Szép és okos politikusaink engem sem szeretnek

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Cserhalmi György színművész a televízió Záróra műsorában feltett arra a kérdésre, hogy mi lehet az oka annak, hogy a közelmúltban cseh filmekben játszott főszerepei miatt kétszer is Oscar díjra javasolták úgy, hogy közben hazánkban filmezésre nem kérik fel, a cseh filmjeit itt be sem mutatják, a művész úr azt válaszolta, hogy „Szép és okos politikusaink engem nem szeretnek”. Számos jelét adják mostanában lakóhelyem szép és okos politikusai annak, hogy engem sem szeretnek, de mint ahogy a művész urat sem zavarja a politikusok szeretetének hiánya, engem sem zavar különösebben.

Ellenben még mielőtt kihúznám magam a művész úrral azonos utónevem miatt, eszembe jut Soros, Marosán és Aczél György neve, vagy az elmúlt napokban sokat emlegetett Dr. Bárándy György neves ügyvéd neve is, és nyomban összehúzom magam.

Dr. Bárándy György neve a napokban azzal kapcsolatosan merült fel, hogy az 1956-os Intézet dokumentumai szerint Nagy Imre újratemetésekor együttműködött az állambiztonsággal és aznapra „hálózati feladatot” kapott. Dr. Bárándy György erre nyilatkozva a Népszabadság 2009. június 12-i „nem működtem együtt, de időnként megkerestek” című írásban többek között a következőket nyilatkozta:

„Az újratemetés napján egy hajón ünnepeltem a születésnapomat unokatestvéremmel, aki szintén 1919-ben született és három hónap korkülönbség van köztünk.”

Az 1956-os Intézetnek közzétett iratai szerint Dr. Bárándy György 1919. szeptember 23-án született, és így ha jól értem a nyilatkozatot, állítása szerint azért nem volt jelen az újratemetésen, mert a három hónap korkülönbséggel született unokatestvérével együtt 1989. június 16-án ünnepelte a szeptember 23-i születésnapját a neves ügyvéd.

Az vesse rám az első követ aki ezt az állítását érti és elfogadja, míg a 60 évvel ezelőtti történetnek mondott, általa akkor ténylegesen végzett tevékenységeivel kapcsolatos és azokat bagatellizáló az a közlése, hogy „az állambiztonságiak elbeszélgettek velem, és rá akartak venni erre-arra. Fél év múlva Kistarcsára internáltak, két évet töltöttem itt…”, már mindenképpen elgondolkoztató.

Ugyanis „Bokor Péter” fedőnéven 1960-ban a most rendelkezésre álló dokumentumok szerint Dr. Bárándy György múltbeli ügynöki tevékenységéről beszámolt és ebből beszámolójából többek között a következők állapíthatók meg:

„1949. áprilisában „dobták át” a határon, Ausztriában Salzburgba ment, ahol feladatának megfelelően az ismerőseiről, és köztük lévő CIC- ügynökökről végzett felderítést. Munkájáért pénzt kapott, azonban a küldemények 1949. nyarára elakadtak, ezért rövid időre visszatért Magyarországra, majd újra átdobták a határon.”

A dokumentumok szerint 1959. júliusától dolgozott újból „Bokor Péter” néven a II/4. osztálynak nevezett belső elhárításnak és erről az időszakáról az 1956-os Intézet Életrajzi oldalán a következők olvashatók:
„Feladata az igazságügyi vonalon tevékenykedő ellenséges személyek felderítése volt.”

„Gyakran számolt be munkaközösségen belüli kollégáinak és más ügyvéd ismerőseinek kijelentéseiről, politikai vicceiről. Többek között dr. Gáspár Miklós, dr. Csák Zoltán, dr. Görgényi Dezső, dr. Puskás Károly megnyilvánulásairól.”

„1960 augusztusában munkahelyet váltott és rögtön jelentést irt új főnökéről, Pray Ferenc könyvelőről, aki szerinte ügynök, csak az kérdés, hogy külföldnek dolgozik-e illetve a hazaiaknak.”

Azon lehet elgondolkozni, hogy mire utalt Dr. Bárándy György a „rá akartak venni erre-arra” kijelentésével, azon, hogy vajon mi lehetett az, amit az őt Ausztriában vendégül látó ismerőseiről, valamint közvetlen munkatársairól készített gyakori jelentésein túl ezek szerint valamilyen oknál fogva nem vállalt el tartótisztjétől, Dr. Horváth József r. szds-tól.

------------------------
Egyébként az állambiztonsági szolgálat által Nagy Imre újratemetésére mozgósított titkos szolgálathoz tartozók közül az 1956-os Intézett által azonosított 110 személy között egy siófoki születésű „Diana” fedőnevű is található a mellékelt beszervezést igazoló dokumentum szerint.

Ő a III/III-C alosztályhoz történt beszervezése időpontjában – 1984. június 27-én – elsőéves egyetemi hallgató volt, korábban pedig a Pannonhalmi Bencés Gimnáziumban érettségizett.

Az 1956-os Intézet dokumentumai szerint „Hazafias alapon szervezték be 19 éves korában, és „egyházi reakció” vonalon foglalkoztatták”, majd az újratemetésre vonatkozóan a következők olvashatók:

„Az 1989. június 16-i eseményekkel kapcsolatos intézkedési terv szerint „Diana” titkos megbízott aznap délelőtt jelen lesz a Hősök terén, a ravatalozásnál. Kapcsolattartója Tóth Tihamér r.hdgy. volt.”

Biztos vagyok abban, hogy ha tőle is megkérdeznék azt, hogy mit végzett hazafias alapon az „egyházi reakció” vonalon a III/III-C osztályon belül beszervezése után, ő is elmondaná az, hogy az állambiztonságiak elbeszélgettek vele, rá akarták venni erre-arra, de egyebet nem csinált.

------------------------
Ellenben a siófoki beszervezettről az életrajzi adatoknál az is olvasható, hogy

„A Magyar Marketing Szövetség elnökségi tagja, a Manta Marketing Kft. ügyvezető igazgatója. 2007-ben az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. Kommunikációs igazgatója volt. Az „év honlapja díj” alapítója.”

Nem akármilyen pozíciók ezek, hiszen az Educatio Kht. egyetlen tagja az Oktatási Minisztérium és tájékoztatójuk szerint „A társaság tevékenységének elsődleges célja a közoktatás és felsőoktatás tartalmi, nyilvántartási fejlesztéseivel kapcsolatos szolgáltatások kialakítása, fejlesztési programjainak és a közoktatás megújulását célzó fejlesztések szakmai koordinációja…”

Vagy az országos szakmai érdekvédelmi szervezetnek 1990-ben alakult Magyar Marketing Szövetség sem semmi, hiszen szervezi és összefogja a marketing területén dolgozókat, állást foglal a marketing területet érintő kérdésekben, kapcsolatot tart fenn a hazai és nemzetközi szakmai szervezetekkel, valamint érdekegyeztetést végez és érdekképviseletet lát el.

Ezt überelni már csak Dr. Bárándy György neves ügyvéd életrajzi adatainál olvasható alábbi adat tudja:
„Ügyvéd, közéleti személyiség, Bárándy Péter volt igazságügy-miniszter édesapja.”

Én pedig hozzáteszem azt is, hogy a 33 éves Dr. Bárándy Gergely MSZP-s országgyűlési képviselő valamint Országos Igazságszolgáltatási Tanács tag és egyetemi oktató nagyapja.

===================
A kérdés adódik szerintem minden emberben a fentiek alapján a neves ügyvéddel kapcsolatosan. Az, hogy ha 1949-ben pénzt kapott azért, mert az őt vendégül látó külföldön élő ismerőseivel kapcsolatosan jelentéseket irt tartótisztjének, akkor az 1959-től mit kapott ellenszolgáltatásként azért mert közvetlen munkatársairól, ügyvéd kollégáiról irt folyamatosan jelentést.

Abban a korban, amikor a továbbtanulási lehetőséget az határozta meg, hogy a szülők munkás, paraszt, vagy egyéb foglalkozásúak voltak. Mondjuk 1961-ben is, amikor a technikusképzés népszerűsége miatt a technikumi felvételi nehézsége vetekedett az egyetemi felvételivel, a Gömb u-i általános iskolának velem párhuzamos osztályában végzett egy tanuló. A mostanában közismert Atkári János nevű. Ének tantárgy kivételével minden tantárgyból dicséretet kapott negyed és háromnegyed évi értesítőjében folyamatosan úgy, hogy egy „átlagos” és magam fajta, évvégén kitűnő eredménnyel tanuló gyermek legfeljebb négy vagy öt tantárgyból gyűjtött be dicséretet. Atkári János tíz tantárgyból tíz dicséretet kapott. Mindig.

Ellenben jött a középiskolai felvételi időszaka, és az Atkárinak ki tudja milyen foglalkozású szüleire tekintettel esélye sem volt az akkor népszerű középiskolák bármelyikébe jutni. Ezért adta le az Üteg u-i erősáramú technikumba jelentkezését függetlenül attól, hogy még a jó eredményű 14 éves gyerekek sem tolongtak ide azért, hogy a 220 kilovoltos áram vezetéséhez szükséges ismereteket elsajátítsák. Miután itt a négyórás felvételi anyaggal fél óra alatt az Atkári hibátlanul végzett, természetesen ide sem vették fel.

1967-ben pedig a Népszava azt adta hírül, hogy az ELTE Jogi Karának nappali tagozatára 10-szeres, míg esti tagozatára 20-szoros volt a felvételi túljelentkezés. A felvételi tájékoztatója pedig azt tartalmazta, hogy akinek szülei „Szocialista Munka Hőse”, vagy hasonló kitüntetéssel rendelkezik, az ezt igazoló iratokat a felvételiző vigye a felvételire magával. Amiből mindenki tudta azt, hogy ha sikerül ilyet a családban összekotorni, akkor felvételi nélkül az egyetemre lehet jutni. Lehet, hogy katonaruhámat tekintették nálam ilyen kitüntetésnek – abban kellett megjelennem a felvételin – így felvettek esti tagozatra, majd az első egyetemi előadáson állapíthattam meg azt, hogy legalább az egyharmada az évfolyamnak belügyminisztériumi dolgozó volt.

Ebben az időszakban nem kapott pénzt Dr. Bárándy György azért a tevékenységéért, amiért még 1949-ben kapott, illetve Dr. Bárándy Péter nevű gyermeke 1974-ben az ELTE Jogi Karának nappali tagozatán végzett.

------------------------
Egyébként pedig nekem a többiektől megkülönböztetett „neves” jelző használata egy ügyvédnél mindig eszembe juttatja azt az anekdotát, hogy a professzor akkor ad négyest a vizsgázónak fizikából, hogy ha az annyit tud mint Einstein, míg ötöst akkor ad, ha a vizsgázó visz a professzor kutyájának eledelt.

Ugyanis olyan bírósági elnök, vagy ügyészségi vezető negyven évig nem volt elképzelhető, amelyik az MSZMP-nek nem volt tagja. Ennek következtében olyan sem volt elképzelhető, hogy olyan ügyvéd legyen „neves” ügyvéd, akinek ideológiája ellentétes lett volna az MSZMP tagok ideológiájával. A párt irányító szerepének érvényesülnie kellett a bíróságon belül is, és az ügyvédeknél is. Így történhetett meg az, hogy a 70-es évek egyik legnevesebb ügyvédje a negyvenes évek vérbírája, Dr. Majos Ákos volt, míg az Országos Ügyvédi Kamara Elnöke, Dr. Kárpáti László korábban magas rangú belügyminisztériumi tiszt volt.

Aztán 20 évvel ezelőtt parancsra kaparták le magukról MSZMP tagságukat az igazságszolgáltatásban dolgozók, de ettől még nem tudom azt, hogy miért kellett volna nekik belül is megváltozniuk. Nem azért biztosította ingyenesen nekik fenti körülmények között a továbbtanulási lehetőséget a munkás-paraszt kormány, hogy hűtlenek legyenek ahhoz a korhoz és annak „neves” embereihez.

Mindezek aláhúzzák Dr. Jobbágyi Gábor tanszékvezető egyetemi tanárnak 2009. június 10-én közreadott „Keresztény rabszolgák” írása első két bekezdésének igazságát:

„A jobb- és baloldal összefonódása, kollaboránsok kártevése: ez a jelenség Európában és az Egyesült Államokban is megfigyelhető. Hazánkban különösképp. Látszik ez az elmaradt „tavaszi nagytakarításnál” s azoknak a polgári köröknek a befullasztásánál, amelyek a hatalmas lendülettel indultak, rengeteg kiválóan képzett „kívülállónak” adhattak volna reális lehetőséget a közélet minden szintjén. Ehelyett maradt a pártállami évtizedekben bevált tökéletes kontraszelekció a bal- és jobboldalon egyaránt.

Szomorú, de tény: a Kádár-korszak és a ma vezető közéleti értelmisége nagyrészt kollaborált a pártállammal. Tette ezt volt MSZMP-tagként vagy pártonkívüliként, hosszabb-rövidebb ideig kapcsolatban állva a Belügyminisztériummal.”

A Magyar Hírlapban jelent meg ez a cikk, így minden bizonnyal a Fideszt vezető közéleti értelmiség is olvasta azt a véleményt, hogy a cikk írója nem tesz különbséget a ma vezető közéleti értelmisége között aszerint, hogy az jobb, vagy baloldali. Azok összefonódását állítja, és kontraszelekciót emleget bal és jobboldalon egyaránt.

Majd két nap múlva – június 12-én – a Hír TV Péntek 8 című műsorban megjelent Dr. Orbán Viktor és többek között elmondta azt, hogy a Jobbik pártra azért szavaztak az emberek, mert ténylegesen megszűnt az állam, a bűnmegelőzés funkcióját nem tölti be, és az emberek úgy gondolják, hogy ezt a Jobbik tudja pótolni. Dr. Orbán Viktor feltehetően nem a Jobbik-ra szavazott, és így mások gondolatait igyekezett magyarázni – megalapozatlanul. Helyesebben járt volna szerintem akkor, ha saját pártjával foglalkozott volna, hiszen Dr. Jobbágyi Gábornak fent idézett mondataiból következően ki tudja hány millióan feltehetően azért nem szavaztak a pártjára, mert nem láttak alapvető különbséget a mai vezető közéleti értelmiség között.

Elmondhatta volna mondjuk azt, hogy téved Dr. Jobbágyi Gábor tanszékvezető egyetemi tanár, hiszen a Fidesz vezető közéleti értelmiségéhez tartozók között egyetlen volt MSZMP tag, vagy KISZ titkár soha nem volt, és az ELTE Jogi Karán végzettek között is csupa Atkári János sorsú található, sőt ezek szülei között sem található egyetlen MSZMP tag, vagy a párttagsággal összefüggő munkaviszonyt folytatott személy (pl. személyzetis).

Annak érdekében, hogy Dr. Orbán Viktornak a mások gondolataival kapcsolatos tévedését eloszlassam, valamint Dr. Jobbágyi Gábor véleményét ténybelileg alátámasszam, a következőkben bizonyítok.

========================
„Hol az IMF-szerződés?” címmel már 2008. november 7-én tiltakozott Varga Mihály Fidesz elnökhelyettes az alábbiak szerint:

„A Fidesz azt kéri, hogy a kormány hagyja abban a titkolózást, és hozza nyilvánosságra a teljes IMF-szerződést. Jogunk van tudni, mi áll benne”

Majd az IMF szerződés módosításával kapcsolatos titkolózás miatt is tiltakoztak a közelmúltban.

A Fidesz Vezetőségének igaza van. A nemzeti vagyonnal, vagy az állampolgárok jogait közvetlenül érintő szerződésekkel kapcsolatosan nincs helye a kormánynak titkolózni. Az embereknek igenis joguk van tudni az őket közvetlenül érintő szerződések tartalmát.

Mint ahogy Siófok lakosságának is joga van tudni arról a szerződésről, melyet 2006. szeptember 7-i képviselőtestületi ülésen hozott határozat alapján Dr. Balázs Árpád Fideszes polgármester a siófoki Plaza létesítése érdekében a Siófoki Önkormányzat képviseletében eladóként aláirt.

Arról az iratom után olvasható szerződésről van szó, melynek 27. pontja a következőket tartalmazza:
„A felek megállapodnak abban, hogy titoktartást fogadnak – az Önkormányzatot terhelő és kötelezően előirt, nyilvánosságra vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartása mellett – és minden olyan információt és iratot, amelyet a másik fél bizalmasnak nyilvánít, és amelyet mint ilyet kapnak, titkosan kezelnek, harmadik személynek sem adják ki, sem pedig nem teszik számára elérhetővé és csak a szerződés céljából használják fel.”

A Fideszes többségben lévő siófoki Képviselőtestület eszerint elfogadta azt, hogy Siófok választópolgárainak nincs joga tudni az önkormányzati vagyont elidegenítő szerződés tartalmáról 2006. év óta.

Ebből következően állapítható meg az, hogy az MSZP-s kormány és a siófoki Fideszes Képviselőtestület ugyanúgy gondolkozik. Amennyiben hatalmon vannak, nem kötik az orrára a választópolgároknak az olyan szerződéseket, melyekből közvagyonnal kapcsolatos jogok és kötelezettségek keletkeznek. Varga Mihály tiltakozása pedig minden bizonnyal addig tart, amíg társaival együtt hatalomra nem kerülnek.

------------------------
Majd Dr. Orbán Viktor 2009. június 5-én Kecskeméten egy kampánygyűlésen a következőket mondta:

„Elegem van abból, hogy szélhámos milliárdosok egy maroknyi csoportja romhalmazzá teszi az országot, föléli a jövőnket, eljátssza az esélyeinket.”

Dr. Orbán Viktornak igaza van. Nekem is elegem van abból, hogy szélhámos milliomosok egy maroknyi csoportja föléli a jövőnket, azaz eladja a köztulajdonban lévő ingatlanjainkat, elkölti a közpénzt, eladósít bennünket, eljátssza az esélyeinket.

És a romhalmazból is elegem van nekem. Így például abból a romhalmazból, amit ablakomból kitekintve Siófokon az elbontott lakóházak és Sió Áruház helyén látok. És abból a dologtalan toronydaruból is elegem van, ami már fél éve a Víztorony felett szélkakas funkcióját tölti be. Hogy a Fő utcát szegélyező fehérre festett, és lécekkel átszegelt OSB lapokból felépített düledező kerítést ne is említsem.

Valamint abból is elegem van, hogy a romhalmaz helyén volt lakások tulajdoni lapjára 2008. december 18-án 3 milliárd 450 millió forint kölcsön erejéig akkor jegyeztek be keretbiztosítéki jelzálogjogot, amikor már az elbontott lakások téglái sem voltak a romhalmaznál.

Valamint abból is elegem van, hogy erre az előre látható keretbiztosítéki jelzálogjog bejegyzésre tekintettel az eddig titokban tartott szerződés 5. oldalán olvasható 3. bekezdés alábbi első és utolsó mondata olyan jogi dilettantizmusra utal, hogy ilyen tartalommal talán még a csupán érettségivel rendelkező Gusztos Péter sem írta volna alá a szerződést, nemhogy jogi végzettséggel rendelkező személy:

„Amennyiben az építési engedély jogerőre emelkedésétől számított 2 éven belül a Vevő a bontást, vagy építkezést nem kezdi meg, úgy az Eladó jogosult a szerződéstől egyoldalú nyilatkozattal elállni.”
„Amennyiben a Vevő a jelen vétel tárgyát képező ingatlanokat az eredeti állapot helyreállítása előtt jelzálogjoggal megterhelte, úgy az Eladó tulajdonjogának visszajegyzése érdekében köteles a jelzálogjogot haladéktalanul töröltetni.”

Tetszik érteni? A hárommillió forint jegyzett tőkével rendelkező Vevő eszerint azt a jogi képtelenséget vállalta, hogy a jelenlegi állapot szerint Erste Bank javára bejegyzett 3 milliárd 900 millió forint keretbiztosítéki jelzálogjogot a bank megkérdezése nélkül minden további nélkül törölteti akkor, ha a Siófoki Önkormányzat a szerződéstől eláll. És a jogászi végzettségű polgármester ezt elfogadva a szerződést aláírta.

Abból pedig különösen elegem van, hogy „Kötvénykibocsátás Siófokon” című írásból a következőket tudtam meg:
„Siófok a napokban bocsátotta ki első kötvényeit 2,4 millió euró értékben, amely a város 3 milliárd forintos kötvény-kibocsátási programjának első lépése.”

Az ide mellékelt tanulmány szerint a kötvény, így az önkormányzati kötvény is „olyan hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, amellyel a kibocsátó arra kötelezi magát, hogy pénzt, illetve annak előre meghatározott kamatát a megjelölt időben a hitelezőnek megfizet”. Másképpen fogalmazva eszerint Siófok Város eladósodott és hitel felvétele helyett kötvényt bocsát ki. 3 milliárd forint értékben. Majd néhány év múlva – Szolnokon például 23 év múlva – ennek az összegnek közel a dupláját kell visszafizetni a városnak.

Most, miután Siófokon eladták a legértékesebb önkormányzati ingatlannak mondott Holland Camping értékesebb felét, elpotyázták a Siotour részvényeket, eladták a Balaton déli partján szemétszállítási monopóliummal rendelkező Zöldfok Rt. részvényeinek közel felét, strandkaput készítettek 100 millió forintért, egymás után kétszer burkolták ugyanazt a teret díszburkolattal csak azért, mert második burkolás alá eddig még tudomásom szerint igénybe nem vett fűtési rendszert építettek ki, a Vásárcsarnok bérleti jogát elidegenítették, valamint a kiliti piacon, illetve a Sió Áruház melletti építményeken is túladtak, valószínű az, hogy azért bocsátottak ki kötvényt, mert már nem volt mit eladni. Az ország üdülőközpontját jelentő városnak, a Balaton fővárosának. A tanulmány utolsó mondatát pedig indokolt idézni:

„Véleményem szerint a kötvények 20 év körüli futamideje – amely négy polgármesteri választási ciklust ölel át – olyan hosszú távú kötöttségek elé állítja az önkormányzatokat, amelyeket kizárólag csak a legracionálisabb tervekkel és legoptimálisabb gazdálkodással szabad vállalni.”

Azaz Siófokon eszerint a kötvénykibocsátás vállalhatatlan. Szerintem mindezek ismeretében Dr. Orbán Viktor akár a siófoki viszonyokkal kapcsolatosan is fogalmazhatna úgy, ahogy 2009. június 5-én Kecskeméten fogalmazott, mondhatná azt is, hogy Siófok állapota kicsiben olyan, mint az ország állapota nagyban, valamint a 20 évvel ezelőtti beszédéből Siófokon megismételhetné a mai napon is egy üres koporsóra mutatva azt, hogy „a mi (Siófok) elkövetkező 20, vagy ki tudja hány évünk is ott fekszik”

De nem fog így fogalmazni és beszélni. Nem áll érdekében.

Azt pedig nem tudom, hogy Dr. Jobbágyi Gábor tanszékvezető egyetemi tanárnak fentiek ismeretében miért kellene különbséget tenni a vezető közéleti értelmiség között aszerint, hogy bal- vagy jobboldali.

===================
A Magyar Hírlap június 10-i számában Szentesi Zöldi Lászlótól megjelent egy írás a magyarországi liberálisoknak címezve. Ebből az egyik bekezdés a következő:

„Talán akkor hibáztatok legnagyobbat, amikor az egész magyar társadalmat csordának néztétek. Való igaz, vannak közöttünk csordaemberek, de néhányan azért képesek az önálló gondolkodásra. Nem vettétek észre, mert a lelkéhez soha nem fértetek hozzá, hogy a nemzet nem sokaság és bármit tesztek is, az önvédelmi reflex és a józan paraszti ész minden korban feltör az emberekből”

Ennek az értelmét, ha rövid időn belül nem érti meg a Fidesz és Dr. Orbán Viktor magukra is értve, akkor a most nem szavazott több mint hatvan százaléka a választópolgároknak szerintem megérteti velük. És akkor majd rájönnek arra, hogy mi a különbség az MSZP és Jobbik párt között annak ellenére, hogy most még azt hangoztatják, hogy ugyanúgy nem kívánnak egyikkel sem tárgyalni.

Siófokon 2009. június 17. napján.
Dr. Léhmann György Siófok Szűcs u. 1. sz. a. lakos

Tartalom átvétel