Miniszterelnöki ingatlanszerzés

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Egy hónappal ezelőtt készült – 2008. május 17. – „Ráadás ráadása ….” című iratomban tettem ígéretet arra, hogy az egyik olvasóm tájékoztatása alapján utánanézek a Zamárdi Kilátó u. 3509. hrsz. alatti ingatlannak. Annak az ingatlannak, amelyik 2007. októberéig a Siotour cégnyilvántartási adatai szerint 7/70. sorszám alatt „8621 Zamárdi Kilátó utca 3509, 3512. hrsz. ép.” jelöléssel a cég fióktelepeként volt megjelölve és olvasóm szerint itt, vagy mellette található a Medgyessy Péter féle telek.
Vizsgálatom eredményre vezetett, de ennek adatait csak a személyes adatok védelméről és közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló törvény figyelembevételével tudom közreadni az alábbiak szerint:

------------------------

Átalakulás jogcímén került a Zamárdi 3509. hrsz. alatti ingatlan egybefüggően a Siotour Rt. tulajdonába 31793/1994.02.25. számú ingatlan-nyilvántartási bejegyzés szerint, majd

ebből az ingatlanból öt ingatlant megosztás folytán hoztak létre a 42.533/2005. 08. 01. számú határozattal elintézve.

A megosztással létrejött ingatlanoknak első tulajdonosaként a 1124 Budapest Csörsz u. 43. szám alatti székhelyű Siotour Zrt lett a tulajdoni lapokra bejegyezve, így többek között a

Zamárdi 3509/4. hrsz. alatti Kilátó u-i jelölésű összesen 1550 m2 területű, ingatlan is.

------------------------

A megosztásnak ingatlan-nyilvántartási átvezetését követő 18 nappal későbbi időpontot jelző 43945/2005.08.19. számú bejegyző határozattal ennek a megosztás után létrejövő ingatlannak tulajdonjogát a tulajdoni lap II. része 6. sorszáma szerint az ugyancsak

1124 Budapest XII. ker. Csörsz u. 43. szám alatti székhelyű SCD GROUP MANAGEMENT Ingatlanfejlesztő és Befektetési Kft adásvétel jogcímén teljes egészében megszerezte, majd a bejegyzési határozatnál látható időponttal megegyező napot jelző

43923/2005.08.19. számú határozattal ezt a tulajdonjogot törölték.

------------------------

Tulajdoni lap II. része 7. sorszámú bejegyzés szerint az előző tulajdonjogot bejegyző és törlő határozatoknál látható időponttal megegyező napot jelző

43923/2005.08.19. számú bejegyző határozattal az ingatlannak tulajdonjogát teljes egészében adásvétel jogcímén az ugyancsak 1124. Budapest XII. ker. Csörsz u. 43. szám alatti székhelyű Dr. TOMCSÁNYI TAMÁS Ügyvédi Iroda megszerezte, majd a fenti adásvételekkel kapcsolatos valamennyi határozatnál látható időponttal megegyező napot jelző

43926/2005.08.19. számú határozattal ezt a tulajdonjogot is törölték.

Ilyen előzmények után a tulajdoni lap II. része 8. sorszámú bejegyzés szerint az 5. sorszám alatti törlési, valamint 6. és 7. sorszám alatti valamennyi tulajdonjog bejegyzési és törlési határozat számozásánál látható időponttal megegyező napot jelző

43926/2005.08.19. számú határozattal egyenlő – ½-ed – ½-ed – arányban jegyezték be adásvétel jogcímén a tulajdonjogot Dr. Medgyessy Péter és Medgyessyné Csaplár Katalin javára.

A tulajdoni lapnak III. része 2. sorszáma alatti 38927/2007. 06. 12. számú bejegyző határozattal pedig „épület létesítésének ténye” került feljegyzésre, és ennek megfelelően ettől kezdve az I. rész 1. sorszám alatt

„Lakóház, garázs, udvar” ingatlan-nyilvántartási megjelölése látható az ingatlannak.

------------------------

A Kilátó u-ban lévő, így megszerzett zamárdi 3509/4. hrsz. alatti 1550 m2 területű ingatlan egyébként Zamárdinak Szántódhoz közeli, a szántódi révtől megközelítőleg 100-200 méterre keleti irányban a parton található – néhány évig Szántódhoz tartozott – és megközelítése a Zamárdi Polgármesteri Hivataltól Szent István utcán haladva jobbra lehetséges a Harcsa u. és Keszeg u. után.

Utalva a VÁTI KHT-nek 2003. évi Balatoni vízparti rehabilitációs tanulmánytervének arra az adatára, hogy a szántódi 3543/2. hrsz alatti üres telek ingatlannak kisajátítási értéke 25.000 Ft./m2, megállapítható, hogy a zamárdi 3509/4. hrsz. alatti 1550 m2 üres telek forgalmi értéke a 2005. augusztus 19-i szerzéskor elérte a 38 millió 750.000.-Ft-ot.

Dr. Medgyessy Péter 2002-től 2004. augusztus 25-ig Magyarország miniszterelnöke volt.

A Siotour Zrt. részvényeit pedig ezidő alatt, - 2004. június 1-én - tehát miniszterelnökségi ideje alatt a tényleges forgalmi érték töredékéért szerezte meg törvénybe ütköző módon – szerzéskor hatályban volt 1997. évi CXLIV tv. 226/H §-ban írtak megsértésével – felvett OTP kölcsön igénybevételével a 1124. Budapest XII. ker. Csörsz u. 43. szám alatti székhelyű SCD BALATON HOLDING Rt.

E tények mellett indokolt két jogszabályhelyre utalnom:

1997. évi CXLI törvény 7. §: „Az ingatlan-nyilvántartásban egy-egy bejegyzés ranghelyét és

ezzel a bejegyzések rangsorát a bejegyzés, feljegyzés iránt benyújtott kérelem iktatási időpontja határozza meg.”

Azért hívom fel erre a „rangsor elve” ingatlan-nyilvántartási alapelvre a figyelmet, mert még soha nem tapasztaltam ennek megsértését. Kivéve most, Dr. Medgyessy Péter szerzésével kapcsolatosan.

Ugyanis a már leirt ingatlan-nyilvántartási adatok szerint a 2005. 08. 19-én érkezett kérelmek közül azt a kérelmet intézték el elsőnek, mely számánál fogva az utolsó – legkésőbbi időpontú – volt – 43945/2005. 08.19. számú – majd ezt követően intézték el a földhivatali ügyintézés során a korábbi időpontot jelző 43923, illetve 43926/2005.08.19. számú kérelmeket.

Bírósági határozat is született egyébként a ranghellyel kapcsolatban KGD 2005. 124. szám alatt a következők megállapítása mellett:

„Az egymást követően előterjesztett azonos kérelmeket az ingatlan-nyilvántartási eljárásban önálló ügynek kell tekinteni és rangsoruk sorrendjében kell elintézni. A korábban érkezett ügyben hozott döntés jogerőre emelkedése előtt határozni lehet a rangsorban ezt követő ügy felől.”

Nem kétséges előttem az, hogy a kérelmeket továbbító ügyvéd összekeverte az ugyanazon a napon Földhivatalhoz intézett kérelmeit, és a legkorábban elintézni szánt kérelmet adta le utoljára. Valamint az sem kétséges előttem, hogy a földhivatali ügyintéző észlelve azt, hogy a rangsor elvének betartása esetén nem lehetséges az akkor leadott kérelmek alapján Dr. Medgyessy Péter és Medgyessyné Csaplár Katalin tulajdonjogának bejegyzése, egyszerűen nem merte a volt miniszterelnök kérelmét elutasítani.

------------------------

A másik ide tartozó jogszabályhely az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 102. §-nál olvasható:

„lakástulajdon: lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan a hozzá tartozó földrészlettel. Lakásnak minősül az építési engedély szerint lakóház céljára létesülő építmény is amennyiben annak készültségi foka a szerkezetkész állapotot eléri.”

Ennek a fogalom-meghatározásnak ez ügyben azért van jelentősége, mert Dr. Medgyessy Péter és Medgyessyné Csaplár Katalin a zamárdi 3509/4. hrsz. alatti ingatlannak megszerzését követő két éven belül az ismertetett földhivatali adatok szerint épület létesítésének tényének ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kérték, majd miután kérelmük alapján lakóházként és garázsként került megjelölésre a tulajdoni lapon az épület, nem kétséges előttem az, hogy az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. tv. 26. § 1. bek a. pontja alapján vagyonátruházási illetéket a legalább 38 millió 750.000.-Ft. értékű szerzésük után már nem kellett fizetniük. Legalább 3 millió 875.000.-Ft. összegben nem kellett fizetniük.

Azért nem kellett illetéket fizetniük, mert az illetékkedvezményre vonatkozó rendelkezés szerinti 4 éven belül felépítették az üres telken a lakóházat.

Azért nem kellett illetéket fizetniük, mert Dr. Medgyessy Péter és Medgyessyné Csaplár Katalin az idézett törvényhely szerint lakóház céljára létesülő építmény felépítésére vonatkozóan kértek és kaptak építési engedélyt a Zamárdi Kilátó u-ban lévő arra a parti telekre, mely a szántódi révtől 100-200 m-re ott található, ahol a Balatonnak nádasa térképi jelölés szerint éppen véget ér és így valóban tökéletes kilátás nyílik a tihanyi félszigetre.

Nem tartom indokoltnak annak vizsgálatát, hogy vajon Dr. Medgyessy Péter és Medgyessyné Csaplár Katalin a lakóház építési engedéllyel felépített építménynek birtokbavételét követően felszámolta-e budapesti lakóhelyét azzal a szándékkal, hogy Zamárdiba költözik, vagy csupán azért kértek lakóház építéshez építési engedélyt, mert ily módon a Magyar Államot közel négymillió forint illetékbevétellel kívánták megrövidíteni.

Mint ahogy annak vizsgálatát sem tartom indokoltnak, hogy vajon bevált szokás az SCD GROUP MANAGEMENT Kft-nél, valamint a Dr. TOMCSÁNYI TAMÁS Ügyvédi Irodánál az, hogy a balatonparti ingatlanuk vételével és eladásával kapcsolatos jogok bejegyzését ugyanazon a nappon kérelmezik úgy a Földhivatalnál, hogy még ugyanazon a napon ugyanennek az ingatlannak egy újabb szerzését is kérelmezik, vagy csupán azért jártak el így, mert a Magyar Államtól adót kívántak elvonni.

------------------------

Ami az egyéb valódi ügyleti akaratokat illeti, természetesen semmiféle bizonyítékom nincs arra, hogy a Dr. Tomcsányi Tamás Ügyvédi Iroda, mint eladó számlájára Dr. Medgyessy Péter és Medgyessyné Csaplár Katalin mint vevők egyetlen forintot sem juttattak el.

Ennek ellenére vagyok meggyőződve a leírt körülmények alapján arról, hogy sem vételárként, sem más címen fizetés nem történt.

Arról pedig, hogy a Siotour Zrt mint eladó, valamint az SCD MANAGEMENT Kft mint vevő között az ingatlan-nyilvántartási bejegyzések szerint nem vitásan létrejött 3509/4. hrsz. alatti ingatlanra vonatkozó adásvételi szerződés alapján történt-e pénzátutalás vevő részéről a Siotour Zrt. eladó számlájára vételár fizetése címén, és ha igen, akkor mekkora összegben, Dr. Gyenesei István miniszter úr minden bizonnyal tud tájékoztatást adni.

Ugyanis ez év elejéig ő volt a Siotour Zrt vezető tisztségviselője, és feltehetően ő írta alá a zamárdi 3509. hrsz. alatti Siotour ingatlannak megosztásával kapcsolatos iratokat éppúgy, mint ahogy az SCD MANAGEMENT Kft és a Siotour Zrt közötti adásvételi szerződést is.

Valamint arról is feltehetően ő tud tájékoztatást adni, hogy a zamárdi 3509. hrsz. alatti ingatlannak 2005. évi megosztása után 2007. év végéig a Siotour Zrt cégkivonata 7/70. sorszám alatt változatlanul miért „8621 Zamárdi Kilátó utca 3509, 3512 hrsz. ép.” jelöléssel tüntette fel a cég fióktelepét annak ellenére, hogy a zamárdi 3509. hrsz. alatti ingatlan a megosztás folytán 2005. évtől már nem létezik, és a változás haladéktalan bejelentését a Cégbíróság felé megköveteli a Cégeljárásról szóló törvény.

===================

Az eddigiekben leírtak alapján bűncselekmény gyanúja – alapos gyanúja – bennem felmerül. A Btk. 250., 253. valamint a 310. §- nál megfogalmazott alábbi törvényi tényállások alapján:

„Az a hivatalos személy, aki a működésével kapcsolatban jogtalan előnyt kér, avagy a jogtalan előnyt vagy ennek ígéretét elfogadja…”,

„Aki hivatalos személy működésével kapcsolatban neki, vagy reá tekintettel másnak jogtalan előnyt ad vagy ígér…” illetve

„Aki az adókötelezettség megállapítása szempontjából jelentős tényre vonatkozóan valótlan tartalmú nyilatkozatot tesz, vagy ilyen tényt a hatóság előtt elhallgat, és ezzel vagy más megtévesztő magatartással az adóbevételt csökkenti…” tényállások alapján.

Szégyellem magam, hogy a közvagyon érdekében ennek ellenére feljelentéssel nem élek, de semmi szükségem arra, hogy a nyomozás esetleges elrendelése esetén megmagyarázzák nekem azt a hatóságok, hogy úgy volt helyes eljárni a Siotour egyik ingatlanának szétszabdalása után létrejövő közel 40 millió forint értékű ingatlanával, ahogy azt a leírtak alapján megállapíthatjuk.

Megmagyarázzák nekem azt, hogy Dr. Medgyessy Péter miniszterelnöksége idején történt Siotour részvényeknek törvénytelen kölcsönfelvétellel és tényleges értéknek töredékéért történt vétele, majd az ezt követően egy év múlva történt Dr. Medgyessy Péter és Medgyessyné Csaplár Katalin általi volt Siotour ingatlanból történt szerzés között semmiféle összefüggés nincs.

Megmagyarázzák nekem azt, hogy az úgy természetes, hogy ugyanazon a napon leadott kérelmek szerint ugyanannak az ingatlannak tulajdonjoga háromszor is cseréljen gazdát ahhoz, hogy végül is Magyarország volt miniszterelnökénél és feleségénél kössön ki.

Ezért nem élek feljelentéssel és ezért szégyellem magam.

Ellenben ebből az esetből kiindulva szerintem hosszú időn át nem lesz abban a helyzetben az ország vezetése, hogy akár a szürke, akár a fekete gazdaság kifehérítése céljából, akár más, a Magyar Állam érdekével szembeni jogsértő magatartások megszüntetése céljából tett intézkedéseit az emberekkel erkölcsiséget emlegetve elfogadtassa.

Egyetlen magyar, nem a hatalom közelében tevékenykedő állampolgárral sem lehet szerintem elfogadtatni ennek az ügynek ismeretében azt, hogy ha Magyarország miniszterelnöke úgy szerezhetett ingatlant, mint ahogy az általam közölt tényekből következik, akkor az egyénnek a Magyar Állam gazdasági érdekét sértő magatartása akár jogszabálysértés esetén is indokoltan üldözendő.

Lehet jogszabályra hivatkozni a hatalomban részt vevőknek az erkölcsi követelmények megsértését összemosva a hatalomban részt vevők jogszabályalkotása folytán bekövetkezhető jogszabálysértéssel, de a jogszabályoknak az az elvárható üzenete, hogy a jogsértő magatartás egyúttal erkölcstelen is, az egyén számára mosolyt fakasztó lesz. És mint ahogy a hatalomban részt vevők is „összezárnak” akkor, ha valamelyiküket támadás éri akár alappal, akár anélkül, most várhatóan a társadalomnak hatalomban részt nem vevő szereplői fognak összezárni akkor, ha a hatalom részéről éri őket támadás jogszabályra hivatkozással akár alappal, akár anélkül.

Dr. Medgyessy Péter miniszterelnök pedig örülhet annak, hogy nem Izraelben, vagy olyan más országban él, ahol a jogállamiság nem csak formálisan létezik. Mert ott a rendőrségi vizsgálat ingatlanszerzési ügyében szerintem már javában folyamatban lenne.

===================

II.

A Siotour részvényeket 2004. június 1-i szerződéssel megszerző társaság a szerzéskor Siotour Rt. tulajdonában volt ingatlanoknak csak egy részét – kisebb részét – kívánja úgy eltüntetni, mint ahogy az első fejezetben ismertettem, míg a nagyobb részével más az elgondolása.

A részvényvásárlás előtti időszaktól kezdődően folyamatosan sokmilliárd forintos fejlesztéseket ígérgetett a társaság a Siotour ingatlanainál, így 2005. április 4-i újságcikkben azt adják hírül, hogy

„A többségében angol és magyar pénzügyi befektetőkből álló új tulajdonosi kör, a SCD Holding 50 milliárd forintos fejlesztést ígért a következő öt-hat évben a megvásárolt ingatlanokon.”,

majd rávették a Magyar Országgyűlést arra, hogy az alapos környezetvédelmi tanulmányokkal alátámasztott 2000. évi CXII. törvényt, - Balaton törvényt - úgy változtassák meg, hogy a 19. § 1. bek-ben megjelölt addigi 10 % helyett 15 %-a legyen beépíthető terület a közvetlen Balaton-part kapcsolattal rendelkező kemping esetében.

Erre mondható az, hogy testre – SCD Holding érdekére – szabott törvénymódosítás történt egységes parlamenti akarattal.

Ezzel a törvénymódosítással érintett Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre vonatkozóan pedig a Balaton Fejlesztési Bizottság 2007-től 2013-ig hatályos olyan Balaton Régió Fejlesztési tervet dolgozott ki, melynek pénzügyi adataiból az állapítható meg, hogy ezidő alatt ennek a területnek fejlesztésére a Magyar Állam 23 milliárd 779 millió forint támogatást nyújt, valamint 32 milliárd 756 millió forint értékben beruházást eszközöl.

Magyarázataként pedig ennek az állami kiadásoknak az alábbiak olvashatók:

„Mivel a Balaton Régió főként az idegenforgalmi bevételeinek köszönhetően jelentős tényezője nemzetgazdaságnak, kiemelt fontosságú a térség folyamatos fejlesztése.”

Magyarul tehát azzal indokolják az összesen több mint 55 milliárd állami kiadást a Balaton Kiemelt Üdülőkörzetre, mert ezáltal később a nemzetgazdaságban jelentős többletbevételre számit a Magyar Állam.

Ilyen előzmények után a Siotour Zrt. Cg. 01-10-045296 cégnyilvántartási adatainál 2007. december 12-től történt olyan változás, hogy az addigi 1 milliárd 750.000.-Ft. jegyzett tőke ötmillió forintra csökkent és az addig telephelyként, illetve fióktelepként cégnyilvántartásban feltüntetett

1./ Siófok Batthyány Lajos u. 2/B.

2./ Siófok-Sóstó Ifjúsági Kemping Pusztatorony tér 1371 hrsz.

3./ Siófok Szent László u. 185. Aranypart Kemping és Nyaralótelep

4./ Siófok Szabadság tér 6. Főiroda

5./ Siófok-Sóstó Pusztatorony tér 1371. hrsz. Kirendeltség

6./ Siófok Fő u. 45. Játékterem

7./ Siófok Beszédes sétány 83. Szabadidő Klub

8./ Siófok Bajcsy Zs. u. 222. Ipartelep

9./ Siófok Jubileum tér 6. Kirendeltség

10./ Balatonszabadi Gamásza Kemping Gamásza puszta 0141/2. hrsz.

11./ Zamárdi Petőfi u. 1. Utazási Iroda

12./ Balatonföldvár Kemping u. 6. Magyar Tenger Kemping

13./ Balatonszárszó József A. park 355. 938. Hrsz. Túra Kemping

14./ Balatonszemes Ady E. u. 8. Lidó Kemping

15./ Balatonszemes Arany J. u. 101. Vadvirág Kemping

16./ Balatonszemes Arany J. u. 101. Vadvirág Nyaralótelep

17./ Balatonszemes 023/2. Hrsz. Bagódomb Kemping

18./ Balatonlelle Köztársaság u. 53. Aranyhid Kemping

19./ Balatonlelle Szent István u. 1. Utazási Iroda

20./ Balatonboglár Dózsa u. 1. Utazási Iroda

21./ Fonyód-Bélatelep Komjáth A. u. 5. Napsugár Kemping és Nyaralótelep

22./ Balatonberény Gábor Áron u. 1. Kócsag Kemping

23./ Balatonfenyves Fenyves u. 2. Kirendeltség

24./ Igal Acsai u. 1. Kirendeltség

25./ Barcs Bajcsy Zs. u. 39. Boróka Szálló

26./ Lengyeltóti 074. hrsz. Kék Tó Üdülőfalu

27./ Kaposvár-Toponár 0443/2. hrsz. Deseda Kemping

28./ Kaposvár (Dorottyaház), Fő u. 1. Csokonai Fogadó

29./ Kaposvár Honvéd u. 18/a. Játékterem

30./ Marcali Rákóczi u. 4-12. Utazási Iroda

31./ Budapest VII. ker. Klauzál tér 2-3. Utazási Iroda

32./ Szántód Kilátó u. 3509,3512

33./ Szántód 4458 hrsz.

34./ Zamárdi Kilátó u. 3509,3512. hrsz. ép.

35./ Zamárdi Szent István u. 3604. hrsz.

36./ Szántód Nyár u. 1.

37./ Szántód Szántódpuszta

ingatlanok helyett telephelyként, illetve fióktelepként egyetlen ingatlanként cégnyilvántartás szerint a következő olvasható:

„7/1 Balatonszabadi, Gamásza Kemping Gamásza Puszta 0141/2. hrsz.”

Valamint ezzel egyidejűleg a Siotour Zrt-ből történt kiválással a hatályos cégkivonatnak 22/1-től 22/14. sorszám alatti bejegyzései szerint létrehozták az alábbi új cégeket:

22/1.: „Fishermen’s Village Ingatlanfejlesztő és Turisztikai Kft.”

Jegyzett tőkéje: egyszázhuszonhárom millió Ft.

Fióktelepe: Balatonberény 948. hrsz.

22/2.: „Hotel Zamárdi Ingatlanfejlesztő és Turisztikai Kft.”

Jegyzett tőkéje: hétszázötvenkilenc millió Ft.

Fióktelepei: Zamárdi 3509/3, Kilátó u. 3509/1.

Zamárdi Kilátó u. 3512

22/3.: „Balaton Entertainment Kft.”

Jegyzett tőkéje: kettőszáztizenhét millió Ft.

Fióktelepe: Zamárdi Szent István u. 3616/2.

22/4.: „Balaton Park Ingatlanfejlesztő és Turisztikai Kft.”

Jegyzett tőkéje: kettőszázhatvanöt millió Ft.

Fióktelepe: Zamárdi Szent István u. 3604.

22/5.: „Yacht Hotel Szemes Kft.”

Jegyzett tőkéje: kettőszáznyolcvanhétmillió-nyolcszázhetvenezer Ft.

Fióktelepe: Balatonszemes Ady E. u. 188/1.

22/6.: „Wind-center Leisure Ingatlanfejlesztő és Turisztikai Kft.”

Jegyzett tőkéje: hatszázötvenhét millió Ft.

Fióktelepe: Balatonszemes 694.

22/7.: „Wind-center Hotel Ingatlanfejlesztő és Turisztikai Kft.”

Jegyzett tőkéje: nyolcszáznégymillió Ft.

Fióktelepe: Balatonszemes 695/1. hrsz.

22/8.: „Sunshine Camp and Equestrian Base Ingatlanfejlesztő és Turisztikai Kft.”

Jegyzett tőkéje: ötszázhatvanötmillió Ft.

Fióktelepei: Fonyód 5943

Fonyód 5945

Fonyód 5950

Fonyód 5952

Fonyód 5190/6

Fonyód 5947

22/9.: „Golden Shore Camp Ingatlanfejlesztő és Turisztikai Kft.”

Jegyzett tőkéje: nyolcszázhuszonnyolcmillió Ft.

Fióktelepe: Siófok 2662/7.

22/10.: „Modern Architectural Park Ingatlanfejlesztő Kft.”

Jegyzett tőkéje: ötszázkilencvenhatmillió Ft.

Fióktelepe: Siófok 1371.

22/11.: „South Balaton Camps Kft.”

Jegyzett tőkéje: tizenhétmillió Ft.

Fióktelepe: balatonszabadi 0141/2.

22/12.: „Sió Properties Ingatlanforgalmazó Kft.”

Jegyzett tőkéje: ötvenmillió Ft.

Fióktelepei: Balatonszemes 700

Zamárdi 4440/1.

Zamárdi 4479

Zamárdi 4480

Zamárdi 4482

Zamárdi 4449/1.

Zamárdi 4469 hrsz.

22/13.: „Deseda Ingatlanforgalmazó Kft.”

Jegyzett tőkéje: háromszázharmincmillió Ft.

Fióktelepe: Kaposvár 0443/2.

22/14.: „Bagódomb Ingatlanfejlesztő és Turisztikai Kft.”

Jegyzett tőkéje: tizennégymillió Ft.

Fióktelepe: Balatonszemes 023/2. hrsz.

A most felsorolt cégek közül az első tíznél 22/1-től 22/10. sorszám alatt megjelölteknél röviddel a kiválással történt létrejöttük után a tagok adataiban változás következett be, és az első kilencnél a cégnyilvántartásba egyetlen tagként – tulajdonosként – az

SCD Quinlan Private Balaton Development S.a.r.l.

LU-1145 Luxemburg rue des Aubépines 180.

jelölésű luxemburgi cég került feltüntetésre.

(A tizediknek szintén luxemburgi cég az egyetlen tagja – tulajdonosa – míg az ezt követő 4 cég egyetlen tagja – tulajdonosa az SCD BALATON HOLDING Zrt. a bejegyzés szerint.)

A luxemburgi cégeknek tagként történt nyilvántartásba vétel közzétételének napja 2008. május 8. és június 12. napja közötti időpontot mutat cégenként változóan.

------------------------

A luxemburgi székhelyű céget a jogi szakirodalom OFFSHORE cégnek nevezi, és a következő alapfogalmakat fűzi hozzá:

„Az offshore angol szó, parttól távol fekvőt jelent és olyan céget jelent, amely bejegyzése szerinti országban – ez esetben Luxemburgban – nem végez gazdasági tevékenységet.”

„Lényegét az offshore cégeknek a bejegyzés szerinti – Luxemburg – országban hatályos adójogszabályok határozzák meg, azon adókörnyezet, amelyet adóparadicsomnak, tax havennek nevezünk”

„Egy offshore cégből több minőségben is lehet hasznot húzni. A cég haszonélvezője lehet az igazgató, a tulajdonos, vagy az anonim tulajdonos. Az ilyen személy előnyei kézenfekvőek: teljes rendelkezési joggal bír egy olyan cégben, melynek adóterhei minimálisak, senki nem lát bele az üzleti könyveibe, vagyona biztonságban van.”

Egy 2002-ben megjelent cikk az ilyen cégekről többek között a következőket írta:

„Az off-shore-nak van ugyanakkor némi sajátos mellékzöngéje: adócsalás, pénzmosás.

Az adócsalásra is csak akkor alkalmas, ha adót akarnak vele csalni.”

Összegezve az eddig történteket, tehát megállapítható, hogy 2004. június 1-én aláirt adásvételi szerződéssel egy olyan társaság vásárolta meg 40-60 milliárd forgalmi értékű ingatlanok tulajdonjogával rendelkező Siotour Rt. részvényeit törvénybeütköző módon felvett OTP kölcsön igénybevételével 3 milliárd 120 millió forintért, mely társaság elérte a vételt követően azt, hogy a környezetvédelmi okoknál aggályos módon az ingatlanoknak beépíthetőségét 10 %-ról 15 % -ra felemelték,

illetve a Balaton Régió Fejlesztési Terve szerint 2013-ig teljesítendően a Magyar Állam 55 milliárd forintot kifizet, majd

a Siotour Rt. ingatlanainak egy részének Dr. Medgyessy Péter és tsai részére történt elidegenítése után,

olyan luxemburgi bejegyzésű offshore céget hozott létre, mely

cég a tevékenysége folytán keletkező, egyébként Magyar Államnak teljesítendő adófizetési kötelezettségeit a Magyar Állam felé azért nem fogja teljesíteni a többi volt siotouros ingatlannal elért jövedelme folytán, mert ehelyett Luxemburgban fizeti csökkentett mértékben úgy az adót, hogy ez csak akkor nem lesz adócsalás, ha nem akar vele adót csalni, illetve csupán találgatni lehet arra nézve, hogy ennek eredményeként az igazgató, a tulajdonos, vagy az anonim tulajdonos lesz-e a haszonélvező.

===================

Mondhatják erre azt, hogy azért nem stimmelnek a most megjelölt adatok, mivel a Magyar Állam az 55 milliárd forintot a Balatoni északi részére éppugy költi, mint a déli partra, és a Siotour ingatlanai a déli parton találhatóak, ezért megtekintettem az északi parton a Siotourhoz hasonló módon kialakult állapotot BALATONTOURIST Zrt-nél, éppugy mint a ZALATOUR Kft-nél.

Ezeknél a cégeknél az SCD BALATON HOLDING Zrt-nek részvény, illetve üzletrész szerzése körülményeit részletesen nem ismerem, de azt látom, hogy megközelítőleg a Siotour részvények szerzésének időpontjához közeli időszakban ezeket is megszerezte a Siotour Rt. részvényeket szerző Budapest Csörsz u. 34. sz. alatti székhelyű SCD cég, illetve a cégmásolatokból azt is látom, hogy a BALATONTOURIST Zrt és a ZALATOUR Kft vagyonával kapcsolatosan tulajdonosként szintén megjelent ugyanaz az offshore cég ugyanolyan módon, mint ahogy a Siotour Zrt-ből kiválással létrejött kilenc cégnél már leirtam.

Az SCD Quinlan Private Balaton Development S.a.r.l

LU-1145 Luxemburg rue des Aubépines 180. jelölésű cég.

A Balatontourist Zrt-nél elmúlt évben a Siotour Zrt-hez hasonló módon kiválással 13 cég jött létre úgy, hogy ebből 11-nek tehát az említett nevű és című luxemburgi offshore cég az egyetlen tagja vagy tulajdonosa, és ezeknek a cégeknek tulajdonába a korábbi BALATONTOURIST Zrt. ingatlanai közül az alábbiak kerültek:

Balatonakali 616/2., aszófői 029/1, 029/2., badacsonytomaji 2157/3, 0275/13, 0275/15, 0275/16, 0257/20, balatonakali 615/2, 616/1, 626., balatonszepezdi 473/1, balatonfüredi 18%5, 18/6, 0200/7, balatonalmádi 2311, 2312/4., alsóőrsi 995/4, csopaki 439. hrsz. alatti ingatlanok.

A ZALATOUR Kft-nél sem maradt el a cég szétdarabolása kiválással és három új cég került bejegyzésre a ZALATOUR Kft ingatlanainak egy részét ezeknek átadva. A kiválással létrejött cégeknek pedig ez évi április 30-i, illetve május 22-i közzétételi időpontok szerint egyetlen tagja

az SCD Quinlan Private Balaton Development S.a.r.l.

LU-1145 Luxemburg rue des Aubépines 10. jelölésű luxemburgi offshore cég.

Ezeknek a cégeknek tulajdonába a korábbi ZALATOUR Kft ingatlanai közül az alábbiak kerültek:

Zalakaros Gyógyfürdő tér 6. 150/1., Keszthely Entz Géza sétány 3845/1, 4505, 4506, 4507/1., vonyarcvashegyi Szent Miklós domb 016/1. hrsz. alatti ingatlanok.

Az ismertetésem alapján pontosabban látható az, hogy mely ingatlanok használata, hasznosítása folytán származó bevételekből nem fogja a tulajdonos az őt terhelő adót Magyarországon befizetni azt követően, hogy a tényleges érték töredékéért jutott úgy ezekhez az ingatlanokhoz cége, hogy közben a Magyar állam sok milliárd forinttal segíti elő a minél hatékonyabb haszonszerzését.

Látható az, hogy akár a déli parton vannak az ingatlanok, akár az északi parton, nem válogatósak.

III.

Az előzőekben feltűnhetett az, hogy többször is emlitettem a cégnyilvántartási bejegyzések közzétételének napját. Ennek oka az, hogy a cégnyilvántartásról szóló 2006. évi V. törvény 70. § úgy teszi lehetővé a létesítő okirat módosítása érvénytelenségének megállapítása iránti perindítást, hogy visszautal a 69. § 1. bek-ben szabályozott időtartamára az ilyen fajta perindításnak:

„végzés Cégközlönyben történő közzétételétől számított hat hónapos jogvesztő határidőn belül a cég székhely szerint illetékes megyei Bíróság előtt indítható per. A perindításra az ügyész, illetve az jogosult, aki jog érdekét valószínűsíti.”

Mert ugye az írásom előző fejezetében leírtak szerinti haszonélvezők ne számítsanak arra, hogy a független és tisztességes magyar értelmiségnek az a része, amelyik a legcsekélyebb reménnyel tenni tud az ilyen fajta nyilvánvalóan erkölcstelen haszonszerzés ellen, nem tesz meg mindent ennek akadályozására.

Ennek megfelelően az idézett törvényhely szerinti időtartamban a 1124 Budapest Csörsz u. 34. szám alatti székhelyre tekintettel a Fővárosi Bíróság előtt indítom meg felperesként a peres eljárást a 2006. évi V. törvény 70. § 1. bek. alapján:

„A cég bejegyzését követően a létesítő okirat cégjegyzékadattal össze nem függő módosítása érvénytelenségének megállapítása a Polgári Törvénykönyvben foglalt rendelkezés alapján kérhető.”

Ennek magyarázata pedig a következőket mondja:

„A magyar polgári jog az érvénytelenséget összefoglaló fogalomként használja, mely egyaránt tartalmazza a semmiséget és a megtámadhatóságot. Semmis a szerződés, ha az jogszabályba ütközik, vagy ha jogszabály megkerülésével kötötték, kivéve, ha ahhoz jogszabály más jogkövetkezményt fűz. Semmis a szerződés akkor is, ha nyilvánvalóan jóerkölcsbe ütközik (Ptk. 200. § 2. bekezdés)”

A peres eljárásomban az idézettek alapján abból indulok ki, hogy már bejegyzett cégnek módosítására vonatkozó egyoldalú nyilatkozat – alapító okirat – vagy szerződés – társasági szerződés – támadható meg ezek szerint akkor, ha az többek között jóerkölcsbe ütközik.

Abból indulok ki, hogy a Siotour, Zalatour, vagy Balatontourist cégeknél történt kiválások – szétdarabolások – törvényességét nem vitatom a perben, hanem csupán azt, hogy a kiválások folytán keletkező új cégeknek cégnyilvántartásba bejegyzett tagjainál történt jóerkölcsbe ütköző módon változás akként, hogy a magyar székhelyű tag, vagy tulajdonos helyett a cégnyilvántartásba luxemburgi székhelyű offshore cég lett a kiválással létrejött cégek tagja.

A jóerkölcsbe ütközést keresetlevelemben úgy kívánom megfogalmazni, hogy négy évvel ezelőtti részvényeladási szerződés megkötésekor a Magyar Állam – ÁPV Rt. – mint eladó részére vevő azt a tájékoztatást adta, hogy a jelentős vagyonnal és referenciával rendelkező cég a Balaton idegenforgalmát jelentős mértékben oly módon növeli, hogy abból a Magyar Államnak jelentős bevétele lesz. Ennek tudatában döntött az Országgyűlés a vételt követően úgy, hogy az idegenforgalom növelése érdekében a beépítési lehetőségeket a korábbiakhoz képest növeli, és 2013-ig a költségvetésből több mint 55 milliárd forintot a Balaton fejlesztésére fordít. Bízva abban, hogy a Magyar Állam kiadásának többszöröse megtérül rövid időn belül a részvényeket felvásárló cégek közreműködésével.

Ezzel szemben a 40- 60 milliárd forint értékű ingatlanokkal rendelkező Siótour Rt. részvényeit 3 milliárd 120 millió forintért, illetve a Zalatour Kft-t és Balatontourist Zrt részvényeit hasonló módon megvásárló társaság miután a Magyar Állam a fenti előnyöket vételt követően biztosította, előbb szétdarabolta a társaságokat, majd ezeknek az újonnan létrejövő társaságok többségének luxemburgi székhelyű offshore cég lett a tagja – tulajdonosa. Az offshore cégnek ilyen körülmények között történt tulajdonosi jogviszonyának létesítését tartom ezeknél a cégeknél jóerkölcsbe ütközőnek.

Ilyen ténybeli előadás alapján azt a létesítő okirat módosítást támadom, és kérem érvénytelenségét megállapítani, melynek alapján az újonnan létrejött cégeknek cégadatait külön-külön vizsgálva a Cégkivonat „Cégformától függő adatok” címmegjelölés utáni cégbírósági bejegyzéssel az

SCD Quinlan Private Balaton Development S.a.r.l.

LU-1145 Luxemburg rue des Aubepines 180. tag „A tagok adatai” cégjelölés után bejegyzésre került.

Tehát annyi alperes lesz az általam, mint felperes által indított perben, mint ahány cégnek a Siotour, Zalatour, Balatontourist szétdarabolása – „kiválás” - után ez a luxemburgi offshore cég lett a tagja, az ilyen cégeknek alperesként történt megnevezése és perbevonása mellett.

------------------------

Ezért volt jelentősége a közzétételi határidő korábbi emlegetésnek, és mivel az ismertetett adatok szerint a különböző cégeknél megjelölt különböző közzétételi határidők közül a 2008. április 30-a a legrégebbi időpont, ez annyit jelent, hogy legkésőbb 2008. október 30. napjáig keresetlevelemnek a Fővárosi Bírósághoz be kell érkezni.

Célom az volt a keresetlevelemnek fentiek szerinti részletes ismertetésével, hogy bárki hasonló módon ugyanezt a peres eljárást megindíthassa határozatlan ügyértéknek pertárgy érték megjelölésével, ami annyit jelent, hogy 21.000.-Ft. eljárási illeték róvandó le a keresetlevélen.

Természetesen nem számítok sikerre és azért nem számítok sikerre, mert a 2006. évi V. tv. 69. § 1. bek-ben irt „A perindításra az ügyész, illetve az jogosult, aki jogi érdekét valószínűsíti” törvényszövegnek megfelelő Ptk-ban irt ezzel azonos tartalmú törvényszöveget a Legfelsőbb Bíróság a Legfőbb Ügyész indítványára a BH 1991. 107. számú jogeset szerint átírta úgy, hogy

„A semmis szerződéssel kapcsolatos perindítási lehetőséget vagy a jogi érdekeltség vagy a perlési jogosultságot biztosító törvényi felhatalmazás alapozza meg.”

Jogállamiságot emlegetni ilyen esetben, azaz akkor, amikor egy jogalkalmazó szerv törvényszöveget ilyen durván félremagyarázva törvényt módosít felesleges, de ettől még az
„állandó bírósági gyakorlatra” hivatkozva valószínűleg a Fővárosi Bíróság sem fogja érdemben vizsgálni a kereseti kérelmem.

Felperesként a törvényszövegben megkívánt jogi érdekemet abban jelölöm meg, hogy amennyiben a luxemburgi offshore cég bejegyzése folytán a volt Siotour, Zalatour, Balatontourist ingatlanoknak tulajdonosai számára jövőben keletkező, Magyarországon esedékes adóbefizetés a Magyar Állam részére elmarad, úgy kevésbé van biztosítva a Magyar Államnak az a bevétele, melyből mint nyugdíjas a társadalombiztosítási jogviszonyom alapján a Magyar Állammal szemben nyugdíjamra igényt tartok.

A bíróság pedig dönt. Nekem nem az a dolgom, hogy mérlegeljek és siránkozzak, hanem akkor is meg kell tegyem azt amit megtehetek, ha annak eredményessége nagyon is kétséges.

Természetesen lehetséges lenne nagyobb eredményességi valószínűséggel is fellépni az offshore céggel szemben akár az adóhatóságoknak, akár közvetlenül a Magyar Államnak, vagy akár a Balaton Fejlesztési Bizottságnak is. Utóbbinak mondjuk azon az alapon is, hogy azért költöttek többmilliárd forintot a Balatonpart fejlesztésére mert bíztak abban, hogy az idegenforgalom fellendülésével ez a kiadás megtérül, de mivel ez a várakozásuk meghiúsul a részvényeket felvásárló társaság magatartása folytán, a Ptk. 6. §-nak alkalmazásával kártérítés jogcímén kérik a fejlesztésre már elköltött pénzösszegnek megtérítését a társaságtól:

Magatartásukból, közönyösségükből ítélve bennem már az is felmerült, hogy tulajdonképpen a részvényvásárló társasággal egyetértve, az ismertetett magatartásukat előre tudva tették mindazt, amit tettek. Adták el 3 milliárd 120 millió forint vételárért a 40-60 milliárd forint ingatlanvagyonnal rendelkező és a többi hasonló balatonparti idegenforgalommal foglalkozó társaságot, illetve adták úgy a Magyar Államnak költségvetéséből fejlesztésre a pénzt, hogy jól tudták azt, hogy a haszonnak nagy része részben Luxemburgban, részben haszonélvezőknél, de semmi esetre sem Magyarországon köt ki.

Az alábbi, nagyon kedves osztálytársamnak két nappal ezelőtt nekem küldött levél szerint nem egyedül vagyok ezekkel a lesújtó gondolatokkal:

„Kedves Gyuri!

Ürülök, hogy eszedbe jutottam, és köszönöm a mellékletben küldött tájékoztatódat súlyos és szomorú tényfeltárásodról.

Tisztellek azért a konok harcodért, amit a közéletünk elaljasodása ellen folytatsz. Gondolom ezzel sok ellenfelet szereztél már, és szerzel ezután is.

Szegény hazánk nagyon nagy bajban van, talán nagyobban, mint valaha is.

Úgy gondolom, hogy azért olyan nagy a baj, mert négy évtizedes agymosás megtette hatását, rengeteg lett a lelkileg lerongyolódott ember, aki már nem veszi a fáradságot, hogy szemlélje és végiggondolja az őt körülvevő világ történéseit, és összehasonlítsa a tapasztaltakat a hallottakkal, leszűrje ezekből a saját véleményét, amely természetesen tükrözni fogja meggyőződését és világnézetét.

A beszűkült tudat és az elsorvadt szellem beéri azzal, hogy azt hiszi el, amit hall, nem azt, amit lát.

Ez így kényelmes. Azokat pedig, akik megúszták teljes lelki lerongyolódás nélkül a hazug negyvenöt évet, az azt követő tizennyolc év gyalázatos, haza- és nemzetáruló „elit”-jének serénykedése tette hitehagyottá, reményvesztetté.

Ez a serénykedés mostanra felperzselt földdé tette Magyarországot, amit egy jobb korban újra fel kell építeni. De hogyan építhet ujjá országot olyan nép, amely már nem hisz sem Istenben, sem emberben?

Minden tiszteletem azoké az embereké, akik még nem adták fel, tovább küzdenek.

Baráti üdvözlettel:”

Az én koromban ilyen levél után már könnyebben elérzékenyül az ember, és talán ezt nekem is megbocsátják.

Siófokon 2008. június 19. napján. Dr. Léhmann György

igazság

Tisztelt Dr Léhmann György Úr!
Valóban ezek ismeretében megszólalni és bármit mondani rendkívül nehéz és talán nem is illendő. Még, is mint Balaton part nyugati csücskében született, és itt lakó ősi lakos e furcsaságokat én is megéltem. Hasonló panamák részese szenvedő alanya vagyok. Itt lévő hatalmasságok lenyúlták gyerekeink örökségét (mai piaci értéken 3 milliárd ft). Természetesen ma is vezető tisztségviselők megbecsült polgárok jól működő vállalkozások részesei haszonélvezői.
Sajnos ott tartunk, hogy e panamák feltárására alkalmas /blog és egyéb bejegyzések Helikon Portál/üzemeltetését hetek óta technikai szünet miatt ellehetetlenítették.
Tehát itt tartunk a nagy RENDSZERVÁLTÁSUNK óta.

Tartalom átvétel