Haladunk a pusztulás felé - Siófok

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Ciklusprogram beszámolóval kapcsolatos néhány adat

Siófok Polgármestere a Képviselőtestületnek szeptemberi ülésére készített „az önkormányzat 2007-2010. közötti vagyongazdálkodása” tárgyu előterjesztésében az elmúlt négy év programjának teljesítéséről beszámolót terjesztett elő.

Ennek az előterjesztésnek I. fejezete 2. pontját a következő szavakkal zárta:

„Siófok fejlődése érdekében a képviselőtestület 181/2008. (XII.28.) számú képviselőtestületi határozatával elfogadta a 3 milliárd értékű 2029. december 31-i lejáratú kötvény kibocsátását.

A válságos időkben minden közösségnek kiutat kell keresnie. A kilábalás egyik fontos eszköze a fokozott beruházási tevékenység, a város versenyképességének növelése.

Fontos megjegyeznünk, hogy minden korábbi lejárt hitelt visszafizettünk, Siófok Város Önkormányzat pillanatig sem került olyan helyzetbe, hogy működését, vagy beruházását ne tudta volna finanszírozni. Működési hitelt a város nem vett fel mindennemű külső pénzforrás bevonása a fejlesztést célozta meg. Természetesen év közben likviditási problémákat a képviselőtestület által megadott likvid hitel igénybevételével oldottuk meg, ám ezen hiteleket is mindig határidőben visszafizettük.

A kibocsátás ütemezését 2 lépcsőben irányoztuk elő

- az első lépcsőben „Siófok Jövőjéért 677.000 millió forint névértéken 2009. május 19-én került kibocsátásra,

- a második ütemben a városban megvalósuló beruházások fizetési ütemének megfelelően 2010 második felében kerül kibocsátásra „Siófok jövőjéért 2” néven 2 323 millió Ft. névértéken.”

-----------------------------

Amennyiben a Polgármester a „likviditás” szó alatt azt értette, amit az Értelmező Kéziszótár „folyamatos, akadálytalan fizetőképesség, amelyet a pénzügyi tartalékok biztosítanak” szavakkal határoz meg, úgy elismerte azt, hogy év közben az elmúlt négy évben többször is volt Siófok Önkormányzatának a fizetőképességében olyan gondjai, melyeket csak kölcsön igénybevételével tudott áthidalni.

Ebből az elismert tényből következően pedig megállapítható az is, hogy több pillanatban is került olyan helyzetbe Siófok Önkormányzata az elmúlt négy évben, hogy működését, vagy beruházását saját pénzeszközeiből nem tudta finanszírozni. Ez a tény, és így pontos.

Továbbá a Polgármesternek azt a megállapítását is vizsgálni vagyok kénytelen, hogy válságos időkben az önkormányzatok számára „A kilábalás egyik fontos eszköze, a fokozott beruházási tevékenység, a város versenyképességének növelése.” Ugyanis ez a megállapítás nem más, mind a Kóka Jánosi eszme Balázs Árpádi változata. Az egyiknél az ország nem más, mint egy részvénytársaság, míg a másiknál a helyi önkormányzatnak egyik jellemzője a versenyképessége.

A rend kedvéért elmondom azt a mindenki által tudott tényt, hogy a versenyképesség csak profitorientált, profit elérése érdekében létrehozott cégnek lehet jellemzője, míg a helyi önkormányzásnak Alkotmány 42. §-ban meghatározott fogalmából kiindulva az Önkormányzatnak az ilyen fajta tevékenységhez semmi köze:

„A helyi önkormányzás a választópolgárok közösségét érintő helyi közügyek önálló, demokratikus intézése, a helyi közhatalomnak a lakosság érdekében való gyakorlása.”

Előterjesztése szerint ezt csak Dr. Balázs Árpád siófoki Polgármester nem tudja.

-------------------------------------

Ellenben számomra azért volt hasznos ez a kitárulkozása a Polgármesternek, mert 16 éve óta soha nem értettem azt, hogy vajon miért látom úgy, mintha a város vezetését nem az itt élő emberek sorsa érdekelné elsősorban, hanem egészen más.

Így már világos. Ők eszerint abban a tudatban vezetik a várost, mintha ennek a városnak minden vagyona felett csak azért van rendelkezési joguk, hogy „versenyképességet” növeljenek, profitot teremtsenek nem kétségesen abból a célból, hogy majd az így elért „osztalék” sorsáról pedig döntsenek.

És így már világos számomra az is, hogy mit keresett a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő Termofok Kft Gyergyószentmiklóson az ottani legnagyobb gyárkémény megvételénél, illetve ehhez kapcsolódó nagy ívű ötletek megvalósítása során. Nem kétségesen a Siófoki Önkormányzat versenyképességét kereste, mint a válságból kivezető egyetlen utat. Más kérdés az, hogy ezzel az erővel inkább tőzsdézhettek volna város vagyonával, mert ez esetben nem buktak volna akkorát, mint Gyergyószentmiklóson.

És nem kellene az önkormányzati vagyonból biztosított immár 990 millió forint jegyzett tőkével rendelkező Termofok Kft-nek még az idei nyáron is 100 millió forintos hitelért kuncsorogni az Erste Banknál úgy, hogy azt Erste Bank feltétele folytán Siófok Város Képviselőtestülete ennek a 100 millió forint kölcsönnek visszafizetéséért kezességet volt kénytelen vállalni.

-------------------------------

„Minden korábbi lejárt hitelt visszafizettünk” szavai szerint pedig Siófok Polgármestere nem mást mondott, mint azt, hogy az elmúlt négy évben az Önkormányzat nem került csődbe. Mert ugye egyetlen lejárt hitel visszafizetésének elmaradása is azt jelentette volna, hogy Szigetvárhoz hasonlóan csődbe került volna Siófok is. A Balaton fővárosa. Csak gratulálni tudok.

De ha szóbahozta Siófok Polgármestere ily módon a hitelt, érdemes megtekinteni beszámolójának utolsó fejezetében közzétett táblázatának néhány adatát is.

Siófok Város Önkormányzata 2005-ben felvett 818 millió forint hitelt, majd ezt követő években 2010. júniusig 625, 239, 31, 478, 149 millió forint hitelt, összesen 2 milliárd 343 millió forintot.

Ezzel szemben a hitelekből törlesztett 2005-ben 357 millió forint hiteltőkét, majd ezt követő években 164, 164, 48, 180, 43 millió forintot, összesen 956 millió forintot.

Ezeknek az adatoknak alapján azt lehet megállapítani, hogy Siófok Város Önkormányzata adósságspirálba került az elmúlt években. 2008. évet kivéve minden évben a hiteltörlesztési pénznek többszörösét vette fel úgy, hogy jelenleg fennálló hiteltartozása már meghaladja az 1 milliárd 386 millió forintot.

És mindezt tette úgy Siófok Város Önkormányzata, hogy közben eladta a Zöldfok Zrt részvényeinek 75 %át, a Holland Kemping nagyobb részét, Fő téren lévő lakóingatlanát a benne lévő önkormányzati lakásokkal együtt és még a Küszhegyi u. végében lévő sportcentrumot akarják eladni hasonló módon, de ez utóbbi senkinek sem kell.

És mindezt tették úgy, hogy ez év januárjában elhatározták, hogy több mint négyszáz millió forint közpénz felhasználásával létesítenek a Víztornyon kétszer 35 m2 területű kávézót. Illetve néhány hónappal később a volt Kenyérgyárnál eltervezett 4 milliárd forint költséggel járó monstrum építéséhez szükséges tervekre pont annyit fizettek, mint amennyit a Nemzeti Múzeum terveivel kapcsolatosan a Fővárosi Önkormányzat fizet. 33 millió forintot.

Számomra a Képviselőtestületi tagok leírt pénzkezelése hasonlít azoknak a magyar mágnásoknak pénzkezelésére, akik az ezredfordulón Párizsban töltötték az időt. Csakhogy utóbbiak a saját pénzükkel bántak így…

------------------------------

A „kötvény”-nek nevezett hitel esetében pedig sokkal rosszabb a helyzet. Azért, mert az eddig így felvett 677 millió forintból eddig sikerült törleszteni Siófok Önkormányzatának 16 millió forintot és kamatot, fennálló tartozás 660 millió forint és ennek kamata.

Amennyiben ehhez hozzászámítjuk a Polgármester által bejelentetten egy-két hónapon belül igénybe vett újabb 2 milliárd 323 millió forint hitelt – kötvény – és az ebből származó újabb tartozásokat, az év végére elmondhatjuk azt, hogy hitelből eredő tartozása Siófoknak meghaladja a 4 milliárd 300 millió forintot.

Miközben az értékesíthető jelentősebb értékű ingatlanjai a városnak eltűntek, a szemétszállítás díjtételeiről idegen ország bankja dönt az önkormányzati részvényeladás miatt, és a helyi adókból származó évi 2 milliárd 100 millió forint évi 3 milliárd 2 millió forintra emelkedett 2006. évtől 2009. évig.

-----------------------------

De természetesen ne feledkezzünk meg arról sem, hogy a Polgármester által emlegetett válságos időben – 2008-ban – az a gazdasági társaság, melynek egyik tagja Siófoki Képviselőtestületének egyik tagja, míg másik tagja egy olyan gazdasági társaság, melynek kizárólagos tulajdonosai a Polgármester és felesége, barnamezős beruházás címén 230 millió forinthoz jutott.

Mit mondjak. A kutyámat sem bíznám rájuk attól tartva, hogy az is elvész.

Siófokon 2010. szeptember 23. napján.

Dr. Léhmann György

Tartalom átvétel