anyavállalat összevont konszolidált éves beszámolónál kellett volna figyelembe venni:

- MAVIKA Magyaróvári Villamos Karbantartó Kft. – Cg. 08-09-009656 cégszámú

- MOTIM Kádkő Gyártó és Értékesítő Kft – Cg. 08-09-009091 cégszámú

- MOTIM Műkorund Gyártó és Értékesítő Kft – Cg. 08-09-009080 cégszámú

- ACÉLKAR Gépipari Karbantartó Gyártó és Mérnöki Kft – Cg. 08-09-009655 cégszámú.

Ennek az utóbbi négy cégnek székhelyének címe egyébként megegyezik a leányvállalat székhelyének jelenlegi, Mosonmagyaróvár Timföldgyári u. 9-13. sz. alatti címmel.

----------------------------------

3./ Magyaróvári Timföld és Műkorund Zrt, vagy rövidített néven MOTIM Zrt – Cg. 18-10-001675 cégszámú – cégmásolata szerinti 1/1. sorszám alatti első részvényesnél 1998. július 13-tól 2001. január 31-i hatállyal az alábbi adatok olvashatók:

„ALTUS Luxemburg S.A.H.

LU- 999 Luxembourg, Boulevard Royal 22. L-2952

Kézbesítési megbízott:

Gyurcsány Ferenc (an.: Varga Katalin)

1025 Budapest Szemlőhegy u. 42.

A társaság irányítását biztosító befolyásolás mértéke: 40,57000%”

majd az 1/2 sorszám alatti második részvényesnél 2001. január 31-től kezdődő hatállyal mai napig hatályosan a következők:

„Altus Befektetési és Vagyonkezelő Részvénytársaság

HU- 1055 Budapest Szalay u. 4.

Cégjegyzékszám: 01-10-042082

A társaság irányítását biztosító befolyásolás mértéke: 49,66000%”

Jogelődje ennek a cégnek a Magyar Állam tulajdonában volt Mosonmagyaróvári Timföld és Műkorundgyár – Cg. 08-01 000751 cégszámú – 1954. október 1-i tröszti vállalat típus szerint alapítással.

Ez a gyár 1991. június 27-én nevét Magyaróvári Timföld és Műkorund Kft-re – Cg. 08-09-002065 cégszámú – változtatta úgy, hogy ekkor már a cég tulajdonosaként az Állami Vagyonügynökség, HUNGALU Magyar Alumíniumipari Rt, ALTUS Befektetési és Vagyonkezelő Rt, valamint a GPS Vagyonkezelő és Gazdasági Tanácsadó Kft is feltüntetésre került. (Utóbbi „GPS” nevű cégnek székhelye 2002. február 1-től Budapest Szalay u. 4. szám alatt található és Gyurcsány Ferenc korábban ennek a cégnek cégjegyzésre jogosultja, valamint tulajdonosa is volt.)

Utóbbi MOTIM Kft. cég neve változott át tehát később MOTIM Zrt-re úgy, hogy ekkor már csak a fenti luxemburgi cég lett részvényesként előbb feltüntetve, majd jelenleg is hatályosan a Gyurcsány Ferenc kizárólagos tulajdonában álló Altus Zrt.

Fenti adatok alapján, valamint az alábbiak szerint alapos a gyanúm arra, hogy a MOTIM Zrt. részvényeinek 1998. július 13-i vásárlása egy tényleges tevékenységet soha ki nem fejtő feltehetőleg postafiók cég által történt okirat szerint, mely okiratba foglalt ügylet vagy mindkét fél által színlelt volt, vagy csak a vevő megtévesztő magatartása miatt volt joghatás kiváltására alkalmatlan.

Felhasználom érvelésemhez az egy hónappal ezelőtt bekövetkezett vörös iszap katasztrófa után közreadott tényeket.

Többek között azt, hogy a MAL Zrt. részvényeihez Tolnay Lajos előadása szerint csak azt követően jutottak Tolnay Lajos és társai részvénytulajdonosok, hogy Gyurcsány Ferenc a kedvezőbb MOTIM részvényeket megszerezte.

Az is köztudott, hogy a MAL Zrt. részvényeinek vásárlása 10 millió forintba került, és az is, hogy Tolnai Lajos 2010. évben 22 milliárd forint vagyonnal, illetve a MAL Zrt-ben 40 százalék részvénnyel rendelkezik.

A MAL Zrt. ügyvédjétől – Dr. Ruttner György ügyvédtől – immár azt is tudjuk, hogy a MAL Zrt. részvényesei vagyonának döntő része a MAL Zrt eszközállományában lelhető fel, mely közlésből így alappal következtethetünk arra, hogy Tolnai Lajosnak 22 milliárd forint vagyonából legalább 16 milliárd forint érték a 40 %-nyi MAL részvénnyel testesítve a MAL Zrt eszközállományában lelhető fel.

Ezekből az adatokból következik az, hogy a MAL Zrt-nek 3 milliárd forint jegyzett tőkéjének több mint tízszeresét éri a cég tényleges vagyona, fenti adatok alapján ez 40 milliárd forintra tehető.

Gyurcsány Ferencre, illetve a MOTIM Zrt-re visszatérve így abból indulok ki, hogy az első, az 1998. évben szerzett 40,57000%-nyi részvényekért a luxemburgi postafiók cég – szerintem ténylegesen Gyurcsány Ferenc – 10 millió forintot el nem érő ellenértékét fizetett úgy, hogy közben ezzel a részvényszerzéssel több mint 16 milliárd forinthoz jutott. Okirat szerint egy ügylettel így több mint 1600-szoros haszonra tett szert.

Határozott véleményem az, hogy 1998. június 13-án, az akkori kormányváltás után Gyurcsány Ferenc feltehetőleg jogászai tanácsára a haszon nagyságára tekintettel ezt a részvényvásárlást már saját, vagy saját cége nevében egyszerűen nem merte megtenni. Ugyanis valós az az indokolt vélemény, aminek két nappal ezelőtt Dr. Zlinszky János jogászprofesszor az MTV műsorában adott hangot.

Nevezetesen az, mellyel kapcsolatosan dr. Zlinszky János kifejtette, hogy a 100 millió forint összegű végkielégítéseket adóztatni nem lehet azért, mert a hatályos Alkotmány rendelkezései szerint ez nem tekinthető jövedelemnek. Így 98 %-os jövedelemadó sem vethető ki rá. Ugyanúgy, mint ahogy a zsebtolvaj jövedelmét sem lehet adóztatni – mondta a professzor úr, majd úgy folytatta, hogy állami vagyonelvonás esetén az ilyen szerzéseket egyszerűen el kell venni azoktól, akikhez ez jutott. Nem 98 %-os mértékben, hanem 100 % mértékben.

Aktualizálva ezt a gondolatmenetet a MOTIM részvények vásárlására, előttem nem kétségesen az addig állami tulajdonban lévő MOTIM Rt. részvényeinek 1998. június 13-án történt eladásakor az elidegenítésben részt vevők ugyanerre a meggyőződésre jutottak.

Belátták, be kell látniuk azt, hogy a 10 millió forint, vagy ehhez közeli összegű vételár nem tekinthető az ezért megszerezhető 16 milliárd forint vagyoni értékhez képest ellenszolgáltatásnak, és ezáltal a polgári jog alkotmányos alapelvének – „a szerződéssel kikötött szolgáltatásért ellenszolgáltatás jár” - megsértésével csak alkotmánysértően szerezhető meg ilyen összegű pénzen a részvénycsomag.

Ezért került sor véleményem szerint bizonyítottan előbb a tényleges tevékenységet soha nem gyakorló ALTUS Luxemburg S.A.H nevű postafiók céghez a részvénycsomag, majd miután kettő és fél éven át észlelték azt, hogy a Magyar Állam egyetlen tisztségviselője sem tesz semmit a részvénycsomagnak állam javára történő visszaszerzése érdekében, úgy döntöttek, hogy nincs értelme tovább egy fiktív cég nevén hagyni a sok milliárd forint vagyoni értéket megtestesítő részvényt.

A többi pedig már kézügyesség volt.

Ugyanis az iratom korábbi részében már említett, dr. Apró Piroska felügyeleti tag által is felügyelt Szalay u. 4. szám alatti székhelyű Aldo Kft Cg. 01-09-061398 cégszámú cégmásolata 1/32. számú bejegyzése szerint 2001. január 31-én üzletrészt adtak az ALTUS Luxemburg S.A.H cégnek, illetve ezzel egyidejűleg, ugyancsak 2001. január 31-én a MOTIM Zrt. cégmásolata szerint az ALTUS Luxemburg S.A.H. nevű cég a MOTIM Rt. részvényeket teljes egészében átadta a Gyurcsány Ferenc tulajdonában is volt ALTUS Zrt-nek. Úgy mintha a részvénycsomag és az említett üzletrész azonos értéken elcserélésre került volna.

Majd néhány év múlva pedig az ALDO Kft beolvadt az akkor már kizárólagosan Gyurcsány Ferenc tulajdonában lévő ALTUS Zrt-be anélkül, hogy a papíron így vezetett ALTUS Luxemburg S.A.H részvények sorsát ezt követően bárhol is követni lehetne.

Eltűntek, mint a kámfor. Minden bizonnyal az addig is csak papíron létező luxemburgi céggel együtt.

------------------------------

4./ Magyar Állam tulajdonában van a Közlönykiadó Kft jogutódjaként nyilvántartott Cg. 14-14-300035 cégszámú HUMAN -JÖVŐ 2000 Egészségmegőrző és Oktatási Kht, illetve 2009. június 15-től kezdődően HUMAN-JÖVŐ Kft. nevű társaság

A cég cégmásolatának következő oldalán látható adatai szerint 7/1. sorszám alatti bejegyzéssel 2000 június 21-től 2000. szeptember 15-ig a HUMAN – JÖVŐ Kht-nek fióktelepeként „8636 Balatonőszöd Hársfa u.12.” alatti ingatlan lett megjelölve, míg 7/4. sorszám alatti bejegyzés szerint Budapest Szalay u. 4. szám alatti ingatlan 2003. augusztus 28-tól 2005. szeptember 12-ig szintén a HUMAN-JÖVŐ Kht. fióktelepe volt.

Korábban már az ügyészség által kezdeményezett szerződés semmisége iránti peres eljárásra is sor került e céggel kapcsolatosan jó erkölcsbe ütközés címén a Gyurcsány Ferenc kizárólagos tulajdonában álló ALTUS Zrt. ellen. Ennek a peres eljárásnak ténybeli alapja az volt, hogy 1995. januárjában a Magyar Állam eladta a Budapest Szalay u. 4. szám alatti ingatlanát Gyurcsány cégének, majd az akkor még Közlönykiadó Kft. néven szereplő állami tulajdonú cég 10 évre úgy bérelte vissza Gyurcsány cégétől az ingatlant, hogy az erre vonatkozó bérleti szerződést 1995. április 4-én Gyurcsány Ferenc annak az Országgyűlési Képviselői Klub egyesületi titkáraként írta alá, mely egyesület csak több mint egy hónap múlva – 1995. május 15-én – került bejegyzésre. A peres eljárás később bíróság előtt megszűnt.

Visszatérve a HUMAN-JÖVŐ Kht cégmásolatára, az alábbiakban látható oldalát megtekintve az is látható, hogy 5/2. sorszám alatti bejegyzéssel immár „8637 Balatonőszöd Hársfa u. 11.” jelöléssel lett 2000. szeptember 15-től megjelölve a cég székhelye, és így indokolt volt részemről közel két éve személyesen felkutatnom azt, hogy vajon melyik cím az igazi, és melyik a hamis.

A Hársfa (Hárs) utcának többszöri átvizsgálása után megállapítottam azt, hogy Balatonőszöd Hársfa u. páratlan számú oldalán a legmagasabb számozású ingatlan a 7-es számú, míg a páros számozású oldalon 2-es számmal jelölt ingatlannál egy fészer, vagy raktárépület volt látható, majd zsombékos üres terület és a vasuton túl pedig egy parkoló

Azaz megállapítottam, hogy a HUMAN – JÖVŐ Kht cégkivonatán megjelölt balatonöszödi címek közül a valóságban egyik sem létezik.

Úgy gondolom, hogy a korábbi Budapest Szalay u. 4. szám alatti ingatlanra vonatkozó bérleti szerződéssel kapcsolatosan ügyészség által indított peres eljárást és helyszínelésem eredménytelenségét is figyelembe véve ezek után alapos a gyanúm arra, hogy az ALTUS Zrt-nek Budapest Szalay u 4. számú ingatlannál történtekhez hasonló akció zajlódott le a HUMÁN – JÖVŐ Kht-vel kapcsolatosan az iratom 1. pontjában részletezetten megszerzett, és Balatonöszöd Pósa Lajos u. 620/1. hrsz. alatti ingatlannál is.

Vagy ismét bérletbe adták az immár ALTUS Zrt fióktelepeként megjelölt ingatlant az ALTUS Zrt a HUMAN-JÖVŐ Kht-nek, vagy – ami ennél rosszabb – a HUMAN-JÖVŐ Kht és a Gyurcsány Ferenc kizárólagos tulajdonában lévő profitorientált ALTUS Zrt tevékenysége egyszerűen összekeveredett Balatonőszödön.

Más magyarázatot arra nem találok, hogy mi szükség volt a Budapest Szalay u. 4. szám alatti székhellyel rendelkező ALTUS Zrt-nek fióktelepeként 2007. május 3-tól a balatonőszödi 620/1. hrsz-u ingatlant előbb feltüntetni, majd miután Gyurcsány Ferenc miniszterelnöksége megszűnt, 2010-ben ezt a fióktelepi bejegyzést töröltetni.

=======================

Fenti tényállásban írt adatok alapján alapos a gyanú arra, hogy ismeretlen tettes

a számviteli fegyelem megsértése - Btk. 289. § 1. bek. szerinti, de 4. bek. szerint minősülő,

csalás - Btk. 318. §

hűtlen kezelés - Btk. 319. § bűncselekményeket elkövette.

Erre tekintettel

f e l j e l e n t é s s e l

élek e bűncselekmények alapos gyanúja miatt ismeretlen tettes ellen, és

kérem T. Legfőbb Ügyészséget, hogy feljelentésemnek a hatáskörrel és illetékességgel rendelkező ügyészséghez történő áttétele után T. Ügyészség a nyomozást rendelje el,

majd a lefolytatott nyomozás alapján előterjesztett vádiratban foglalt bűncselekmények miatt a

bíróság megfelelő mértékű büntetést szabjon ki.

Siófokon 2010. november 8. napján.

Tisztelettel:

Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos

feljelentő

Tartalom átvétel