Nemzeti Nyomozó Iroda feljelentés feljelentés elutasítása okából

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Magyar Köztársaság Legfőbb Ügyészének
B u d a p e s t

Tisztelt Legfőbb Ügyész Úr!

Iratom után olvasható, Nemzeti Nyomozó Iroda Gazdaságvédelmi Főosztály Gazdasági Bűnözés Elleni Osztálya által hozott 29015-349/2010. bü. számú feljelentés elutasítását tartalmazó határozat adataiból is megállapítható az, hogy négy történeti tényállási pont alapján 2010. november 8-án feljelentéssel éltem, majd az ide mellékelt, Fővárosi Főügyészséghez címzett iratom alapján korábbi feljelentésem kiegészítettem.

Utóbbi iratomat az 1. tényállási ponttal – Balatonöszöd Pósa Lajos u. 620/1. hrsz. alatti ingatlannak szerzési körülményei – kapcsolatosan a feljelentést elutasító határozat 2. oldala első bekezdése ismerteti akként, hogy törvényi hivatkozásomként a határozat az 1992. évi CXII. törvényt említi.

Szokatlan, de mindenképpen véletlenszerű elírásnak véltem ezt az adatot tévesen közölni – iratomban jól láthatóan 1996. évi CXII. tv. rendelkezéséről tettem említést – de mivel három bekezdéssel később a határozat már saját érvelésénél is az 1992. évi CXII. törvényt ismételten említi annak ellenére, hogy 1992-ben az utoljára meghozott törvény a LXXXIX. számú volt, meggyőződhettem arról, hogy a pontatlanság nem véletlenszerű hibára, hanem felületes határozathozatalra utal.

Ez a felületesség a határozat 2. oldalának további részeiben tartalmilag is megállapítható az alábbi bekezdésből kiindulva:

„A magyar állam nevében eljáró Központi Állami Üdülő és Oktatási Központ 1994. január 16-án kötött lízingszerződést az ALDO Kft-vel a Balatonöszöd, Pósa Lajos utca 620/1. helyrajzi szám alatt ingatlan vonatkozásában. A szerződés szerint az ingatlan tulajdonjogát a ALDO Kft. a 10 éves futamidő végén, a maradványérték megfizetése után szerezheti meg.”

Ugyanis a határozatot hozó Nemzeti Nyomozó Iroda a határozatában egy szóval nem említi ezzel kapcsolatosan azt, hogy az mivel irat után látható, Balatonöszöd Pósa Lajos u. 620/1. hrsz. alatti ingatlanra vonatkozó tulajdoni lap szerint a Magyar Állam kizárólagos tulajdonjogát erre az ingatlanra 1993. 06.16-án szerezte meg, 1993.10.08-án pedig kezelői jogot a teljes ingatlanra a MINISZTER TANÁCS javára
bejegyezték – fogalmilag kizárt ilyen ingatlannyilvántartási állapot mellett bárki által joghatályos lízingszerződést kötni.

Egy szóval sem említi a feljelentést elutasító határozat azt, hogy az 1994. január 16-án hatályos 1991. évi LXIX. tv. 3. bek. c. pontja éppúgy határozta meg a tulajdonjog szerzésére alkalmas lízing – pénzügyi lízing – fogalmát, mint a feljelentési iratomban közölt jelenleg hatályos jogszabályhely:

„Pénzügyi lízing: az a tevékenység, amelynek során a lízingbeadó ingatlan vagy ingó dolog tulajdonjogát, illetve a vagyoni értékű jogot a lízingbevevő megbízása szerint abból a célból szerzi meg, hogy azt a lízingbevevő határozott idejű használatába adja oly módon, hogy az a lízingbevevő könyveiben kerül kimutatásra. A használatba adással a lízingbevevő

a./ viseli a kárveszély átszállásából származó kockázatot,
b./ a hasznok szedésére jogosulttá válik,
c./ viseli a közvetlen terheket (ideértve a fenntartási és amortizációs költségeket is),
d./ jogosultságot szerez arra, hogy a szerződésben kikötött időtartam lejártával a lízingdíj teljes
tőketörlesztő és kamattörlesztő részének, valamint a szerződésben kikötött maradványérték
megfizetésével a dolgon ő vagy az általa megjelölt személy tulajdonjogot szerezzen. Ha a
lízingbevevő nem él e jogával a lízing tárgya visszakerül a lízingbeadó birtokába és könyveibe.”

Már csak azért sem foglalkozhatott feljelentési iratomnak ezzel a részével, mert ez esetben csak meg kellett volna magyarázni valahogy azt is, hogy a MINISZTERTANÁCS -nak 1993-tól 2004-ig bejegyzett kezelői joga a lízingszerződést kötőket miért nem zavarta a kezelői jog alábbi meghatározásával:

„Az állam tulajdonjogának bejegyzésénél tulajdonosként a Magyar Államot kell feltüntetni, és
egyidejűleg be kell jegyezni a kezelői jogot is. Az állami tulajdon és a kezelői jog egymástól elválaszthatatlanok. Kezelőként csak állami szervet (vállalatot) vagy társadalmi szervezetet lehet bejegyezni.
Ha a meg nem osztható ingatlannak több kezelője van, valamennyi kezelő szervet fel kell tüntetni a részarány megjelölése nélkül, a használat terjedelmére való utalással.
Az állami tulajdonjognak is a leglényegesebb részjogosítványai a birtoklás, a használat és a hasznok szedésének joga, valamint a rendelkezési jog. Ezek közül az állami ingatlan kezelőjét csak a birtoklás a használat és a hasznok szedésének joga illeti meg korlátlanul. A rendelkezési jogra az alábbiak vonatkoznak:
A kezelő a rábízott állami ingatlant határidő nélkül használhatja és feladatainak teljesítése céljából azzal sajátjaként rendelkezhet. Az állami tulajdonban levő ingatlant megterhelni, vagy annak tulajdonjogát átruházni hatósági engedéllyel lehet.”

A feljelentést elutasító határozatból immár tudjuk azt, hogy lízingbeadóként a Magyar Állam vagyonával rendelkezni nem jogosult szervezet írta alá a szerződést valamint lízingbevevőként Gyurcsány Ferenc által tulajdonolt cég. A MINISZTERTANÁCS pedig, mint használatra, hasznok szedésére, birtoklásra jogosult, a szerződést nem írta alá.

Annak ellenére, hogy a feljelentést elutasító Nemzeti Nyomozó Iroda által agyonhallgatott, jogszabályban meghatározott lízingfogalom szerint a lízingelés lényege az, hogy a lízingszerződés aláírásától kezdődően a lízingbevevő jogosult az ingatlant használni, és hasznait szedni.

Azaz nem mást kívánt ily módon a Nemzeti Nyomozó Iroda fentiek elhallgatásával elfogadtatni, mint azt, hogy tekintsünk el a használatba adás és hasznok szedésének vizsgálatától még akkor is, ezeknek biztosítása nélkül lehetetlen lízingszerződést kötni.

-----------------------------
Természetesen indokolt felvetni azt is, hogy a Nemzeti Nyomozó Irodának miért nem tűnt fel az, hogy a Magyar Állam a tulajdonjogát nem a lízingbevevő érdekében szerezte meg a MINISZTERTANÁCS kezelői jogának egyidejű feltüntetése mellett egy évvel a lízingszerződés előtt, annak ellenére, hogy a lízingszerződés fogalmához az ilyen ingatlanszerzés is tartozik.

Úgy gondolom több szót nem érdemel ez a határozat már csak azért is, mert nevében „Nemzeti”.
Igyekszem emiatt tiszteletben tartani még akkor is, ha fentiek részletezése okából szerintem tiszteletet nem érdemel.
Álláspontom szerint a rendkívül durva jogsértések mögött szándékosság húzódik, az a szándék, hogy Magyarország volt Miniszterelnökével kapcsolatosan még akkor se lehessen törvényesen felelősségre vonást kezdeményezni, ha erre alapos okot szolgáltattak.

Erre tekintettel a Nemzeti Nyomozó Iroda által 29015-3492/2010. bü szám alatt elintézett eljárással kapcsolatosan ismeretlen tettes ellen
f e l j e l e n t é s s e l

élek és kérem a Btk. 225. § alapján hivatali visszaélés alapos gyanúja miatt a nyomozást elrendelni, büntető eljárást lefolytatni.

Siófokon 2011. január 4. napján. Tisztelettel: Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos

Tartalom átvétel