Öngyulladás Gyurcsán módra

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Ludvig Emil így irt a nem egészen 17 éves Bauer Sándornak 1969. január 20-án véghezvitt tettéről:

„Négy nappal a prágai önégetés után jut arra, hogy őneki is meg kell mutatnia ország világ előtt: nem csak hazaáruló bérencek, megroppant gerincű lapulók és tehetetlenül önmagukat emésztő emberek élnek e dicsőséges múltú országban! 1969. január 20-án, hétfői napon benzint tölt egy kannába, gyufát készít a zsebébe, és Üllői úti lakásukról villamossal a Kálvin térre utazik. Onnan besétált a Múzeumkertbe – oda ahol szegény Nemecsek Ernő üveggolyóit rabolták el a vörösingesek – odamegy az épülethez, végiglocsolja a ruháját benzinnel, és meggyújtja. Miközben eleven fáklyaként lángol, mindkét kezében piros-fehér-zöld lobogót tart.”

Otthonában megtalálták búcsúlevelét is az alábbi mondattal:

„Szeretnék élni, de most szénné égett holttestemre van szüksége a nemzetnek.”

------------------------

Lendvai Ildikó pedig így beszélt harmincnégy hónappal a balatonöszödi beszéd után, illetve az Internacionálé éneklése előtt Gyurcsány Ferencről:

„Nem elég a jó cél felé bátran hajózni, hanem kell hozzá az olajozott hajógépezet és annak valamennyi alkatrésze is. Amikor (Gyurcsány) látta, hogy akadozik a gépezet, akkor megpróbált minden poszton ott lenni, és amikor már nem volt mivel fűteni a gépezetet, magát gyújtotta lángra, hogy továbbmenjen a hajó.”

Ami pedig a piros-fehér-zöld lobogót illeti, nem emlékszem arra, hogy akár Lendvai Ildikónak, akár Gyurcsány Ferencnek bármikor is a kezében ilyen lett volna.

Bauer Sándor három napi haláltusa után a a Rákospalotai temetőben lett eltemetve, míg Gyurcsány Ferencnek leírtak szerinti felgyújtása után a Lendvai Ildikó által szabott feltétel szerint el kell fogadnia a Táncsics Alapítvány elnöki posztját...

===================

Megtekintve a Táncsics alapítvány eddigi személyi összetételét, eddig a Táncsics alapítványnak kuratóriumi elnökeként Lamperth Mónika, kuratóriumú tagjaként Varjú László, Simon Gábor, Újhelyi István, Mesterházi Attila, Papp József, Varga László, Puch László, Barát Tamás, Somlyódy Csaba, Goldfarth József, Dávid Gyula neve látható, azt pedig nem tudtam, hogy ebben az alapítványban Lendvai Ildikó óhaja szerint neveznek ki és törölnek kuratóriumi elnököt.

Ennek az alapítványnak alapító okiratában irt céljai között 2.1. d. pont szerinti jelöléssel az említett Alapítvány a tudományos kutató tevékenység körében többek között támogatja

„Az MSZP programjainak kidolgozását megvitatását és terjesztését.”

Újabban 1054 Budapest Alkotmány u. 2. sz. alatti székhelyjelöléssel kereshető az alapitvány úgy, hogy az alapítvány telefonszolgálatának közlése szerint a székhelye ennek az alapítványnak a Budapest Thököly úti ingatlanból egy hónappal ezelőtt került a Budapest Alkotmány u. 2. sz. alatti ingatlanhoz.

Az utóbbi ingatlanról egyébként az alábbiak olvashatók:

„A Királyi Kúria eredetileg a Legfelsőbb Bíróság épülete volt, melyet Hauszmann Alajos tervei alapján építették 1891-96 között az eklektika jegyében. Magyarország Legfelsőbb Bírósága egészen 1948-ig székelt a Kossuth téri épületben. Itt folyt le a Horthy korszakban, 1935-benm a híres Rákosi-per. A második világháború okozta károk kijavítását követően az épület munkásmozgalmi intézetként működött, majd 1957-ben az épület kétharmad részét (a központi nagycsarnokkal együtt) a Magyar Nemzeti Galéria kapta használatba, míg az Alkotmány utcai szárnyat az MSZMP Párttörténeti Intézete kapta…

A homlokzatok szobrai Senyei Károly, Fadrusz János, Zala György, Róna József, Donáth Gyula munkái, az igazságszolgáltatás allegorikus ábrázolásai.”

Egyébként pedig ugyanezzel a székhelyjelöléssel működik itt az a Politikatörténeti Alapítvány és Intézet, melyből az utóbbinak főigazgatója az a Földes György, aki többek között

1989. februártól az MSZMP KB Politikai elemző-tervező csoportjának volt vezetője, majd
1989. őszétől az MSZP Országos Iroda munkatársa, illetve később
az MSZP választmányának vezetője volt.

------------------------

Ilyen körülmények között, és ismerve hazánk jelenlegi helyzetét, - Gyurcsány Ferenc korábbi magatartását, - nem az az elvárásom, hogy a Budapest V. ker. Kossuth Lajos tér 12. illetve Alkotmány u. 2. szám alatti, korábban Magyar Kúriának helyt adó Hauszmann Lajos által tervezett rendkívüli értékű kulturális örökséget az MSZP bármilyen módon Gyurcsány Ferenc személyes hasznát is eredményező módon ne kótyavetyélje el, hanem csupán annyi, hogy

az 1952-ben született Bauer Sándornak emlékét ne szennyezze be sem Lendvai Ildikó, sem senki más az önmegsemmisítésével járó és a mai napig könnyet fakasztó hazafias cselekedetére utaló szóhasználattal olyképpen, mintha Gyurcsány Ferencnek az ilyen, vagy a haza érdekében végezhető egyéb magatartásokhoz bármi köze lenne.

Legyen az a mai értelmiség szégyenletes bűne, hogy miért jutottunk el idáig, de legalább a reményt adó és ritkaság számba menő Bauer Sándorok emlékét tartsuk tiszteletben.

Siófokon 2009. április 6. napján.

Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz.

Tartalom átvétel