Szemfényvesztés

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Gyurcsány Ferencnek lehet, hogy igaza lesz

Gyurcsány Ferenc országgyűlési képviselő, volt miniszterelnök mentelmi jogának felfüggesztési kérelmével kapcsolatosan április 29-én többek között az alábbi híranyag jelent meg:

„A Legfőbb Ügyészség Gyurcsány Ferenc mentelmi jogának felfüggesztését kérte az Országgyűléstől. Hivatali visszaéléssel fogják gyanúsítani.”

„Sukoróra kiemelt kormányzati támogatással kaszinóvárost terveztek. Az előnytelen telekcsere miatt azonban 1,3 milliárd forintos kár érhette volna az államot.”

Ezekből a közlésekből az olvasók azt tudhatták meg, hogy a Legfőbb Ügyészség Hivatali visszaélés bűncselekményének gyanúja miatt kíván azzal az üggyel kapcsolatosan eljárni Gyurcsány Ferenccel szemben, melyben kiemelt kormányzati támogatással tervezett beruházás során 1,3 milliárd forintos kár érhette volna az államot egy telekcsere folytán.

Többet tudhatunk meg erről az ügyről, illetve ebben Gyurcsány Ferenc által irányított kormánynak tevékenységéről Dr. Budai Gyula miniszterelnöki megbízottnak az index hírportálon 2010. szeptember 22-én megjelent alábbi mondataiból:

„Budai Gyula szerdai budapesti sajtótájékoztatón a 2009. április 8-i kormányülésre szánt felkészítő iratra hivatkozva azt mondta: a dokumentum szerint az akkori Pénzügyminisztérium illetékese arra hívta fel a figyelmet, nincs jogalapja annak, hogy nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházássá nyilvánítsák a kaszinóprojektet. A PM illetékese azt javasolta a kabinet tanácskozására, napolják el az előterjesztés elfogadását. A kormány azonban döntött.
A kormányülés időpontjában még nem volt megkötve a koncessziós szerződés a befektetővel, márpedig a jogszabály szerint egy beruházást addig nem lehet nemzetgazdaságilag kiemeltté nyilvánítani, amíg a jogi feltételek nem állnak fenn. A kaszinó-beruházást érintően pedig az a jogi feltétel, hogy legyen aláírt koncessziós szerződés - részletezte a miniszterelnöki megbízott.
Tájékoztatása szerint mindennek ellenére az akkori kabinet 2,6 milliárd forintot ítélt meg állami támogatásként a beruházónak - jogalap nélkül; ezt az összeget azonban végül nem fizették ki. A befektetők egyébként csaknem 50 milliárd forintos állami támogatást kértek - jegyezte meg.”
Ebből tudhatjuk meg azt, hogy a volt miniszterelnök által vezetett 2009. április 8-i kormányülésen a kormány úgy nyilvánította jogellenesen nemzetgazdasági szempontból kiemelt beruházásnak a „kaszinóprojektet” , hogy előzetesen a kormánynak felhívták a figyelmét a jogellenesség mibenlétére. Majd a kormány által nem vitatott jogellenesség tényét figyelmen kívül hagyva ezen a kormányülésen nemcsak a kiemelt beruházásnak nyilvánításról döntöttek, hanem a kiemelt beruházássá nyilvánítás miatt a kormány 2,6 milliárd forintot ítélt oda a beruházónak.
Állami pénzből. A kormány kezelésében lévő, és rendelkezésére álló állami pénzből.
Az április 29-i hírek szerint pedig ilyen tényállás mellett az alábbi törvényi tényállás alapos gyanúja miatt kívánja az ügyészség Gyurcsány Ferencet gyanúsítani:
Hivatali visszaélés
225. § Az a hivatalos személy, aki azért, hogy jogtalan hátrányt okozzon vagy jogtalan előnyt szerezzen, hivatali kötelességét megszegi, hatáskörét túllépi, vagy hivatali helyzetével egyébként visszaél, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.
A Btk. 225. §-ban szabályozott hivatali visszaélés bűntette egy immorális magatartás, melynek társadalomra veszélyessége főleg abban realizálódik, hogy azok, akiket az állam a társadalmi, politikai, gazdasági feladatok végrehajtására elsődlegesen kijelöl, a hivatali tevékenységük végzésének tartamára fokozott védelemben részesít, e helyzetükkel visszaélve, jogtalan előnyökhöz jutnak, vagy másokat jogtalan hátrányokkal sújtanak.
E bűncselekmény jogi tárgya az államapparátus törvényes, szabályszerű működésébe, valamint az állami szervekbe és hivatalos személyekbe vetett bizalom.
A bűncselekmény alanya tettesi minőségben csak hivatalos személy lehet. Csak egyenes szándékkal követhető el, a törvény a szándékon túl a célzatot is megköveteli. Az előny, vagy a hátrány lehet anyagi természetű, de lehet erkölcsi, személyi természetű is.

Tehát egy olyan bűncselekménynek alapos gyanúja miatt kívánnak vele szemben büntető eljárást lefolytatni, melynek büntetési tételének felső határa három évig terjedő szabadságvesztés, valamint az elkövetői egyenes szándékon túl a vádhatóságnak az elkövetői célzatos magatartást is bizonyítani kell.

Konkrétan, a fenti elkövetői magatartást figyelembe véve tehát a vádhatóságnak azt kellene bizonyítani ebben az esetben a bűnösség megállapításához, hogy a Gyurcsány Ferenc által vezetett magyar kormány abból a célból szegte meg hivatali kötelességét a kaszinóprojekt-nek jogellenes kiemelt beruházásként történő kinyilvánítással, hogy ezáltal 2,6 milliárd forint állami támogatást odaítélhessen a beruházónak.

Gyurcsány Ferencről pedig tételezzük fel, hogy annyit feltehetőleg mondani fog, hogy nem ebből a célból szegte meg jogellenesen kormánya a hivatali kötelességét, majd nem szól egy árva szót sem.

Ez esetben mondja meg nekem valaki azt, hogy miként tud a bíróság marasztaló ítéletet hozni Gyurcsány Ferenccel szemben az alábbi törvényhelyet is figyelembe véve:
„A bizonyítási teher
4. § (1) A vád bizonyítása a vádlót terheli.
(2) A kétséget kizáróan nem bizonyított tény nem értékelhető a terhelt terhére.”

----------------------------------
Elárulom azt, sehogy. Ez esetben felmentő ítélet hozatala indokolt.

Ugyanis kétséget kizáróan bizonyítani a hivatali visszaélés bűncselekménnyel kapcsolatos bűnösség megállapításához elengedhetetlenül szükséges, Gyurcsány Ferenc fejében 2009. április 8-án lejátszódó azokat a gondolatokat – célzatot – , hogy vajon azért járt el szándékosan jogellenesen kiemelt beruházás kinyilvánítása során, mert ezzel másoknak hasznára, illetve kárára akart lenni, vagy azért, mert úgy gondolta, hogy neki kormányfőként mindent szabad, - képtelenség.

------------------------------------

Ellenben van a Btk-ban egy olyan bűncselekmény, melynek alapos gyanúja szerintem fenti tényállás alapján megállapítható:
Hűtlen kezelés
319. § (1) Akit idegen vagyon kezelésével bíztak meg, és ebből folyó kötelességének megszegésével vagyoni hátrányt okoz, hűtlen kezelést követ el.
(3) A büntetés bűntett miatt
a) három évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés nagyobb vagyoni hátrányt,
b) egy évtől öt évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés jelentős vagyoni hátrányt,
c) két évtől nyolc évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen nagy vagyoni hátrányt,
d) öt évtől tíz évig terjedő szabadságvesztés, ha a hűtlen kezelés különösen jelentős vagyoni hátrányt okoz.

1. A hűtlen kezelés az idegen vagyon kezelésére vonatkozó megbízással való kárt okozó visszaélés. A bűncselekmény jogi tárgya konkrétan a sértettnek az a joga, hogy a más által történő vagyonkezelés során a vagyonában ne szenvedjen hátrányt.
A bűncselekmény tárgya az idegen vagyon. A vagyon idegen jellegével kapcsolatban a lopásnál kifejtettek irányadók.
A cselekmény sértettje akár természetes, akár jogi személy lehet, akinek - amelynek - a vagyoni jogaiban az elkövető szerződésszegése miatt a vagyoni hátrány bekövetkezik.
A bűncselekmény tényállási eleme, hogy az elkövető az idegen vagyon kezelésével legyen megbízva. Ez a megbízás, a vagyon rábízása, nem azonosítható a sikkasztásnál megkövetelt rábízással. A hűtlen kezelés esetében a rábízás mindig azzal a szándékkal történik, hogy az elkövető - a vagyonkezelő - gazdálkodjék a vagyonnal, s így őrizze azt. A hűtlen kezelésnél nincs eltulajdonítási szándék.
4. A bűncselekmény csak szándékosan követhető el, az elkövető szándékának ki kell terjednie a kötelességszegésre és az eredményre (vagyoni hátrányra) egyaránt. Ha az eredmény tekintetében az elkövetőt gondatlanság terheli, más - többnyire hanyag kezelés vétsége (bűntette) - terheli.
5. A hűtlen kezelés alanya - mind tettes, mind társtettesként - csak az a személy lehet, akit a vagyon kezelésével megbíztak.
BH1999. 287. I. A hűtlen kezelés akkor állapítható meg, ha a vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályok szándékos megszegésén túlmenően az ezzel okozati összefüggésben bekövetkező vagyoni hátrány tekintetében az elkövető - legalább eshetőleges - szándékára vonható jogi következtetés.
II. A pénzkezeléssel vagy annak ellenőrzésével megbízott az a személy, aki az erre vonatkozó különös pénzügyi ügyviteli szabályoktól eltér, fokozott körültekintéssel köteles gondoskodni arról, hogy a szabálytalan eljárásának eredményeként vagyoni hátrány ne következzék be; ennek a kötelességnek az elmulasztása esetén a hűtlen kezelés eshetőleges szándékkal való elkövetésére vonható jogi következtetés.

A hűtlen kezelés bűncselekményéről – kísérletéről – van szó.

Hiszen a BH 1999. 287. sz. döntvénynek fent idézett rendelkezéseit mintha kifejezetten Gyurcsány Ferenc által 2009. április 8-án vezetett kormányülés döntéseire utalva hozták volna:

A hűtlen kezelés akkor állapítható meg, ha a vagyonkezeléssel kapcsolatos szabályok szándékos megszegésén túlmenően – a magyar állam vagyonának kezelésével megbízott magyar kormány a vagyonkezelésre vonatkozó jogszabályoknak pénzügyminisztériumi tisztségviselője általi tájékoztatása után bizonyítottan szándékos szabályszegéssel kiemelt állami beruházásnak nyilvánította a „sukoróprojekt”-et,

majd ezen túlmenően

az ezzel okozati összefüggésben bekövetkező vagyoni hátrány tekintetében – 2,6 milliárd forint állami támogatás biztosítása során

az elkövető - legalább eshetőleges - szándékára vonható jogi következtetés. – a magyar kormány úgy kívánt 2,6 milliárd forint vagyoni hátrányt okozni az államnak, hogy nem törődött a hátrány okozása során azzal, hogy a vagyonkezeléssel kapcsolatos jogellenességnek alapját képező koncessziós szerződés későbbiekben érvényesen megkötésre kerül-e vagy sem.

Szerintem egy dolog hibázik ahhoz, hogy az április 8-i tényállás alapján Gyurcsány Ferencet a hűtlen kezelés bűncselekménye kísérletének alapos gyanúja miatt meggyanúsítsák. Illetve kettő.

Elsőként az, hogy a hűtlen kezelés bűncselekményét eshetőleges szándékkal is el lehet követni úgy ahogy 2009. április 8-án a magyar kormány tette, azaz reménytelen még Gyurcsány Ferenc számára is a védekezés ennek a bűncselekménynek vádja esetén,

második pedig az, hogy a törvény 5 évtől 10 évig terjedő szabadságvesztéssel rendeli büntetni ez esetben a bűncselekményt. Túl magas a büntetési tétel ahhoz, hogy később játszadozni lehessen olyan gondolatokkal, hogy vajon milyen fajta büntetést kaphat az elkövető.

=====================
Ezért lett szerintem megfelelőbb az ügyészség számára Gyurcsány Ferenccel szemben a három évig terjedő olyan bűncselekménnyel kapcsolatos nyomozás elrendelése, mely után következő tisztességes bírói eljárásban a célzatos elkövetés bizonyíthatatlansága okából csak felmentő ítélet hozatala várható.

És ezért lesz feltehetően igaza Gyurcsány Ferencnek azzal a kijelentéssel, hogy ténylegesen az ellene megindult büntető eljárás egy politikai ügy.

Hiszen az eljárás végén a miniszterelnöki megbízott tevékenységére utalva a hatalmon lévő kormány elmondhatja majd magáról azt, hogy ő mindent megtett az ígért elszámoltatás érdekében, rajta nem múlik a végtelenül lezüllött közerkölcs megjavítása,

Gyurcsány Ferenc elmondhatja majd magáról azt, hogy tulajdonképpen ő nem más, mint a nemzetnek olyan hőse, aki a meghurcoltatását is elviselve bebizonyította bíróság előtt ártatlanságát.

a feljelentőnek LMP-s parlamenti párttagságára tekintettel ez az ellenzéki párt elmondhatja magáról, hogy ő az egyetlen olyan ellenzéki párt, amelyik eredményesen igyekszik tevékenykedni az elszámoltatás érdekében,

a bíróságok és ügyészségek pedig kénytelenek lesznek elviselni azt, hogy a közerkölcs jelenlegi állapotáért kizárólag ők felelnek,

illetve a többiek, a négyévenként megszólítottak pedig ha van humorérzékük és mazochisták, akkor jól szórakozhatnak ezen a bűvészmutatványon.

Esetleg tapsolhatnak is.

Siófokon 2011. május 2. napján.

Léhmann György

Tartalom átvétel