Korrupció nagyban és helyben

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

„Lesz-e még a nemzet olyan, Hogy halált nem érdemel?”

A korrupció elleni küzdelemre szakosodott Transparency International kutatásaiból kiderült a napokban az, hogy „Magyarország szinte semmit nem tesz a megvesztegetések visszaszorításáért.”

Más írásból pedig azt tudom, hogy Romániában Országos Korrupcióellenes Ügyészség (DNA) folytat kihallgatásokat korrupciógyanús esetekben és szerintem tevékenységüknek minden bizonnyal meg is lesz az eredménye. Mint ahogy nálunk is kimutatható a korrupció elleni küzdelem elmaradása miatti eredmény az Eurostatnak napokban közzétett adataiból levont alábbi megállapítás szerint: „Évről évre elhagyja valaki Magyarország fejlettségét a régióban. Szlovákia és Észtország után most a társult EU-tag Horvátország egy főre jutó GDP-je érte be hazánkat.” Ami pedig a konkrét feladatokat illeti, a Transparency International tanulmányát elemezve az alábbiak olvashatók:

„A mainál jóval erősebb jogszabályok biztosítsák a tiszta piaci versenyt.”
„A korrupció elleni hatékony küzdelem egyik fő akadálya ugyanis épp a jogszabályok hiánya, a nyomozások politikai befolyásolása, és a forráshiány. A tanulmány a küzdelem sikertelenségének okai között sorolja azt is, ha nemzetbiztonsági vagy nemzetgazdasági érdekre hivatkozva ejtik a megvesztegetési ügyeket.”

Faramuci helyzet. Éppen azoknak a politikai erőknek kellene ezek szerint a korrupció visszaszorítására alkalmas jogszabályokat szorgalmazni, akiknek a korrupció burjánzásából általában másokkal együtt hasznuk van. Nem véletlen, hogy szegény Petőfi az 1848-as országgyűlési választáson megbukott. „Áldozat és tett” cselekedeteket hirdetni honfiui erényként az önös érdek érvényesítése helyett akkor is, most is, csak a haza javát szolgálná, de a megválasztottak akkor is, most is, csak annyit hajlandóak a haza javával foglalkozni, amennyi saját előnyüket szolgálja. A korrupciós előnyöknek elérése érdekében ezért rendkívül sokoldalúak a pártfinanszírozás rendbetételét célzó terv keretében készült, Figyelő egyik munkatársának riportja szerint.

------------------------
Ebből idézek részleteket:

„A befolyásos önkormányzati politikus egy szálloda halljában találkozott a cég képviselőivel. A beszélgetés nagyjából 20-30 percig tartott, és szinte végig csak általánosságok kerültek szóba, például az, hogy milyen a gazdaság helyzete, illetve, hogy mik a város vezetésének tervei. Azt amiért a találkozót egyáltalán összehozták, elintézték néhány mondattal. A politikus közölte az üzletemberekkel, hogy mely vállalkozásokon keresztül fizessék ki azt a százmillió forintot, amelyért cserébe ő elintézi, hogy a képviselőtestület az érdekeiknek megfelelő döntést hozzon.”

„A visszaélések tehát már rég nem arról szólnak, hogy egy cégvezető zsebből kifizet egy polgármestert vagy egy képviselőt, a két végpont között ugyanis egy láncolat jött létre közvetítőkkel, pénzelosztó cégekkel és magukat lobbistáknak nevező ügyeskedőkkel. Ez persze azzal jár, hogy mindenki lecsippent magának valamennyit a pénzből, és így a szereplők számának növekedésével a korrupciós összeg is egyre jobban dagad. - „Nagy a szemvesztés a mezőtől a hombárig” - fogalmazta meg ezt szemléletesen egy milliárdos forgalmú cég vezetője.”

„A cégvezetőkkel folytatott interjúkból az derült ki, hogy az állami megbízásoknál 10-20 százalék körül mozog a korrupciós díj, a Transparency szerint pedig a visszaélések akár 20-15 százalékkal is drágíthatják a beszerzéseket. A magyarországi közbeszerzések összegéről a legfrissebb adat 2007-es, akkor mintegy 1750 milliárd forintot költött el az állam ilyen módon.”

„Más kategóriába tartozik, amikor hatósági engedélyért vagy valamilyen testületi döntés elfogadtatásáért korrumpálják. - „Ő magától nem kér semmit, de ha adsz neki, akkor gyorsabb lesz. Adsz neki eurót, mert tudod, hogy mennek nyaralni, vagy adsz neki egy vásárlási utalványt” – mondta ingatlanfejlesztéssel foglalkozó forrásunk, hozzátéve, - „ahogy haladsz felfelé, úgy nőnek az összegek.”

„A százmilliárdos nagyságrendet figyelembe véve nem állja meg a helyét az a feltételezés sem, hogy az eltűnő pénz pusztán a pártok működésének és kampányainak finanszírozására folyik el. A TNS Media Intelligence nevű ügynökség szerint még a meglehetősen intenzív 2006-os parlamenti választási kampányban is összesen 5,5 milliárd forintot költött hirdetésekre az MSZP, a Fidesz, az SZDSZ, és az MDF. Ez is jóval több annál, amennyit a törvény megengedne számukra, de közelébe se ér a becsült korrupciós összegnek, ami azt jelenti, hogy a lenyúlt pénzeknek csak egy része jut el a pártkasszákig.”

„A főként önkormányzatokkal dolgozó ingatlanfejlesztő forrásunk pedig arról beszélt: előfordul ugyan, hogy hivatalnokokat is lefizetnek, de „összegszerűen a pénz 95 százaléka politikusokhoz megy”. Forrásunk hozzátette azt is sokkal olcsóbb, ha valamit hatósági szinten kell megoldani veszteséggel, a politikusok ugyanis magasabb tarifával dolgoznak.”

„Egy közbeszerzések lebonyolítására szakosodott ügyvédi iroda korábbi munkatársa szerint a nagyobb értékű pályázatok kiírását meg sem kezdik addig, amíg nincs politikai döntés arról, hogy ki lesz a győztes, és ezt megerősítette több cégvezető is. „A nagy állami beruházásoknál vagy egy 10 százalékos beugró, anélkül labdába sem lehet rúgni” – mondta egy informatikai vállalat felsővezetője, aki a megbízásszerzésnek ezt az első szakaszát „előminősítésnek” hívja”

„A korrupciós alkukat közvetítőkön keresztül tárgyalják le. Köztük vannak olyan, akik maguk ajánlkoznak a cégeknél. „Bekopog, hogy ismer valakit, és el tud intézni dolgokat.”- magyarázta egy korábbi cégvezető, aki szerint ezekről az emberekről sokszor nehéz eldönteni, hogy tényleg jó kapcsolatokkal rendelkeznek-e, vagy csak szélhámosokról van szó. Az egyik céges felsővezető őket csak „politikai hiénáknak” hívja, akik szerinte „segíteni nem igazán tudnak, de akadályozni nagyon.”

„Ez a felállás kényelmes a vesztegetőnek és a korrumpálónak is. „Ha egy cégvezető találkozik egy politikussal, akkor legfeljebb csak kacsintgatnak egymásra, de nem beszélnek konkrétumokról és főleg nem adják át egymásnak a pénzt a táskában” – magyarázta egy korábbi cégvezető, aki szerint „a politika oldaláról is van két-három lépés, és a szállító felől is van ugyanennyi”. A vesztegető cég vezetőjének egy nem is feltétlenül kell tudnia, hogy ki kötötte az alkut, legfeljebb annyit közölnek, hogy „van egy alvállalkozója, akinek van egy beszállítója, és az el tudja intézni a dolgot”.

„A pénz eltüntetésére is vannak jól bevált módszerek. „Ha van egy cégcsoportod, akkor azon belül az összeget megutaztatod különféle tranzakciókon át, amelyeket persze rendes szerződések kísérnek, majd a végén valaki tagi kölcsönként kiveszi a pénzt” – magyarázott egy lehetséges megoldást egy tanácsadó cég üzleti visszaélésekkel foglalkozó munkatársa.”

„A korrupció feltételezett mértékéhez képest azonban csak kevés ügy derül ki, aminek részben az óvatosság és a kifinomult közvetítői, pénzeltüntetős technikák az okai. Minden bizonnyal közrejátszik azonban benne az is, hogy a korrupció nem kötődik egyes politikai erőkhöz, hanem általános jelenség. „A pártfinanszírozás problematikája nem köthető bal- vagy jobboldali pártokhoz, minden fontos politikai tényező része az alkunak.” – állapítja meg a Transparency tavalyi tanulmánya, és azt alátámasztották forrásaink is, akiknek voltak korrupciós tapasztalataik mindegyik meghatározó politikai erő embereivel.”

Szerintem fentiek ismeretében május 21-én sajátos módon juttatta kifejezésre a Békéscsaba Vagyonkezelő Zrt. elnöke – Borbíró Zoltán – a helyi alpolgármesternek címzett levelében azt, hogy rendkívül fontosnak tartja a korrupciós ügyek feltárását és vizsgálatát, ugyanis 10 millió forintot ajánlott fel magánvagyonából arra a célra, hogy az informátorokat ebből honorálni lehessen. Egy hónap múlva emiatt azonnali hatállyal szabadította meg tisztségétől Borbíró Zoltánt a város közgyűlése. Ez az utóbbi lépés Tóth Károly MSZP-s ismert politikus szerint azért volt indokolt, mert az általa alkalmatlannak tartott Fideszes Vantara Gyula polgármestert érte nemtelen támadás ily módon.

Ebből a nyilatkozatból kiindulva két eset lehet a politikusoknál Békéscsabán a korrupció elleni fellépés esetén. Vagy nem tudják, hogy mit beszélnek, vagy nagyon is tudják.

Az ország másik végén szerkesztett újságban – Zalai Hírlap – Juhász Gábor tényfeltáró újságíró egy hónappal korábban „Rejtett milliárdok! A pártpénzek alig húsz százaléka legális” című írásban pedig egy más jellegű problémára is felhívta a figyelmet a korrupciós jelenségekkel kapcsolatosan az alábbiak szerint:

„Ráadásul tény, a magyar jogrend és a bírósági gyakorlat nem pártolja a tényfeltárást még a nyilvánvaló közügyekben sem. Ma mindennapos, hogy lényegtelen apróság miatt elmarasztalják az újságírót, még akkor is, ha nyilvánvalóan jóhiszemű volt, ráadásul egyre többen kapnak rá arra, hogy kártérítési követeléssel, sőt büntetőeljárással (rágalmazás, üzleti titok megsértése, személyes adatokkal való visszaélés) fenyegessék az újságírókat. Az pedig nem egyszerűen elszomorító, hanem már-már alkotmányossági aggályokat vet fel, hogy a bírák milyen szigorral lépnek fel az újságírók ellen közügyek firtatása kapcsán, sokszor a sajtó szakmai szabályaira hivatkozva, azt saját szájízűk szerint értelmezve.”

Tapasztalataimból kiindulva én nem általánosítanék a bírákkal kapcsolatosan, hanem inkább úgy fogalmazok, hogy a korrupcióval érintett hatalmi elit több-kevesebb sikerrel mindent elkövet annak érdekében, hogy az Alkotmány szerint független igazságszolgáltatásban tevékenykedőket saját érdekük érvényesülése érdekében szolgálóleányukká tegyék. Akivel lehet. A haszonélvezők csak addig hajlandóak az Alkotmány szerinti demokratikus jogállamiságot, ennek legfontosabb ismérveként a szólásszabadságot biztosítani, ellene nem fellépni, amíg az reálisan a haszonszerzésüket nem veszélyezteti. Látszat jogállamiság színlelt szólásszabadsággal.

Amennyiben ehhez hozzátesszük azt is, hogy a Transparency International már idézve megállapította a korrupció elleni küzdelem akadályaként a „nyomozások politikai befolyásolását” hazánkban, egyre aktuálisabbnak tűnik számomra a Szózatnak „Hol nemzet süllyed el, népek veszik körül” sorai, bár azon vitatkoznék, hogy elsüllyedésünk miatt bennünket körbevevő népek millióinak szemében majd gyászkönny ül.

------------------------
Fentiek alapján nem kétséges az, hogy a korrupció elleni küzdelem közérdek és mivel az iratom 2. oldalán kezdődően idézett megállapításokat a Transparency International, valamint a Freedom House pártfinanszírozás rendbetételét célzó terv keretében tették, alappal megállapítható az is, hogy az ott irt összefüggésekben gyakran emlegetett politikusok vagyonszerzésével, gazdasági tevékenységével kapcsolatos nyilvános adatok közérdekű adatnak tekintendőek. Az Alkotmányból pedig az is megállapítható, hogy ezeknek a közérdekű adatoknak megismeréséhez mindenkinek joga van.

Nekem pedig ahhoz van jogom – szerintem kötelességem -, hogy ezeket a közérdekű adatokat terjesszem. Ennek megfelelően az alábbiakban a céginformáció nyilvános adatbázisából néhány siófoki adatot közlök a polgármesterrel (Dr. Balázs Árpád), polgármester helyettessel (Nagy Sándorné sz. Hochberger Ilona), valamint önkormányzati képviselővel (Lengyeltóti Zsolt) kapcsolatosan.

1./ Cg. 14-09-306033 cégszámú SIÓ-INVEST Beruházási, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Cégnyilvántartásba véve: 2004. 10. 05-én
Székhelye: 2004. 11. 02-től: 8600 Siófok Bajcsy Zsilinszky u. 212. sz. (5/2. sz. bejegyzés)

Képviseletre jogosult 2004. 11. 02-től: Lengyeltóti Zsolt vezető tisztségviselő (13/3. sz. bej.)

Főtevékenysége: „Saját tulajdonú bérelt ingatlan bérbeadása, üzemeltetése” (9/43. sz. bej.)

Tagjai: Balázs Márk Tibor ( Dr. Balázs Árpád gyermeke) 2005. 04. 20-tól 2009. 01-13-ig (1/4. sz.)
Lengyeltóti Zsolt 2004. 10. 01-től ( 1/5. sz. bejegyzés)
SIÓ INGATLANTÁR Ingatlanhasznosító Kft. ( Dr. Balázs Árpád és neje tulajdona)
2009. 01. 13-tól (1/6. sz. bejegyzés)

2./ Cg. 14-09-306919 cégszámú SIÓ INGATLANTÁR Ingatlanhasznosító Kft.

Cégnyilvántartásba véve: 2006. 06. 08-án
Székhelye: 2006. 06. 08-tól Siófok Marosi u. 3. sz. (5/1. sz. bejegyzés)

Képviseletre jogosult 2008. 10. 15-től Balázs Márk (Dr. Balázs Árpád gyermeke) (13/3. sz. bej.)

Főtevékenysége: „Ingatlankezelés” (9/17. sz. bejegyzés)

Tagjai: Dr. Balázs Árpád 2008. 10. 15-től (1/3. sz. bejegyzés)
Dr. Balázs Judit (Dr. Balázs Árpád felesége) 2008. 10. 15-től (1/3. sz. bej.)

3./ Cg. 14-09-305195 cégszámú KELTA TŰZ Termelő, Kereskedelmi és Szolgáltató Kft.

Cégnyilvántartásba véve: 2003. 01. 30-án
Székhelye: 2003. I. 30-tól 2007. 01. 08-ig Siófok Erkel Ferenc u. 13/B. (5/1. sz. bej.)
2007. 01. 30-tól Siófok Marosi u. 13. sz. (5/2. sz. bejegyzés)

Képviseletre jogosult: 2003. 01. 30-tól 2007. 01. 30-ig Kiss Sándor (13/2. sz. bejegyzés)
Balázs Márk Tibor (Dr. Balázs Árpád gyermeke) 2007. 01. 30-tól (13/3. sz. bejegyzés)

Főtevékenysége: „Ital nagykereskedelme” (9/59. sz. bejegyzés)

Tagjai: Balázs Márk Tibor (Dr. Balázs Árpád gyermeke) 2007. 01. 08-tól (1/3. sz. bej.)
Dr. Balázs Judit (Dr. Balázs Árpád felesége) 2007. 01. 08-tól (1/4. sz. bej.)

4./ Cg. 14-09-303094 cégszámú ADLER-SIÓ Építőipari, Karbantartó és szolgáltató Kft.

Cégnyilvántartásba véve: 1997. 12. 10-én
Székhelye: 1997. 12. 10-től 1999. 03. 01-ig Siófok Erkel F. u. 13/B. (5/1. sz. bej.)
2006. 02. 15-től Siófok Marosi u. 13. (5/3. számú bejegyzés)
(Ezek a székhelyek azonosak Dr. Balázs Árpád felesége és gyermeke tulajdonában lévő KELTA TŰZ Kft székhelyeivel)

Képviseletre jogosult: 1997. 12. 10-től Kiss Sándor (13/1. számú bejegyzés)
(Azonos Dr. Balázs Árpád felesége és gyermeke tulajdonában lévő KELTA TŰZ Kft korábbi ügyvezetőjével)

Főtevékenysége: „Lakó- és nem lakó épület építése” (9/173. számú bejegyzés)

5./ Cg. 14-14-300057 cégszámú ELEKTRO-BONTÓ Hulladék Megsemmisítő Kereskedelmi és Szolgáltató
Közhasznú Társaság
Cégnyilvántartásba véve: 2005. 11. 03.
Székhelye: 8600 Siófok Bajcsy Zsilinszky u 212. (5/1. számú bejegyzés)
(Azonos a Dr. Balázs Árpád és neje tulajdonában lévő Sió Ingatlan Kft és Lengyeltóti Zsolt tulajdonában lévő
1.sorszám alatti SIÓ INVEST Kft. székhelyével)

Képviseletre jogosult: 2008. 05. 01-ig Nagy Sándor József (Nagy Sándorné alp.gyermeke) (13/1.sz.b.)
2008. 05. 01-ig Lengyeltóti István (13/2. számú bejegyzés)

2008. 05. 01-től Nagy Sándor József végelszámoló (Nagy Sándorné gyermeke) (13/3. sz. bej.)

Főtevékenység: Közhasznú tevékenység: „Fém visszanyerése hulladékból” 2009. 02. 28-ig (9/1.sz.b.)

------------------------
Valamint az is közérdekű adat, hogy a Dél-dunántúli Regionális Portál „Barnamezős telephelyfejlesztés Siófokon” cím alatti közleményében a fenti felsorolás szerinti 1. sorszám alatti Sió-Invest Kft-vel kapcsolatosan 2008. augusztus 11-én a következőket írta:

„A siófoki pályázat adatai:

Pályázó neve: Sió-Invest Beruházási Kereskedelmi Szolgáltató Kft.
Projekt megnevezése:
A Sió-Invest Kft által megvalósítandó barnamezős beruházás keretében létrehozandó
infrastrukturális beruházás, csarnoképítés, irodák létrehozása és fűtéskorszerűsítés

OP név: DDOP
Beruházás helye (régió): Dél Dunántúl
Beruházás helye (megye: Somogy

Megítélt összeg: 220 250 108 Ft.
Támogatási döntés dátuma: 2008. április 1.

A Sió Invest Kft. 2008. szeptemberétől 2010 április végéig a következő beruházásokat végzi el: gyártó és raktár csarnokokat, irodaépületet épít, több mint hatezer négyzetméteren fejleszti az út- és villamoshálózatot új térburkolatot rak le, korszerűsíti a fűtés és klímarendszert. A projekt részét képezi a telephely honlapjának fejlesztése is. A terület így alkalmassá válik az egyre magasabb követelményeket támasztó vállalkozások befogadására is.

A beruházás eredményeként mintegy 45-50 millió forint többlet árbevétel prognosztizálható, és a fűtés és klímakorszerűsítés eredményeként jelentős költségcsökkenés várható.

A projektgazda itt nem áll meg: már tervezi a következő beruházásokat is, melyekhez szintén igénybe kívánja venni mind az európai uniós, mind pedig a haza forrásokat is.”

===================
2005. év végén már foglalkoztam a hazánk tönkretételét közvetlenül előidéző korrupció problémájával a siófoki állapotból kiindulva http://invitel.hu/lehmann oldalon „Városvezetés értékelése” cím alatt olvasható írásomban, és a következő oldalon ismertetem azt a kérelmemet, melyet ehhez az íráshoz csatolva kerestem meg az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága által létrehozott KORRUPCIÓ ELLENI ÁLLAMOK CSOPORTJA Igazgatóságát:

KORRUPCIÓ ELLENI ÁLLAMOK CSOPORTJA
- G R E C O - Igazgatóságának - Strasbourg -
Tisztelt Igazgatóság!

Európa Tanács Miniszteri Bizottsága 7. számú, - „Felhatalmazás a GRECO felállításáról szóló kibővített részleges megállapodás létrehozására” című – határozatában irt azon határozati megállapítások tudomásul vételével, hogy
„a korrupció jelentős fenyegetést jelent a jog uralmára, a demokráciára, az emberi jogokra, a tisztességre és a szociális igazságra, akadályozza a gazdasági fejlődést és veszélyezteti a társadalom demokratikus intézményeinek, valamint morális alapjainak stabilitását”
„a korrupció elleni küzdelemben a sikeres stratégia az államok komoly kötelezettségvállalását jelenti még, hogy egyesítsék erőfeszítéseiket, megosszák tapasztalataikat, és közös akciókat bonyolítsanak le”
„a közfigyelem felkeltése és az etikai értékek támogatás hatékony eszköze a korrupció megelőzésének”
kölcsönös értékelés és nyomásgyakorlás eszközével a GRECO képes lesz rugalmas és hatékony módon követni az irányelvek megtartását, valamint az Európa Tanács által a korrupció elleni küzdelem területén elfogadott egyéb nemzetközi eszközök végrehajtását”,
tudva azt, hogy a GRECO statútuma 1 cikke szerint a
„GRECO” célja, hogy az e területen tett kötelezettségvállalásainak megfelelően fejlessze tagjainak eszköztárát a korrupció elleni küzdelemben, egy kölcsönös értékelésen és egyenlő nyomásgyakorláson alapuló dinamikus eljárás segítségével”
10. cikke szerint
„1./ A 2. Cikknek megfelelően a GRECO minden tagja vonatkozásában értékelő eljárást folytat le.
2./ Az értékelés szakaszokra osztódik. Egy értékelési szakasz a GRECO által meghatározott ideig tart, melynek során a tagok tekintetében le kell folytatni az értékelési eljárást arra vonatkozólag, hogy az irányelvekben vagy az egyéb nemzetközik jogi eszközökben megtalálható rendelkezések közül kiválasztottaknak a tagok mennyiben tesznek eleget.
3./ Minden szakasz elején a GRECO kiválasztja azokat a rendelkezéseket, melyekre az adott értékelési eljárás alapszik.”
13. cikke szerint
„1./ A GRECO utasíthatja az értékelő csoportot az adott tagállam meglátogatására abból a célból, hogy a jogszabályokra és a gyakorlatra vonatkozó további információkat szerezzen be, melyek hasznosak az értékelés szempontjából”
16. cikke szerint
„6./ A GRECO jelentése az értékelt tagja vonatkozó ajánlásokat tartalmazhat abból a célból, hogy az fejlessze a korrupció elleni küzdelem érdekében hazai jogalkotását és gyakorlatát. A GRECO felkéri az adott tagot, hogy tegyen jelentést az ezen ajánlások következtében tett intézkedésekről.”,
ismeretében annak, hogy az Országgyűlés 49/1999. (IV.3.) OGY határozatában irt
„3. Felhatalmazza a Kormányt, hogy az Európa tanács Miniszterek Bizottságának 24. Számú határozatát a korrupció elleni 20 irányelvről, illetve a 7. Számú határozatot a GRECO felállításához szükséges felhatalmazásról, továbbá a GRECO statútumát tegye közzé”
rendelkezés helyes értelmezés szerint Magyarország egyetértett a korrupció elleni 20 irányelvből az alábbi rendelkezések elfogadásával is:
1. irányelv: „Hatékony intézkedéseket tesz a korrupció megelőzésében és ebben a vonatkozásban felkelti a közvélemény figyelmét és támogatja az etikus magatartást.”
13. irányelv: „Biztosítja, hogy a közigazgatás felelősségi rendszere figyelembe veszi a
közhivatalnokok korrupt viselkedéseinek következményeit.”
14. irányelv: „Átlátható közbeszerzési eljárást fogad el, amely támogatja a tisztességes
versenyt és elrémiszti a korrumpálókat.”
17. irányelv: „Biztosítja, hogy a polgári jog figyelembe veszi a korrupció elleni
küzdelem szükségességét és így különösen hatékony kártérítést biztosit azoknak,
akiknek jogait és érdekeit a korrupció károsította.”
18. irányelv: „Bátorítja a korrupció elleni küzdelem területén végzett kutatásokat.”,
attól a szándéktól vezérelve, hogy segítsek Magyarországon a korrupciós (közéleti erkölcstelenség) magatartásokkal sújtott polgárok életét jobbra fordítani, hazámnak ily módon használjak,
k é r e m
a Tisztelt Igazgatóságot arra, hogy az otthonomat jelentő Siófok, illetve ezzel szomszédos Ságvár településeken észlelt, rendkívül nagy számú és súlyos közéleti problémákról kellő ismerettel és elegendő tapasztalattal általam összeállított, ide mellékelt iratom tartalmát vizsgálja meg, és indokoltsága esetén a hazámat érintő értékelő eljárásban illetve ezt követő intézkedések meghozatala során úgy vegye figyelembe, miként a fentiekben idézett statútum és irányelvek erre utalnak.
Tisztelettel:
Siófok 2005. 12.27. Dr. Léhmann György 8600 Siófok Szűcs u. 1. sz. alatti lakos kérelmező
(Magyarország)
(irataim angol nyelvű fordítását felhívásra pótlólag megküldöm!)

===================
Abból indultam ki kérelmem értelmét illetően, hogy amennyiben az Európa Tanács Miniszteri Bizottsága azt a célt határozta meg a Korrupció Elleni Államok Csoportjának (GRECO) létrehozásával, hogy a statútum 1. cikke szerint fejlessze eszköztárát tagjainak a korrupció elleni küzdelemben egy kölcsönös értékelésen és egyenlő nyomásgyakorláson alapuló dinamikus eljárás segítségével, akkor az iratomból kiolvasható adatokat is felhasználva érdemben tesz majd valamit szerencsétlen sorsú hazánk javára.
Wolfgang Rau úr 2006. május 6-i iratában válaszolt is kérelmemre, arra pedig nem számítottam, hogy a GRECO létrejöttét követő több mint tíz év után különösebb szégyenkezést sem tanúsít a Trasparency International kutatásai alapján tett arra a megállapításra tekintettel, hogy „Magyarország szinte semmit nem tesz a megvesztegetések visszaszorítására”. Talán még büszkék is a GRECO Igazgatóságának tagjai a több mint tíz évi semmittevésük eredménytelenségét megállapító közlés hallatán. Sajnos sóhivatalnak küldtem meg iratomat 2005. december 27-én.

Ami pedig a KORRUPCIÓ ELLENI ÁLLAMOK CSOPORTJÁHOZ történő csatlakozásunkat jelentő 49/1999. (IV.3.) országgyűlési határozatban irt kötelezettségvállalásait illeti nemzeti kormányainknak, ahogy mondani szokták, hozták a formájukat. Ők ilyenek. Talán még el sem pirultak akkor, amikor olyanokat vállaltak, hogy a mindenkori kormány

1. irányelv: „Hatékony intézkedéseket tesz a korrupció megelőzésében és ebben a vonatkozásban felkelti a közvélemény figyelmét és támogatja az etikus magatartás.”

13. irányelv: „Biztosítja, hogy a közigazgatás felelősségi rendszere figyelembe veszi a közhivatalnokok korrupt viselkedéseinek következményeit.”

14. irányelv: „Átlátható közbeszerzési eljárást fogad el, amely támogatja a tisztességes versenyt és elrémiszti a korrumpálókat.”

17. irányelv: „Biztosítja, hogy a polgári jog figyelembe veszi a korrupció elleni küzdelem szükségességét és így különösen hatékony kártérítést biztosit azoknak, kiknek jogait és érdekeit a korrupció károsította.”

18. irányelv: „Bátorítja a korrupció elleni küzdelem területén végzett kutatásokat.”

Hazájukkal szembeni hitvány szószegőknek tartom őket a vállalt kötelezettségeikkel ellentétes magatartásuk miatt. 10 év óta valamennyit. Akkor pedig pirulok, amikor látom, hogy idegenben a hamiskártyások képviselik hazámat.
------------------------
Siófok Polgármesterének pártállására tekintettel pedig „Városvezetés értékelése” című írásomat többször is kiegészítve Dr. Orbán Viktor pártelnök felé is kérelmeket terjesztettem elő. Internet oldalamon „Tiborc panasza” cím alatt olvasható 2006. július 23-i neki címzett írásomat ekként fejeztem be:

„Tisztelt Elnök Úr!
Nem tudom miért, de eszembe jut Molnár Ferenc ifjúsági regényének, a Pál utcai fiuknak az a jelenete, amikor a vörösingesek vezére Ács Feri, miután megtudta Nemecsektől azt, hogy a Pásztorok einstandot elkövetve golyókat vettek el, mindkét Pásztort beküldte a tóba ruhástól, a vízben nyakig elmerülve.
Szerintem az írónak csak így volt meg a lehetősége arra, hogy megmutassa Ács Feriről, a vezérről azt, hogy nem olyan mint a többi, semmi köze a Pásztorok erkölcstelenségéhez.”

„Fejük a vályúban” címen olvasható szintén neki címzett 2006. augusztus 30-i írásomban tőle a következőket kértem:

„Ami pedig a fentiekben részletezett ügyeket illeti, Önt is és mindenkit, aki ezt a nyílt levelet olvassa, arra kérem, hogy segítsen. Segítsen abban, hogy akár a Somogy Megyei Főügyészség, akár más szervek tegyék a dolgukat és ne csak úgy tegyenek, mint tennék. Segítsen abban, hogy a leírtak szerinti sokmilliárd forintos vagyonvesztés ne következzen be, illetve ahol bekövetkezet, ott az eredeti állapot a törvényes előírások mellett helyreálljon.”

2006. október 4-én a FIDESZ Elnöki Kabinettől az előző oldalon látható választ kaptam leveleimre azzal az ígérettel, hogy feldolgozzák az irataimban leírtakat. Azóta pedig más tájékoztatást, vagy közlést nem kaptam.

Elszigeteltségemben nem tudhattam azt, hogy egyes elemzések szerint a pártpénzeknek alig húsz százaléka legális, valamint azt sem, hogy más elemzések szerint csak azon lehet vitatkozni, hogy a korrupciós összegek egésze, vagy csak egy része jut el a pártkasszáig akár bal, akár jobb oldalon.

De azért eredményesek lettek a Dr. Orbán Viktorhoz címzett kérelmeim. A 2005. év végi elemzésemből kiindulva Siófokon az előző oldalakon ismertetett közérdekű adatok, valamint a legutóbbi irataimban ismertetett önkormányzati vagyonvesztés, eladósodás és újabb szerencsétlen önkormányzati tranzakciók alapján még siralmasabb a helyzet szerintem most, mint korábban volt.

Ha így haladok, beállhatok akár a GRECO Igazgatósága tagjának is.

===================

Ennyit a siránkozásból, és akkor nézzük meg azt, hogy mit lehet tenni.

A korrupciós jelenségeknek büntetőjogi következményei érdekében végezhető tevékenységekről korábbi, http://invitel.hu/lehmann oldalon olvasható „Javaslat a számonkéréshez” című írásban szóltam és a mai napig úgy gondolom, hogy az ott írtak megvalósíthatók.

A nehezebb része a problémának a kártérítési jellegű, azaz a polgári joghoz közelítő eljárások megvalósítása a korrupciós hátrányok kiküszöbölése céljából.

Abból indulok ki, hogy iratom első oldalán már idézett, Tranparency International megállapítása szerint „A korrupció elleni hatékony küzdelem egyik fő akadálya ugyanis épp a jogszabályok hiánya” valamint abból, hogy az Európa tanács Miniszterek Bizottságának 24. számú határozata szerinti irányelvek közül a 17. irányelv nem véletlenül fogalmaz a következők szerint:

„Biztosítja, hogy a polgári jog figyelembe veszi a korrupció elleni küzdelem szükségességét és így különösen hatékony kártérítést biztosit azoknak, akiknek jogait és érdekeit a korrupció károsította.”

Csak annyiban kívánok a kártérítési lehetőséggel foglalkozni, amennyiben károsultként a Magyar Államot, vagy az Önkormányzatot éri korrupció folytán károsodás, így a probléma részben leegyszerűsödik, de az mindenképpen nehezíti a megoldást, hogy a korrupció főszereplői, a politikusok nem polgári jogi, hanem államjogi jogviszonyban tevékenykednek beosztásuk szerint.

Ebben a körben gondolkodva mindenekelőtt a korrupcióval kapcsolatos kártérítési követelés vétkességen alapuló lehetőségét számolnám fel kiindulva abból, hogy az állam vagyonvesztésének nagyságára tekintettel a korrupció rendkívül veszélyes, és így a politikusoknak felelősségét is a veszélyes üzem kártérítési felelőssége szabályai szerint – Ptk. 345., 346. § - tenném lehetővé elbírálni.

Ehhez szükséges a Transparency International által óhajtott jogszabályalkotás a Ptk. 345/A § meghozatalával törvényhozás által, és ilyen egyszerűen eljuthatnánk oda, hogy bármilyen ügyesen leplezik a korrupciós szereplők tevékenységüket, nem velük szemben kellene bizonyítani a kár bekövetkezte esetén vétkességüket, hanem a szereplőknek kellene bizonyítani azt, hogy a kárt elháríthatatlan ok idézte elő.

Tovább haladva a problémán az államjogi-polgári jogi jogviszony keveredése oly módon szüntethető meg, hogy a közhatalom gyakorlásában részt vevő minden politikus kinevezésének, vagy megválasztásának feltétele lenne az, hogy előzetesen olyan írásbeli nyilatkozatot tegyen, miszerint tevékenységükkel kapcsolatos korrupciós vizsgálat esetén alávetik magukat a Ptk. 345-346 § szerinti polgári jogi kártérítési felelősség szerinti eljárási és anyagi jogi szabályoknak. Ennek megfelelően a Transparency International által óhajtott hiányzó jogszabály három jogszabályhellyel pótolható. Egy a köztisztviselőkről szóló, egy a képviselők jogállásáról, egy pedig az önkormányzatokról szóló törvény egy-egy jogszabályhelyének pótlásával.

Ehhez igazodó eljárási jogszabályváltozások meghozatala, feltételek biztosítása pedig ahogy mondani szokták kézügyesség kérdése. Szerintem elegendő egy Elszámoltatási vagy bármilyen nevű Bíróság felállítása mondjuk a volt Kúria épületében (Néprajzi Múzeum hiányát szerintem jobban elviseljük, mint a korrupció burjánzását) a Legfelsőbb Bíróságnak felügyelete és másodfokú eljárása mellett, felperesként eljáró peres félnek pedig elegendő egy Elszámoltatási vagy bármilyen nevezetű Szék felállítása az Állami Számvevőszék közvetlen felügyelete és irányítása mellett. A korábbiakhoz képest eltérő eljárási jogszabályok ismertetését pedig a Polgári Perrendtartás újabb fejezete foglalhatná össze. Ennyi.

-------------------

Természetesen lehet fanyalogni, okoskodni, alkotmányjogászoknak nyakatekert kifogásait meghallgatni, de jövőre történelmi esélye van Magyarország választópolgárainak arra, hogy tisztességes embereket válasszon az Országgyűlésbe éppúgy, mint a Önkormányzatokba.

Ehhez a jelölések megtörténte után fel kell keresni a jelöltet, és megkérdezni tőle azt, hogy az előre elkészített, Alkotmányba illeszkedő fentiek szerinti nyilatkozatot hajlandó-e aláírni annak jogi biztosítékaival együtt, vagy sem. Ugyanígy a jelölteket állító pártokat is meg kell kérdezni. Hajlandók-e a jelölt állításra jogosult a pártok aláírni a törvénymódosításokra vonatkozó írásbeli nyilatkozatot annak jogi biztosítékaival együtt, vagy sem.

Vagy lehet tovább siránkozni, szánalmat ébreszteni és kinevetni a magamfajta szerencsétlen természettel megáldott emberek igyekezetét.

Utóbbi esetben javaslom azt, hogy már most kezdjék el tanulni Vörösmarty „A merengőhöz” c. versét. Mert még egy olyan választás, mint amilyen 20 év óta folyamatosan volt, és a 9 és fél millió magyarnak tényleg csak annyija marad, amennyit a szív felfoghat magában.

Siófokon 2009. július 2. napján.

Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz.

Tartalom átvétel