Rabosításom története

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Kaposvári Nyomozó Ügyészség – Dr. Horváthné Fürst Gabriella vezető ügyész – által irt, jelen irt mellékletében olvasható 2007. február 2-i Ny. 195/2006. számú határozat egy általam 2005. november 24-én tanúmeghallgatás során tett kijelentésemmel kapcsolatosan többek között a következőket írta:

„A hamis vád bűntettét az követi el, aki olyan tartalmú büntető eljárás megindítására alkalmas tényállást teszt valamely hatóság előtt, hogy konkrétan, egyedileg meghatározott személy bűncselekményt követett el. A tényállitásnak olyan konkrétan megjelölt cselekmény elkövetésére kell vonatkoznia, amely a Btk. Különös részében meghatározott történi tényállást maradéktalanul kimeríti.

Dr. Léhmann György tanúkihallgatása során csak általánosságban utalt arra, hogy …………….. Siófok Város Önkormányzata képviselő-testületét a termálkút vásárlása során tévedésbe ejtette, illetve tévedésben tartotta. Konkrétan azonban nem jelölte meg, hogy ……… .milyen magatartásával, milyen nyilatkozataival ejtette, illetve tartotta tévedésbe a képviselőtestület tagjait. Továbbá Dr. Léhmann György tanúkihallgatása során nem állította azt sem, hogy ………….. jogtalan haszonszerzési célzat vezette volna akkor, amikor a képviselő-testületet tévedésbe ejtette, illetve tartotta.

Tekintettel arra, hogy a csalás büntette célzatos bűncselekmény, ezért a csalás büntette megvalósulásának a tévedésbe ejtésén, illetve a tévedésben tartáson, mint elkövetési magatartáson és a károkozáson, mint eredményen kívül tényállási eleme még a jogtalan haszonszerzési célzat is. Mivel Dr. Léhmann György nem állította azt, hogy …………. Feljelentőt jogtalan haszonszerzési célzat vezette volna, ezért állítása nem volt alkalmas arra, hogy csalás bűntettének elkövetésével és ezzel bűncselekmény elkövetésével vádolja a feljelentőt.” ( 4. oldal 1-3. bek.)

Arról, hogy a Kaposvári Nyomozó Hivatal feljelentőm indítványára velem kapcsolatosan a határozat szerint vizsgálatot folytatott és megállapította fentiek szerint azt, hogy hamis vád bűncselekményét a 2005 november 24-i tanúvallomásom során nem követtem el, csak több hónappal később akkor kaptam értesítést, amikor feljelentőm a határozatnak megfelelően rágalmazás miatt folytatta ellenem magánvádlóként az ügyet a Kaposvári Városi Bíróság előtt.

------------------------

Jogorvoslattal a 2007. február 2-i nyomozó ügyészségi határozat ellen senki nem élt, így fogalmam sem volt arról, hogy a Kaposvári Nyomozó Ügyészség Ny. 63/2008. számú újabb velem kapcsolatos eljárásban 2008. november 25-én gyanúsítottként milyen újabb ügyben akar meghallgatni. A mellékletben szintén olvasható, Kaposvári Nyomozó Ügyészség Vezetője – Dr. Horváthné dr. Fürst Gabriella vezető ügyész – által ekkor felvett jegyzőkönyvből kiderül, hogy a több mint másfél évvel korábban vizsgált és lezárt ügyben járnak el velem szemben ismét az alábbiak szerint:

„Az ügyész a Be. 179. §-ának 2. bekezdése alapján közli a gyanúsítottal, hogy a rendelkezésre álló adatok alapján megalapozottan gyanúsítható

1.rb. a Btk. 20. §-ának 1. bekezdése szerint tettesként elkövetett, a Btk. 233. § 1. bekezdés 1. pontjába ütköző és aszerint minősülő hamis vád bűntettének az elkövetésével,

mert a rendelkezésre álló adatok szerint a Siófoki Rendőrkapitányságon az Ön feljelentése alapján nagyobb vagyoni hátrányt okozó hűtlen kezelés bűntette miatt ismeretlen tettes ellen 1712/2005. bü. szám alatt indított büntető ügyben a Siófoki Rendőrkapitányságon 2005. november 24. napján foganatosított tanúkihallgatása során hamisan vádolta bűncselekmény elkövetésével ………………..-t, amikor azt állította,

hogy ……………. a gyógyvíz hasznosítása körében folytatott eljárás során 2005. márciusáig projektmenedzserként járt el és mivel kellő szakismerettel rendelkezik a témában a szerződés elkészítése során felkérésre a képviselőtestületnek adott szaktanácsaiban tévedésbe ejtette, majd tévedésben tartotta a képviselőtestület tagjait,

tudatosan nem gátolta meg az előtte nyilvánvalóan fizikailag lehetetlen elképzelés szerinti költekezést és ezáltal a Siófoki Városi Önkormányzat vagyonában több, mint egymilliárd forintnyi kárt okozott.” (jegyzőkönyv 1-2. oldal)

Annak okát a Nyomozó Ügyészség Vezetője nem adta, hogy miért gondolta meg magát a 2007. február 2-i általa hozott határozat tartalmához képest, mi késztette őt arra, hogy a jogorvoslattal nem támadott korábbi határozat iratait több mint másfél év után leporolja és a korábbi határozatban írtakat elfeledve, az ott írtak ellenkezőjét állítsa,

ellenben a vallomásom alábbi tényleges tartalmát megtekintve megállapítható, hogy nem a 2005. november 24-i tanúvallomásom alapján kíván velem szemben eljárni, hanem a bűncselekmény megállapításához közelebb vivő olyan kijelentés alapján, amit én soha nem mondtam.

A feljelentőm által rágalmazás miatt indított magánvádas büntető eljárásban az eljáró másodfokú Somogy Megyei Bíróság 1. Bf. 452/2007/5. számú ítélete tanúvallomásomat az alábbiak szerint helyesen idézte, tehát 2005. november 24-i tanúvallomásomban pontosan a következőket mondtam:

„Sz. Z. gyógyvízhasznosítás során 2001. márciusáig projekt managerként járt el és mivel kellő szakismerettel rendelkezik a témában, a S. Rt. vezérigazgatójaként nem lehet kizárni, így valószínű az, hogy a szerződés előkészítése során felkérésre a képviselőtestületnek már szaktanácsot adott és jobb tudomása ellenére nem gátolta meg az előtte nyilvánvalóan fizikailag lehetetlen, elképzelés szerinti költekezést. Erre a valószínű esetre figyelemmel lehetséges, hogy Sz. Z. a leírtak alapján csalás bűncselekményét követte el, hiszen másokat – azaz a képviselőtestület tagjait – tévedésbe ejtette, majd tévedésbe tartotta és ez által az önkormányzati vagyonban jelenlegi állapot szerint több mint 1 milliárd forintos kárt okozott.” (2. old. 1. bek.)

Nem kértem még meg soha senkit arra, hogy szavaimat átértelmezze, félremagyarázza, így különösen nem kértem erre az Ügyészségi Nyomozó Hivatalt, vagy a Legfelsőbb Bíróságot, és ha az idézett tanúvallomásomról megkérdezték volna azt, hogy miként értettem, a válaszom csak az lehetett volna, hogy úgy értettem, ahogy mondtam. A „valószínű”, „nem lehet kizárni”, „lehetséges” szavak fentiek szerinti használatával annak adtam hangot a tanúvallomásomban, hogy nem tartom elképzelhetetlennek azt, hogy Sz. Z. olyan magatartást tanúsított, amely büntető törvényi tényállásának megfelel.

Az Értelmező Kéziszótár szerint a kohol szó a „kigondol, kieszel” szavak értelmének felel meg, és ebben az értelemben a jegyzőkönyvből idézett Nyomozó Hivatal általi közlés a tanúvallomásomra vonatkozóan a ténylegesen elhangzott vallomásomhoz képest koholmány. Kihagyva a „valószínű”, „nem lehet kizárni”, „lehetséges” szavaimat, szándékomtól eltérő értelmét adták a vallomásomnak.

Arról pedig, hogy joggal gondolhatok feljelentőmmel kapcsolatosan úgy, ahogy a tanúvallomásomban elmondtam, éppen feljelentőmnek az általam indított büntető eljárásban 2006. június 20. napjának 11. órájakor befejeződött, mellékletben olvasható tanúvallomásában tett alábbi kijelentései alapján bárki meggyőződhet:

„A birtokomban lévő képviselőtestületi határozat szerint Siófok Város Önkormányzata már 1998-ban kezdett érdeklődni a Nagyberényben található S. család tulajdonában lévő termálkút vásárlásával kapcsolatban.”

„Engem 1999 nyarán kértek föl, hogy legyek programmenedzsere a termálviz programnak, feladatom az volt, hogy vizsgáltassam meg szakértők bevonásával, hogy az említett termálvízkincs, hogyan szállítható be Siófokra, valamint a Nagyberényből Siófokra beszállított termálvízre alapozva, hova lehetne gyógyfürdőt létrehozni.”

„A Porció Kft-nek volt már tapasztalata vezetékes termálvíz fűtés céljából csővezetéken való szállítására, ilyen rendszert üzemeltettek is.”

„A tanulmány 1999 novemberében elkészült, én annak az eredményeit összefoglalva 1999. decemberében a képviselőtestület elé terjesztettem és javasoltam a testületnek a további szükséges intézkedéseket arra az esetre, ha a program folytatása mellett döntenek.”

Vagy abból a 2005. április 2-i „A nagyberényi termáltervekből csak földeladás lett Siófokon” című újságcikkből, mely a mellékletben szintén olvasható és többek között a következőket írja:

„Az elmúlt években számos koncepció született – bizonyára nem kevés pénzért – a nagyberényi melegvíz siófoki hasznosítására. Az egyik szerint csővezetéken került volna a városba a Siófok-Tab vasútvonal töltése mellett. Ennek árát akkor mintegy kétmilliárd forintra tették. Nem valósult meg sem.”

„Róka fogta csuka helyzetben vagyunk – összegzett Somogyi Gyula a pénzügyi és tulajdonosi bizottság elnöke. – Ez az utolsó esélyünk arra, hogy befolyással legyünk a nagyberényi melegvíz sorsára. A távolsági szolgáltatás nem működik, például a csővezetéképítést illető első gondolatkísérleteknél is látszott már, hogy Nagyberény messze van Siófoktól”

Ha a pénzügyi bizottságnak nem mérnöki foglalkozású elnöke számára is látszott már az első gondolatkísérleteknél is az, hogy a csővezetékpitéssel gondok lesznek, most sem tudom belátni azt, hogy a mérnök foglalkozású feljelentőm miért vállalta el a programmenedzseri teendők ellátását, illetve hetedik általánosban tanult fizikai ismeretekre – sóban telitett magas hőfokú vízből a szállítás során bekövetkező hőmérsékletcsökkenés folytán a só kicsapódása miatt a csővezeték akár kéthavonta eltömődik – miért nem hivatkozott?

===================

Feljelentőmnek azon igyekezete folytán, hogy ha már hamis vád miatt nem tudott a 2007. februári nyomozó hivatali határozat után elítéltetni, akkor legalább rágalmazás vétsége miatt ítéljenek el, a Kaposvári Városi Bíróságnak 14.B.264/2007. számú, majd feljelentőm fellebbezése után a Somogy Megyei Bíróságnak 1. Bf. 452/2007. számú eljárásban ezt magánvádlóként kérte, nekem pedig azért nem volt lehetőségem a feljelentőm által sérelmezett tanúvallomásommal kapcsolatosan valóságot bizonyítani, mivel bűncselekmény hiányában azért mentettek fel, mert a tanúságtételi kötelezettségre tekintettel rágalmazás vétségének megvalósítása eleve kizárt. Feljelentőm ebbe már nem nyugodott bele és magánvádlóként felülvizsgálati kérelemmel élt azért, hogy a Legfelsőbb Bíróság akkor is mondjon ki bűnösnek.

Ilyen előzmények után született meg távollétemben a mellékletben olvasható Legfelsőbb Bíróságnak Bfv. III. 274/2008/4. számú végzése, mely szerint a rágalmazás vétsége miatti eljárást megszünteti, majd a végzés 6. oldalán az alábbiak olvashatók:

„A terhelt – az eljárás szerint én voltam – tényállításai nem bizonyultak valónak, mivel a feljelentése alapján indult nyomozást, - amelyben az idézett kijelentések elhangzottak, - a nyomozó hatóság bűncselekmény hiányában megszüntette.

Mindezekből következően a Legfelsőbb Bíróság álláspontja az, hogy a tényállásban irt cselekmény a hamis vád bűntettét látszik megvalósítani, amelynek szándékos és gondatlan alakzata is közvádra üldözendő.

A Be. 2. §-a értelmében a bíróság ítélkezése során törvényes vád alapján jár el. A vád akkor törvényes, ha – egyéb feltételek mellett – azt a vádlói legitimációval rendelkező személy terjeszti elő. Közvádra üldözendő bűncselekmény miatt a magánvádló a vádképviseletet nem láthatja el.

A bíróságok tehát törvényes vád hiányában hoztak érdemi határozatot.”

Azt nem egészen értem, hogy Legfelsőbb Bíróság szerint a Kaposvári Városi és a Somogy Megyei Bíróság miért hozott törvényes vád hiányában határozatot akkor, amikor a Legfelsőbb Bíróság álláspontjával nem azonosulva az eljárás adatai alapján közvádra üldözendő bűncselekmény elkövetését nem észlelték, míg a rágalmazás vétsége miatti vádat pedig a bíróságok előtt eljárva a feljelentőm képviselte,

Ellenben azt értem, hogy a Legfelsőbb Bíróság álláspontja szerint azért látszik általam megvalósítani a hamis vád bűncselekménye, mivel tényállításaim – szerintem ilyenek a tanúvallomásomban nem voltak – azért valótlanok, mert a nyomozóhatóság a nyomozást bűncselekmény hiányában megszüntette.

Kötelességemnek érzem azt, hogy ezt a Legfelsőbb Bírósági álláspontot széles körben terjesszem annak megakadályozására, hogy a legnyilvánvalóbb bűncselekmény gyanújára utaló adatok birtokába se terjesszen senki elő feljelentést. Ugyanis az esetben, amennyiben az ilyen feljelentés alapján indult eljárásban a nyomozóhatóság megszünteti a nyomozást, úgy szükségszerűen hamis vád bűncselekményét fogják megállapítani a feljelentőnél függetlenül attól, hogy a feljelentésében ismertetett tényelőadásai teljes egészében valós adatokon nyugszik.

Más kérdés az, hogy ily módon a Legfelsőbb Bíróság új büntető törvényi rendelkezést alkotott, ugyanis olyan törvényi rendelkezés, ami bármely bíróság számára az ilyen értékelését teszi lehetővé a valós tényállítások közlése esetén is lehetséges hamis vád bűncselekménynek nyomozást megszüntető határozat esetén – nem létezik.

------------------------

Azt nem tudom, hogy a Legfelsőbb Bíróság a végzésének meghozatala előtt megtekintette-e a nyomozást megszüntető, Somogy Megyei Rendőr-főkapitányság Bűnügyi Szervek Gazdaságvédelmi Osztályának 145/2005. bü. ügyszámú határozatát, mert ennek a határozatnak sem a rendelkező része, sem az indokolása egy szóval sem értékeli feljelentőm magatartását, tanúvallomásomban elmondottakat, és semmi jele nincs annak, hogy a tanúvallomásom alapján nyomoztak, vagy bármit tettek volna.

Megtagadta a nyomozást e tekintetben a hallgatásából megállapíthatóan a tanúvallomásomban írtak alapján a nyomozóhatóság és a Legfelsőbb Bíróság erre tekintettel olyan nyomozást megszüntető határozat alapján állapította meg a hamis vád látszatát nálam, melyben szóba sem került az, hogy valós vagy valótlan adatokat közöltem.

Nincs mit tenni, ha a nyomozóhatóság vádat emel és bírósági eljárásra kerül sor, mindent el kell követnem azért, hogy a Legfelsőbb Bíróság végzésétől függetlenül mégis bizonyítsam azt, hogy feljelentésemben írtak és a tanúvallomásomban elmondottak igazak és megkíséreljem meggyőzni a bíróságot arra, hogy a Legfelsőbb Bíróság állásponttól függetlenül mentsenek fel.

Soha egyetlen oldalát nem engedték áttanulmányozni a hatóságok a tanúvallomásommal érintett büntető ügynek, és számítok arra, hogy a bíróság most sem engedi meg. Elsősorban ezeknek az iratoknak ismeretében tudnám a feljelentésemmel kapcsolatos tényeket bizonyítani, így a védekezéshez való jogom sérülne a további titkolózás esetén, de a Legfelsőbb Bírósági döntés után minden lehet.

Esélyem egyébként a felmentésre annyi, mint amennyi Nagy Imrének volt a Vida féle bírói tanácsnál. Nem tudom elképzelni azt, hogy ha törvényes vád és a bizonyítási eljárás lefolytatása nélkül úgy állapította meg a Legfelsőbb Bíróság a hamis vád megvalósításának látszatát, hogy az ezt megelőző nyomozati eljárásról akkor szerezhettem tudomást, amikor velem szemben már réges rég lezárult, akkor a következő első és másodfokú bíróság a bizonyítási eljárás eredményeként ezzel az Legfelsőbb Bírósági állásponttal szembe helyezkedik.

(Az pedig pikáns lenne, ha mondjuk a bizonyítási eljárás során az is bebizonyosodna, hogy a nyomozást megszüntető határozat ellenére bűncselekmény elkövetése történt, akkor a Legfelsőbb Bíróság az újabb felülvizsgálati eljárásban erről a bűncselekményről is vajon azt állapítaná meg, hogy megvalósítani látszik?)

------------------------

A Legfőbb Ügyész Urat pedig azért keresem meg ezzel az iratommal, mert a mellékletben látható 133/V/14/2007. számú, 2007. július 13-i Somogy Megyei Ügyvédi Kamara Elnöke által az ellenem elrendelt vizsgálati eljárást megszüntető határozat szerint Dr. Horváth Szilárd, Somogy Megye Főügyészének 2007. május 16-i bejelentése alapján rendelték el ellenem a fegyelmi eljárást, és mivel az így elrendelt eljárást megszüntették, a Legfelsőbb Bíróságnak fentiekben részletezett álláspontja szerint ily módon Dr. Horváth Szilárd azért követte el a hamis vád bűncselekményét, mert megszüntették az általa kezdeményezett fegyelmi eljárásomat.

Feljelentéssel részben azért nem élek, mert törvénytelennek tartom a Legfelsőbb Bíróság álláspontját, részben azért, mert amennyiben az általam Dr. Horváth Szilárd ellen kezdeményezett eljárást mégis megszüntetnék, akkor a Legfelsőbb Bíróság megállapíthatná azt, hogy azért követtem el újabb hamis vád bűncselekményt, mert Dr. Horváth Szilárd ellen megszűnt az eljárás.

Ami pedig a rabosítást illeti, a Nyomozó Ügyészség Vezetőjének utasítására rólam ujj és tenyérlenyomatot vettek le, valamint fényképfelvételeket is készítettek a rendőrségi nyilvántartásomhoz.

Ha bankautomata kifosztást követnek el, így legalább tudom bizonyítani azt, hogy nem én voltam.

Siófokon 2008. november 27. napján.

Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos

„Az ember végül homokos, Én is így próbálok csalás A semmi ágán ül szívem,

szomorú, vizes síkra ér, nélkül szétnézni könnyedén. kisteste hangtalan vacog,

szétnéz merengve és okos Ezüstös fejszesuhanás köréje gyűlnek szelíden

fejével biccent, nem remél. játszik a nyárfa levelén s nézik, nézik a csillagok.

(József Attila: Lassan, tűnődve)

a só lerakódik

Kedves GYURI!

Addig amíg : "az erősebbik kutya baszik" elven működik, igazság és jogszolgáltatás sem működik.

Ha megnyugtat - így utólag, mivel az elévülés mértéke felmerülhet - megnyugtatólag -

HÁBORÚS BŰNCSELEKMÉNYEK NEM ÉVÜLNEK EL!" NE NEVES! MIÉRT AZ? AZÉRT KÉRLEK, MERT A HÁBORÚNAK NEM VOLT VÉGE, TEHÁT FOLYAMATOS NAPJAINKIG - -az igaz, hogy szűkebb hazám környezetében a szomszédos szerb- horvát háborút leszámítva CSENDBEN folynak.

EZEK AZ ÜGYEK is ÉS MÁSOK MIND ELINTÉZÉSRE FOG KERÜLNI! Külön vizsgáló egység fogja vizsgálni őket!

HIDD EL NEKEM!

HARCUNK FOLYTATJUK A GYŐZELEMIG!

szeretettel:

spartakusz...
Ui: ne csüggedj....

Engem is rabosítottak

Unokabátyám jelentett fel, telefon általi zaklatással és életveszélyes fenyegetéssel vádolva engem. A vád nem igaz. Sőt, ő fenyegetett engem! 2008. augusztusában kezdődött az ügy, akkor jelentett fel. Most 2009. februárja van. Pár napja behívattak a rendőrségre tanúként, de gyanúsítottként hagytam el a rendőrséget, miután "rabosítottak". Ekkora szégyent életemben nem éltem meg. Mint egy gyilkost, mint egy hazaárulót, mint egy utolsó szemétládát... A rendőr szerint ha én jelentettem volna fel előbb, akkor most fordított lenne a helyzet. Ennyi? Kérdezem én, ennyi? Emiatt egy soha nem büntetett családanyát meghurcolnak? Mert felhívtam az unokabátyámat, beszélgetés közben pedig el akartam számoltatni az általa ellopott apai örökségemről? Ez a jog? Milyen országban élünk? A rendőr szerint ha bebizonyosodik az ártatlanságom, akkor törölnek a rabosítottak közül. Ki hiszi ezt el? Aki oda bekerül, az ott is marad! A fejleményekről majd küldöm az értesítéseket...

Tartalom átvétel