Kutyából nem lett szalonna

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Ha egy tisztességes és erkölcsös embernek azt mondják, hogy „mondj egy számot”, akkor az nem másra gondol mint arra, hogy egy számjegy közlését kérik tőle. Ellenben ha a Rákóczi téren egy látszólag céltalanul sétálgató hölgytől köszönés nélkül ugyanezt kérdezik, akkor nem kétségesen arra fognak választ kapni, hogy a hölgy szolgáltatásaiért milyen összegű pénzt kell fizetni.

Hasonló helyzetbe kerültünk Gyurcsány Ferenccel kapcsolatosan is akkor, amikor beszédében szombaton arra a hallomására utalva, hogy a változásokhoz szükséges stabil kormánytöbbségnek és az ellenzék józan magatartásának ő az akadálya azt mondta, hogy

„Remélem, hogy így van, hogy csak én magam vagyok az akadálya, mert ha igen, akkor ezt az akadályt én most megszüntetem.”

Tisztességes és erkölcsös ember az idézett mondat tartalmának megfelelően azt mondta volna, hogy „miniszterelnökségemről ezennel lemondok”, de mivel az öszödi beszéde óta Gyurcsány Ferencről tudott az, hogy nyíltan és őszintén, tisztességes és erkölcsös ember módjára nem természete beszélni, nekünk nem marad más hátra, mint a Rákóczi téri környezetnél megszokott módon értelmezni szavait.

Azt kell a törvényi szabályozás szerinti helyes értelmezéshez vizsgálni, hogy a másik fél „a nyilatkozó feltehető akaratára és az eset körülményeire tekintettel a szavak általánosan elfogadott jelentése szerint” mit értett az elhangzottakon.

Ezt a törvényhelyet helyesen alkalmazva állapítható meg az, hogy miniszterelnökségére utalt Gyurcsány Ferenc akkor, amikor akadályt emlegetett, és azzal a kifejezéssel, hogy „ezt az akadályt én most megszüntetem” nem mást közölt, nem mást lehetett érteni szavain mint azt, hogy a mondat elhangzásával egyidejűleg megszüntette miniszterelnökségét.

A problémához kapcsolható 55/2004. (XII. 13.) AB határozat egyik indítványozója írta azt egy helyen azt, hogy „Senki nem kényszeríthető akaratán kívül arra, hogy miniszterelnökként az országot vezesse”, valamint az Alkotmány is ebben a szellemben szabályoz. Ugyanis a 33/A § a következőket tartalmazza:

„A Kormány megbízatása megszűnik:

a./ újonnan megválasztott Országgyűlés megalakulásával ,
b./ a miniszterelnök, illetőleg a Kormány lemondásával,
c./ a miniszterelnök halálával,
d./ a miniszterelnök választójogának elvesztésével,
e./ a miniszterelnök összeférhetetlenségének megállapításával, illetőleg
f./ ha a 39/A § 1. bekezdésében foglaltaknak megfelelően az Országgyűlés a miniszterelnöktől a
bizalmat megvonja és új miniszterelnököt választ.”

Egy szót nem ír az Alkotmány arról, hogy ezeket a Kormány megbízatásának megszűnését eredményező eseteket miként, milyen alakiságok betartása mellett lehet gyakorolni, azaz az Alkotmány szerint valamennyit akár szóban, akár írásban, akár ráutaló magatartással, akár nyíltan és őszintén, akár a Rákóczi téren megszokott stílusban tett joggyakorlás esetén ugyanazt a célt lehet elérni.

Arról vitatkozni sem lehet, hogy a Gyurcsány Ferenc által választott „Remélem, hogy így van, hogy csak én magam vagyok az akadálya, mert ha igen, akkor ezt az akadályt én most megszüntetem” mondat szerinti módon történt bejelentése a Kormány megbízatásának kizárólag az Alkotmány 33/A § b. pontjában irt „a miniszterelnök ……lemondásával” történt, hiszen a felsorolás többi pontjában írtak szerint a miniszterelnöknek a Kormány megbízatásának megszüntetése lehetőségét jól látható módon, a szavak általános jelentése szerint az Alkotmány nem biztosítja.

Annak pedig jelentősége nincs, hogy Gyurcsány Ferencnek a leirt módon tett lemondása alkalmával a hallgatósága előtt később kifejtett, egyébként az Alkotmány által meg nem engedett milyen titkos fenntartása vagy rejtett indoka volt, hiszen a polgári jogból kölcsönvett jogértelmezési szabály szerint „A felek titkos fenntartása, vagy rejtett indoka az ……. érvényesség szempontjából közömbös.”

Csak annak van tehát jelentősége a törvény szerint, hogy a másik félnek a szavak általános jelentése szerint az eset körülményeire tekintettel miként lehetett a többször idézett mondatát érteni. És mint ahogy a Rákóczi téren sétálgató hölgytől is megértjük a „mondj egy számot” kérdésre azt, hogy ha azt mondja, hogy „ötezer”, akkor ez a szó mit jelent, Gyurcsány Ferenctől is megértették az ország választópolgárai mondata alapján azt, hogy miniszterelnökségéről ily módon mondott le.

------------------------
Más kérdés az, hogy a „…Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról” szóló, jelenleg hatályos 2006. évi LVII. tv. 18. § 1. bek-e szerinti

„A miniszterelnök a köztársasági elnökhöz címzett írásbeli nyilatkozatával mondhat le megbízatásáról”

törvényhely a miniszterelnök lemondásának alakiságát meghatározza, de ebből nem következik az, hogy Gyurcsány Ferenc a fentiekben többször idézett mondata közlésével az alakiságot nem említő Alkotmány szerint nem mondott le.

Ugyanis szóban tett nyilatkozatával helyes jogszabály-értelmezés szerint ez esetben az Alkotmány alapján lemondott, a Kormány megbízatását megszüntette, csupán a 2006. évi LVII. tv. 18. § 1. bek-re tekintettel lemondása alaki okoknál fogva hatálytalan.

Következik ez a megállapítás a már említett 55/2004. (XII. 13.) AB határozat alábbi szövegezéséből:

„A lemondásra vonatkozó szabályok egyértelművé teszik azt, hogy annak gyakorlása nem kötött a törvény által lemondási időhöz, ugyanakkor egyértelművé válik a lemondás hatályosulásának ezzel a megbízatás megszűnésének időpontja, amely a lemondásnak a köztársasági elnökhöz történő benyújtásával azonos.”

Eszerint a köztársasági elnökhöz benyújtott írásbeli nyilatkozat nem érvényességi, csupán hatályosulási probléma. És így tényként megállapítható az, hogy 2009. március 21-e óta Magyarországnak a miniszterelnöknek lemondása folytán bizonytalan jövőbeni időponttól hatályosulóan már nincs Kormánya.

Aki az öszödi beszédet ismeri tudta azt, hogy Gyurcsány Ferenc így fog lemondani.
Ő egy ilyen természetű ember.

Siófokon 2009. március 24. napján.
Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz. a.

Tartalom átvétel