Kételyek és bizakodás a miniszterelnök elleni eljárásomban

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Korábbi iratomban – „A miniszterelnök indokolt feljelentésének körülményei” címűben, – röviden ismertettem a hivatali visszaélés bűncselekményével kapcsolatos büntetőjogi alapfogalmakat és Alkotmányban rögzített feladatait a mindenkori kormánynak, majd értelmeztem a jelenlegi miniszterelnöknek elhíresült 2006. május 26-i balatonöszödi beszédét annak bizonyítása céljából, hogy vallomásnak tekintve ezt a beszédet, egyértelmű legyen bárki számára az, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként nem kétségesen alaposan gyanúsítható a hivatali visszaélés bűncselekményének folytatólagos elkövetésével.

Nincs és nem is volt kétségem afelől, hogy Gyurcsány Ferenc nagyon is jól tudta azt, hogy a vallomása szerinti miniszterelnöki semmittevése, Alkotmányban rögzített kötelezettségeinek pártjának érdeke miatti szándékos elmulasztása folytán bűncselekményt követett el, és annak okát, hogy emiatti szégyenkezés helyett kifejezetten hősködött párttársai előtt a szabad világban ismeretlen, páratlanul erkölcstelen közéleti magatartásával, sajátos lelkivilágával, és a következők szerint magyaráztam:

„Szerintem ő ( Gyurcsány Ferenc ) tudta legjobban azt, hogy a 2006. május 26-i vallomása szerinti másfél évben a hivatali visszaélés bűncselekményének törvényi tényállásában leirt magatartást folyamatosan megvalósította, és azt is jól tudta, hogy a vallomásával elismert cselekmények miatt a kontinensünkön nagyon kevés ország van olyan, ahol nem indítanának ellene eljárást.

De azt is jól tudta, hogy a mi országunk nem ilyen. Tudta azt, hogy hazánkban az írott, törvénybe foglalt mentelmi jogon kívül létezik az íratlan, törvénybe nem foglalt mentelmi jog is elsősorban azok számára, akik közjogi tevékenységet folytatnak. Jól tudta azt, hogy az igazságszolgáltatás húszszor is meggondolja azt, hogy egy ilyen személynek közjogi tevékenységével kapcsolatos büntető törvényi tényállásba ütköző tevékenysége miatt eljárást kezdeményezzen, vagy eredményesen lefolytasson. Legfeljebb akkor van az ilyen eljárásra esély, ha a másik, a feljelentői oldalon is megjelenik a közhatalom gyakorlója.

Ilyen esetet kivéve hazánkban harminc év óta egyetlen esetben sem folytattak eljárást miniszterelnök vagy miniszter ellen. Szerintem nem is ez a funkciója a rájuk vonatkozó törvényi rendelkezéseknek, hanem az, hogy azt a látszatot keltse, mintha hazánk tényleg jogállam lenne. Jól tudta mindezeket a miniszterelnök, és azt is, hogy teljesen mindegy, hogy mit csinál, vagy mit mond, ő törvényen kívülinek tekintheti magát.”

Eszerint tehát előttem nem volt kétséges az, hogy bűncselekménynek gyanúsítotti beismerés alapján egyértelműen megállapítható alapos gyanú esetén Angliától Izraelig minden tényleges jogállamisággal bíró országban elrendelnék a hivatalban lévő miniszterelnök ellen a nyomozást, valamint azt is tudtam, hogy hazánkban pedig elképzelni sem lehet azt, hogy milyen bűncselekményt kellene elkövetni ahhoz a hivatalban lévő miniszterelnöknek, hogy ellene a nyomozást elrendeljék, de

lelkiismereti kötelességemnek eleget téve a következőkben olvasható feljelentésemmel mégis kértem a nyomozás elrendelését, majd ennek eredményéhez képest a megfelelő mértékű büntetés kiszabását.

Fővárosi Főügyészség

B u d a p e s t

Tisztelt Fővárosi Főügyészség!

Gyurcsány Ferenc 2004. szeptember 29-től Magyarország Miniszterelnöke. Törvényen alapuló feladataival kapcsolatos tényleges kormányfői tevékenységéről a választópolgárok 2006. május 26-ig nem tudtak, majd megközelítőleg 200 ember előtt Balatonöszödön ezen a napon a másfél évig tartó tevékenységéről többek között az ide mellékelt irat 3. oldalának 2. bekezdése elején írtak szerint az alábbiakat mondta:

„Fantasztikus dolog politikát csinálni. Fantasztikus. Fantasztikus egy országot vezetni. Az utolsó másfél évet azért tudtam én személy szerint csinálni, mert egy dolog ambicionált, és egy dolog fűtött. Visszaadni a baloldalnak a hitét, hogy megcsinálhatja, hogy nyerhet, hogy nem kell lehajtani a fejét ebben a kurva országban. Hogy nem kell beszarni Orbán Viktortól meg a jobboldaltól és tanulja most már magát, nem ő hozzájuk mérni, hanem a világhoz. Ez adta a hitet, hogy miért érdemes ezt csinálni. Nagy dolog volt, imádtam, életem legjobb része volt.”

Majd a 3. oldal 3. bekezdése elején a következők szerint folytatta:

„Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna, ehelyett hazudtunk reggel, éjjel, meg este.”

Ezekből a közléseiből – beismeréséből – megállapítható az, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnök a törvényben a Kormány számára meghatározott feladatok ellátását 2005. év elejétől gátolta annak ellenére, hogy jól tudta azt, hogy kormányának mi a feladata.

Valamint az is megállapítható idézett közléseiből – beismeréséből – , hogy abból a célból gátolta a Kormány törvényben előirt feladatainak ellátását, hogy a 2006. évi országgyűlési választásokon pártját, és ezen belül is egy szűk csoportot a hatalomban megtartson, számukra és saját maga számára a hatalom gyakorlásával együtt járó előnyöket biztosítsa.

------------------------

Többek között a következő feladatok elvégzését gátolta egyéni és csoport előnyök biztosítása céljából:

Alkotmány 35. § 1. bek: „A Kormány

a./ védi az alkotmányos rendet, védi és biztosítja a természetes személyek, a jogi személyek és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek jogait,

b./ biztosítja a törvények végrehajtását,

c./ irányítja a minisztériumok é a közvetlenül alárendelt egyéb szervek munkáját, összehangolja tevékenységüket,

d./ biztosítja a helyi önkormányzatok törvényességi ellenőrzését,

e./ biztosítja a társadalmi-gazdasági tervek kidolgozását, gondoskodik megvalósulásukról,

f./ meghatározza a tudomásos és kulturális fe3jlesztés állami feladatait, és biztosítja az ezek megvalósulásához szükséges feltételeket,

g./ meghatározza a szociális és egészségügyi ellátás állami rendszerét, és gondoskodik az ellátás anyagi fedezetéről.”

Alapos a gyanú arra, hogy ezzel a magatartással Gyurcsány Ferenc a Btk. 225. §-ban meghatározott

hivatali visszaélés törvényi tényállásában irt magatartást megvalósította:

„Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, büntettet követ el és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.”

Az ide vonatkozó Kommentár szerint a hivatali kötelesség fogalmát tágan kell értelmezni, és erre is, valamint arra is tekintettel, hogy meghatározott számú csoport tagjainak kívánt magatartásával jogtalan előnyt biztosítani,

hivatali helyzettel való egyébként visszaélés magatartást tanúsítva

alapos a gyanú arra, hogy Gyurcsány Ferenc a bűncselekményt elkövette.

E feljelentésem alapján az elévülési problémák okából Gyurcsány Ferencnek csupán 2006. január 1-től 2006. május 26-ig terjedő időszakra kérem a bűncselekmény törvényi tényállásával kapcsolatos magatartását vizsgálni.

Fentiekre tekintettel

f e l j e l e n t é s s e l

élek és kérem T. Fővárosi Főügyészséget, hogy Gyurcsány Ferenc – idézhető a Miniszterelnöki Hivatalnak címéről – ellen hivatali visszaélés bűncselekménye miatt a nyomozást elrendelni, majd lefolytatni szíveskedjék, és ezt követően kérem azt, hogy a bíróság vele szemben megfelelő mértékű büntetést szabjon ki.

Siófokon 2008. szeptember 30. napján.

Tisztelettel:

Dr. Léhmann György Siófok Szücs u. 1. sz. a. feljelentő

------------------------

A feljelentést tartalmazó iratot október 3-án adtam postára, majd a következő oldalakon olvasható, Fővárosi Főügyészségnek NF. 24566/2008/1. számú 2008. október 27-i határozatát október 31-én átvettem.

A főügyészségi határozatnak indokolása előbb ismerteti a feljelentésem tartalmát, majd ismerteti – idézi – a feljelentésemben bizonyítékként megjelölt feljelentett által közölt mondatokat, és a feljelentésben megjelölt hivatali visszaélés bűncselekmény ismertetése után teszi azokat a megállapításokat, melyekre hivatkozva látta indokoltnak feljelentésem elutasítását.

Figyelmes olvasó számára feltűnik az, hogy az ismertetés a feljelentésem tartalmát és szóhasználatát egy darabig igyekszik pontosan követni, majd a határozat Indokolása 3. bekezdését a következők szerint kezdi:

„A feljelentés szerint mindezek bizonyítékául a miniszterelnök az MSZP országgyűlési frakciója 2006. május 26-ei balatonöszödi ülésén tartott felszólalásának … részei szolgálnak, mintegy beismerésként.”

Azért tűnik fel a figyelmes olvasó számára ez a mondat, mert ha megnézzük a feljelentésem szövegét, akkor megállapítható az, hogy a feljelentésemben nem használtam az „MSZP országgyűlési frakciója”, „balatonöszödi ülés”, „felszólalásának” szavakat, hanem helyette erre vonatkozóan a következők szerint fogalmaztam:

„megközelítőleg 200 ember előtt Balatonöszödön ezen a napon a másfél évig tartó tevékenységéről … az alábbiakat mondta”, illetve három bekezdéssel későbbi mondatomat az

„Ezekből a közléseiből – beismeréséből –„ szóhasználattal kezdtem.

Helyes értelmezés szerint a figyelmes olvasó számára nem lehet kétséges az, hogy a feljelentés szóhasználatának megváltoztatásával a főügyészségi határozatnak szándéka volt.

Előttem nem kétségesen azért használta a „200 ember” szóhasználat helyett az „MSZP országgyűlési frakciója”, valamint „mondta, közléseiből, beismeréséből” szavak helyett a „felszólalásának részei szolgálnak, mintegy beismerésként” szóhasználatot, mert tartott attól a határozat készítője, hogy a szavak megváltoztatása nélkül nem tudja kellőképpen megindokolni a feljelentésem elutasítását.

A szavak megváltoztatásával tett ismertetéssel nyilvánvalóan azt kívánta sugallni, hogy mintegy baráti körben – MSZP frakció előtt – tett felszólalás akár handabandázásnak is tekinthető a felszólaló részéről, azaz büntetőjogban értékelhető konkrét tényként semmi esetre sem vehető figyelembe.

Ezt követően a feljelentésem elutasítását indokoló három bekezdése az iratnak a szavaim megváltoztatásával tett ismertetésből megállapítható gondolatmenetet a következők szerint folytatja tovább:

„A feljelentésében foglalt állítások és egyúttal az azok bizonyítékaként felhívott beszédrészletek csupán az általánosság szintjét érik el és azokból a törvényi tényállási elemek fennállására vonatkozóan semmilyen megalapozott következtetés nem vonható le.”

Nem azt mondja, hogy az ország kormányzásáért elsősorban felelős miniszterelnök ha azt mondja kormányzati munkájának elemzése során kétszáz ember előtt, hogy „Majdnem beledöglöttem, hogy másfél évig úgy kellett tenni, mintha kormányoztunk volna”, az minden magyarul beszélő és józanul gondolkodó ember számára azt jelenti konkrétan és nem konkrétan is, hogy másfél évig a kormány szándékosan színlelte az Alkotmányban rögzített feladatainak végzését, ténylegesen pedig nem teljesítette ezeket,

hanem azt állapítja meg virágnyelven, hogy ez a miniszterelnöki mondat csak általánosságban és úgy közölt valamit, hogy addig, ameddig mások pontosan nem közlik azt, hogy a miniszterelnöknek mondata milyen valós tényeket takar, addig ezt a mondatot nem lehet olyan komolynak, megalapozottnak és olyan konkrétnak venni, hogy a nyomozást el lehessen rendelni.

Kiskorúsítja a miniszterelnököt.

------------------------

Ami pedig az ezt követő bekezdést illeti, indokolt ezt is szószerint idézni:

„A feljelentő adós maradt ugyanis annak közlésével, hogy a feljelentett pontosan milyen magatartásával mely kötelességét szegte meg, hogyan gátolta meg a Kormányt az Alkotmánynak a feljelentő által hivatkozott rendelkezéseiben meghatározott kötelezettségei teljesítésében.”

Azért indokolt, mert ebből pedig az állapítható meg, hogy amennyiben a feljelentett közlései alapján lefolytatom az egyébként nyomozóhatóság és bíróság feladatát képező bizonyítási eljárást, beszerzem mindazokat a bizonyítékokat, melyek alapján kétségtelenül megállapítható az, hogy feljelentő milyen magatartásával milyen rendelkezéseket megszegve milyen bűncselekményt követett el, azaz olyan állapotba hozom az eljárást, az ügyben már ítélet hozatala is lehetséges, csak akkor rendelik el a nyomozást feljelentésem alapján Gyurcsány Ferenc miniszterelnök feljelentettel szemben.

Megfeledkezett a határozat készítője arról, hogy a nyomozás megindításának nem feltétele a bizonyítási eljárás lefolytatása alapján megállapítható bizonyítékok beszerzése, hanem elegendő ehhez a Be. 6. § 2. bekezdése szerint a bűncselekménye gyanúja is:

„Büntetőeljárás csak bűncselekmény gyanúja alapján és csak az ellen indítható, akit bűncselekmény megalapozott gyanúja terhel.”

Az idézett törvényszöveg szerint tehát alapos gyanú folytán akkor lehet valaki ellen büntető eljárást megindítani, ha mondjuk 200 ember előtt az öntudatánál lévő elkövető azzal dicsekszik, hogy a csoportjuk érdekében miként követett el büntető törvénykönyv tényállásának megfelelő magatartássorozatot hosszú időn keresztül.

Azt pedig nem írja a törvény, hogy ez alól kivétel Gyurcsány Ferenc.

A határozatnak előző oldal közepén idézett megállapítása teszi egyébként számomra megállapíthatónak azt, hogy amennyiben az iratom elején azt állítottam, hogy a „Miniszterelnök indokolt feljelentésének körülményei” című írásom tette bárki számára egyértelművé azt, hogy Gyurcsány Ferenc alaposan gyanúsítható a hivatali visszaélés bűncselekményének folytatólagos elkövetésével, úgy a határozatnak e megállapításából kiindulva nem kétséges az sem, hogy a további hatósági eljárások eredményétől függetlenül bárki számára egyértelművé vált az, hogy a bűncselekményt elkövette.

Ugyanis az ország jelenlegi helyzetében mindenki számára nyilvánvaló, illetve kétségtelenül és pontosan megállapítható az, hogy pontosan milyen cselekmények elmulasztásával – semmittevésével – gátolta a Kormányt az Alkotmányban pontosan megállapítható rendelkezéseiben irt kötelezettségei teljesítésében 2005. év elejétől kezdődően másfél évig, és mivel a határozatnak idézett része csupán ezektől a tényektől tette függővé a büntető eljárás sikeres lefolytatását, nem kétséges a Főügyészségi határozat tartalmából is kiindulva az, hogy a feljelentett Gyurcsány Ferenc által a bűncselekmény elkövetése megtörtént.

===================

A feljelentést tartalmazó iratomat a határozat harmadik oldala alján látható postai feladóvevény szerint Siófok 1. sz. Postahivatalnál 2008.10.03-án adtam postára.

Feljebb pedig látható a határozat keltezése is 2008. október 27. jelöléssel.

Október 3-a pénteki nap, így legkésőbb a következő hét keddi napján – október 7-én – a Fővárosi Főügyészség a címzés szerint Budapest Akadémia u. 13. sz. alatt átvette, majd ehhez képest pontosan 20 nap múlva készült el a feljelentést elutasító határozat úgy, hogy a határozat kézhezvételéig más közlést nem kaptam.

A határozat a feljelentés elutasításának jogalapját a Be. 174. § 1. bek. b. pontjában jelöli meg. Idézem:

„Az ügyész a tudomására jutott feljelentést három napon belül határozattal elutasítja, ha magából a feljelentésből megállapítható az, hogy

b./ a feljelentés gyanúja hiányzik.”

Nem kell figyelmes olvasónak lenni ahhoz, hogy feltűnjön bárki számára a törvényi feltételként megjelölt „3 nap”. Azaz a törvény szerint csak 3 napon belül van lehetősége az ügyésznek a tudomására jutott feljelentést ezen jogszabályhely alapján elutasítani és nem 20 nap alatt úgy, mint ahogy az én feljelentésemmel történt.

Tudom, hogy lehetőségem van ezeknek az adatoknak alapján azt is mondani, hogy ezek szerint a törvény szerinti 1 nap Gyurcsány Ferenc esetében bizonyára 10 napnak tekintendő, vagy miért nem tartom már végre természetesnek azt, hogy Gyurcsány Ferenc erkölcsiségét tudomásul vevő hazánkban ne nézegessem a törvényt, meg sok minden mást is lehetne mondani.

Ritkán fordul elő velem, de most mégsincs mit mondanom.

Siófokon 2008. november 6. napján.

Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos

fél-igazság

//Ritkán fordul elő velem, de most még sincs mit mondanom.//
Nagyon sajnálnám, ha elfogyna az "ERŐ" és nem lenne mondanivaló!!
Az írásai mind arról tettek tanúbizonyságot, igen is volt van és kell, hogy legyen a jövőben is.
Gyurcsány Úr Öszödi "BÖSZMESÉGE" pártbéli (elvtárs-urak) szűk körében fogalmazódott meg,300 "ELVTÁRSUR" jelenlétében. TITKOSAN elméletileg. Azóta mást se lehet hallani, mint az elhíresült Öszödi beszédet, most már tényleg a könyökünkön jön ki, és kit érdekel.

Azért nem ártana, ami a nagy nyilvánosság előtt megtörtént /Parlament körüli kerítésbontás/, ugyanilyen törvényi tényállás (jogszabályok dzsungele) figyelembe véve törvényességet is betartva számonkérés, nem maradhat el.

MINDKÉT esetben az IGAZI felelős személy /személyek/számonkérése és felelősségre vonása végre megtörténhetne.

Ha a jogot gyakorló felkészült "JOGÁSZOK" hada se képes eligazodni, kiigazodni, MI „halandóktól” hogyan várható el a törvények betartása.

Tehát kell, hogy legyen továbbra is mondanivalója, hátha valaki meg is hallja "MI" kis hazánkban.

Tartalom átvétel