Stohl András legujabb védője

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Stohl ügyben hozott elsőfokú ítéletnek meghozatala óta Bodrogi Gyulától kezdve Zalatnay Saroltáig elég sokan mondtak érzelmüknek megfelelő nem szakszerű véleményt az ítéletről, míg az igazságszolgáltatásban jártas jogászok pedig a véleményüket kérdező újságírók számára természetesen igyekeztek a jogászi szakma szabályainak megfelelően értékelni a bírói döntést.

Az egyetlen kivétel eddig talán Havas Henrik volt, aki előbb közölte azt, hogy jogi végzettséggel rendelkezik, majd miután az ittas vezetés bűncselekményét gondatlannak állította, más jogászok helyette szégyellték el magukat.

A mai napon pedig Stohl András legújabb védőjétől származó alábbi olyan nyilatkozat olvasható az interneten, ami mellett nem tudok szó nélkül elmenni:

– Sajnos a bírósággal nem sikerült elhitetni, hogy az ügyfelemet mennyire megrendítette az eset. Márpedig az elbírálásnál ez roppant fontos tényező. Most, hogy átvettem az ügyet, erre fogok leginkább koncentrálni, hiszen már személyesen látom, hogy védencem mélységesen megbánta tettét.
Ruttner azt is kihangsúlyozta, hogy komoly probléma volt az is, hogy szerinte Stohlt valamiféle elrettentő példaként kezelték. – Fel kell hívni a bíróság figyelmét arra, hogy ne statuáljon példát Stohl Andrással, kezeljék úgy, mint bárki mást. Minden korábbi, hasonló ügyemben ugyanez a bíróság enyhébb büntetéseket hozott – magyarázta az ügyvéd korábban.

Stohl ügyvédei kitálalnak

Ugyanis nekem bántja a fülem „a bírósággal nem sikerült elhitetni” közlés azért, mert a bíróságon az ítélet meghozatalát megelőzően bizonyítási eljárás folyik, és nem „elhitetést” eredményező színházi előadás.

Valamint a bizonyítási eljárás során ismeretlen a „roppant fontos tényező” büntetőjogi fogalom is azért szakmaiatlan számomra, mert számos egyformán fontos bizonyítékot, és nem roppant fontos tényezőt kell beszerezni a bíróságnak ahhoz, hogy a büntetés céljának megfelelő ítéletet tudjon hozni:

83. § (1) A büntetést - céljának (37. §) szem előtt tartásával - a törvényben meghatározott keretek között úgy kell kiszabni, hogy igazodjék a bűncselekmény és az elkövető társadalomra veszélyességéhez, a bűnösség fokához, továbbá az egyéb súlyosító és enyhítő körülményekhez.

Az pedig egyszerűen megdöbbentő volt, hogy a védő a közvélemény felé a következőket is nyilatkozta:

„Ruttner kihangsúlyozta, hogy komoly probléma volt az is, hogy szerinte Stohlt valamiféle elrettentő példaként kezelték.”

Hiszen ezzel nem mást közölt a nem jogász társadalom számára a védő, mint azt, hogy ténylegesen nem az egyes bíróként eljáró bíró ítélte el az ide vonatkozó törvényi követelményeket alkalmazva védencét, hanem valakik a bíró mögött állva, vagy súgva elrettentő példaként kezeléssel vették rá a bírót a kiszabott ítélet meghozatalára. Ennél a mondatánál már csak a következő mondata volt megbotránkoztatóbb a védőnek:

„Fel kell hívni a figyelmét a bíróságnak arra, hogy ne statuáljon példát Stohl Andrással, kezeljék úgy, mint bárki mást.”

Ugyanis ekként pedig nem mást közölt mint azt, hogy védőként eleve attól tart a másodfokú bíróságon, hogy nem a törvényi előírások szerint fog lezajlani az eljárás, és emiatt külön fel kell hívnia a bíróságot a törvényi előírások betartására ahhoz, hogy védencével szemben igazságos ítélet szülessen.

Ennél jobban szerintem bíróságot, bírót és úgy általában a magyar igazságszolgáltatást megsérteni minden konkrét ok nélkül ügyvéd által, elképzelni sem tudok.

----------------------------

Az újságcikk utolsó mondata pedig ekként hangzott:

„Minden korábbi, hasonló ügyemben ugyanez a bíróság enyhébb ítéleteket hozott – magyarázta az ügyvéd korábban.”

Mégis miként gondolja ez a védő azt, hogy ha az eljáró bírónak tilos önmagát megvédeni bármiféle otromba támadás esetén, akkor ezt kihasználva neki mindent szabad?

Szabad azt mondani neki, hogy ugyanez a bíró – bíróság – hasonló ügyekben korábban enyhébb ítéleteket hozott még akkor is, ha hasonló ügyekben esetleg ennél a bírónál ez a védő soha nem is tevékenykedett?

Szabad neki bármi hazugságot is mondani csak azért, mert ügyfele nem tud belenyugodni a végrehajtandó szabadságvesztés büntetésbe?

De ezekre a kérdésekre szerintem nem nekem kell válaszolni…

======================

A magyar igazságszolgáltatást egyébként a Magyar Hírlapban ma megjelent egyik cikkben nyilvánosságra hozott alábbi bírói nyilatkozat megtámadta.

Stohl András védője ezért soha rosszabbkor nem rúghatott volna fentiek szerint hatalmasat az általa egyébként jól ismert magyar igazságszolgáltatásba – szerintem.

Siófokon 2011. április 12. napján.

Léhmann György

„A bírói kar tagjainak 72 százalékát 1989 után nevezték ki. Ezen bírák döntő többsége a városi bíróságokon vagy a megyei bíróságok elsőfokú bírájaként dolgozik. Ők még nem olyan mértékben kontraszelektáltak, mint a felsőbb bíróságok bírái. A felkészültségük jó, és általában a jogszabályoknak megfelelő ítéleteket hoznak. Nem véletlen, hogy az ítéleteik nyolcvan százaléka jogerőssé válik. Tehát az ügyfelek is elfogadják az ítéleteiket, így ezeknek a bírósági ítéleteknek még külső legitimitásuk is van. A baj azzal a húszszázaléknyi üggyel van, amely másodfokra kerül. Itt kezdődnek a gondok a bírói karral és az ítéletekkel. A felsőbb bíróságokon dolgoznak azok az 55-70 év közötti bírák, akiket még a Kádár-korszakban neveztek ki, és ennek megfelelően szocializálódtak. Az előmeneteli rendszer hiányai miatt sok esetben kontraszelektáltak. Ebből adódóan sokkal inkább hajlamosak a felsőbb utasítások vagy kívánalmak végrehajtására. A kádári rendszerben ez követelmény volt ahhoz, hogy valaki érvényesülni tudjon. Sokan közülük MSZMP-tagok is voltak. Habitusuk nem változott az idők folyamán, így most is hoznak olyan ítéleteket, amelyeket „felsőbb hatalmak vagy érdekek diktálnak”. Az ítéleteket nem első fokon manipulálják, mivel az itt lévő bírák nemigen befolyásolhatók a korábbiakban elmondottak miatt, és nincs is értelme ennek, mivel a másodfok bármikor megváltoztathatja az ítéletüket. A felsőbb bíróságok hozzák meg általában azon ítéleteket, amelyek nemigen felelnek meg a jogszabályoknak, és érezhető, hogy valamilyen politikai vagy egyéb érdek játszhatott közre a döntés meghozatalánál.

Tartalom átvétel