Vörös iszap kártérítési perében a keresetlevél

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Nem csak a törvényhozásban indokolt a sietség -

Nyílt levél Dr. Orbán Viktor Miniszterelnök Úrhoz

Tisztelt Miniszterelnök Úr!

A vörös iszap katasztrófával kapcsolatos kármentesítési és kárelhárítási tevékenységeknek első szakasza szerintem október 15-én lezárult, és minden tisztességes magyar állampolgár egyetértett azzal, hogy ebben az esetben nem számíthat az, hogy a Magyar Államnak a katasztrófával kapcsolatosan milyen mértékű költségei merülnek fel akár közvetlenül, akár úgy is, hogy a költségvetésből finanszírozott szervek is tevékenykednek Kolontáron, Devecseren és környékén a kár elhárításával kapcsolatosan.

Ellenben nem lehet rendjén az, hogy a Magyar Állam által a károkozók miatt felhasznált közpénznek megtérítése iránt haladéktalanul ne induljon kártérítési polgári peres eljárás úgy, ahogy a törvény ezt ilyen esetben lehetővé teszi.

Nem vitatom azt, hogy T. Miniszterelnök Urnak pontos ismeretekre van szüksége nyilatkozatai megtételekor, így azt sem vitatom, hogy még további szakértői véleményeket kíván beszerezni a részletes adatokhoz, de Miniszterelnök Úrnak is be kell látni azt, hogy ezekkel a szakvéleményekkel a bírósági eljárásban sokra nem megyünk. Ott csak a felek által elfogadott, illetve bíróság által kirendelt igazságügyi szakértők véleménye számít, így hiába szereznek be a Miniszterelnök Úr számára most több hónap alatt jelentős költséget igénylő pontos szakvéleményt, a bírósági eljárásban újabb jelentős költséggel újabb hónapokig fog tartani a bíróság által elfogadható szakértői vélemény beszerzése.

Szerintem éppen elegendő adat áll rendelkezésére ahhoz, hogy a több évig tartó peres eljárást a Magyar Állam megkezdje, majd a bíróság előtt lefolytassa.

Az ország népe most, amikor napi téma az, hogy miként lehet a hiánycélokat a Magyar Államnak betartani, Kolontár és Devecser népének adakozni, szerintem joggal elvárja azt Öntől, hogy ez ügyben is haladéktalanul cselekedjen.

Nem beszélve arról, hogy a károkozók között szerintem joggal említhető MAL Zrt. igazgatósági elnöknek 2006-tól 2010-ig a becsült vagyona értéke 15,5 milliárd forintról 23 milliárd forintra nőtt úgy, hogy közben az ország döntő többségének vagyoni helyzete mára kétségbeejtően leromlott, és a közvélemény ezért joggal vetheti fel azt, hogy a bekövetkezett katasztrófához vezető magatartása, és ehhez hasonló magatartások vezettek a jelenlegi szomorú gazdasági helyzetünkhöz. Jelesül a mások sorsát semmibe vevő erkölcstelen pénzszerzés az arra alkalmasak által.

Valamint azt is joggal vethetik fel, hogy Posta Bank Vezérigazgatójának vagyonát sem viselte meg különösebben a Magyar Állam sokmilliárdos megkárosítása, akkor miért éppen most történne a károkozók sérelmére bármi is. Majd az idő ezt is megoldja, a 100 leggazdagabb majd csak megoldja azt a problémát is, hogy közülük most többen is kellemetlen helyzetbe kerültek. A kutya ugat, a karaván halad, a nép pedig hadd pusztuljon.

------------------------

Én mégis megkérem T. Miniszterelnök Urat arra, hogy az alábbiak szerinti általam megfogalmazott keresetlevél alapján, vagy hasonló módon a kártérítési peres eljárást bíróság előtt soron kívül indíttassa meg.

Természetesen minden olyan változtatáshoz hozzájárulok, ami hazám hasznára válhat, valamint azt is természetesnek tartom, hogy mindenféle költségtérítés nélkül segítsek a peres eljárás során akár ügyvédként, akár másként.

Ha megengedik ezt nekem.

Siófokon 2010. október 18. napján.

Tisztelettel: Dr. Léhmann György

================================

DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) irata ========================================================================

Tisztelt Fővárosi Bíróság!

Magyarország eddigi legnagyobb ökológiai következményekkel járó ipari katasztrófája történt 2010. október 4-én 12. óra 30 perckor. A MAL Magyar Alumínium Kereskedelmi és Termelő Zrt. tulajdonában Ajka mellett lévő, Kolontár helység külterületi határával szomszédos ingatlanon lévő iszaptározó X. kazettájának nyugati gátja átszakadt.

A gátszakadás következtében 1 millió m3 vörös iszap és víz elegye a Torna patakon keresztül elöntötte Kolontár, Devecser és Somlóvásárhely települések mélyebben fekvő részeit. A kiömlő vörös iszap és víz elegy 800 hektáron árasztotta el a környező területeket. A legnagyobb pusztítást a tározóhoz közel található falvakban, Devecseren és Kolontáron okozta.

-----------------------------------

Az eset miatt bekövetkezett tragédiák és károk a teljesség igénye nélkül a következők:

A katasztrófa következményeként 9 ember meghalt, közel 200 ember alig elviselhető fájdalmak elviselése mellett megsérült, a Marcal folyó élővilága teljes egészében elpusztult a vörös iszap elegyével elborított területeken lévő házi és vadon élő állatok egy részével együtt.

Az erősen lúgos kémhatású eleggyel elöntött lakóházak és más felépítmények egy része a kártétel nagysága folytán elbontásra került, míg más része a kártételek miatti teljes felújítás esetén sem érheti el azt a forgalmi értéket erkölcsi értékvesztés folytán jövőben, amit a katasztrófa előtt ért. Az érintett építményekben, illetve lakóterületen lévő ingóságoknak elpusztult és el nem pusztult részére ugyanez értendő. A kutak használhatatlanná váltak.

Mezőgazdasági tevékenység eredményesen jövőben a helységekben élők jövedelemszerzése céljából nem folytatható részben a mezőgazdasági területeknek a lúgos folyadékkal történt átitatódása folytán, részben pedig azért, mert a kármentesítés után jövőben lehetségesen termelhető növények emberi fogyasztásra alkalmassága ténylegesen is, illetve a köztudatban egyébként is mindenkor kétséges lesz.

A katasztrófa jellege a világon páratlan, azért a más országok által joggal felvethető az a rosszalló kérdés, hogy miként fordulhatott elő éppen Magyarországon ez az emberi mulasztással kapcsolatos katasztrófa, az ország erkölcsi értékét jelentősen rontotta.

Magyarországon belül pedig ugyanezen okoknál fogva Ajka, illetve a vörös iszap tárolására alkalmas tározók környékén lévő más területeken lévő önkormányzatok erkölcsi értéke a tulajdonukban lévő ingatlanok forgalmi értékére is kihatva csökkent.

Elsősorban Kolontár és Devecser Önkormányzatára utalva.

=================

A tározóval kapcsolatos megállapítások

Alábbi megállapításoknál felhasználásra kerül Dr. Winkler Gusztáv a Budapesti Műszaki Egyetem Fotogrammetria és Térinformatika Tanszék adjunktusa, valamint Dr. Farkas József az egyetem Geotechnikai Tanszék tanárának közzétett nyilatkozatai is.

A katasztrófát előidéző 10-es kazetta helyén lévő területen 1980-86 között a MAL Zrt jogelődjének is tekinthető Magyar Alumíniumipari Tröszt megbízásából fizikusok és geológusok is általános környezetállapot-felmérést végeztek többek között az megállapítva, hogy ennek a területnek nagy részét homogén öntéstalaj borítja úgy, hogy egy szerencsétlen helyen agyagos kibúvás türemkedik a talajba.

Éppen ott, ahol a katasztrófa idején beszakadt a tározó fala.

Ezzel kapcsolatosan Winkler adjunktus úr a következőket nyilatkozta:

„A két talaj teljesen máshogy viselkedik a vizenyős öntéstalaj folyton izeg-mozog függőleges irányban, az agyagréteg viszont nyugodtabb. A két réteg között így elég nagy lehetett a feszültség, ami egy jól megépített gátat is meg tud gyengíteni… A két réteg közti elmozdulás teljesen nyugodt, változatlan körülmények között is néhány centiméter, de ha az esőzések jobban telítik a öntéstalajt, az elmozdulás is nő.”

Ellenben azt is elmondta, hogy a talaj függőleges irányú elmozdulása önmagában nem elég magyarázat, a katasztrófához oldalirányú nyomás is kellett.

„Ezt – az oldalirányú nyomást – a tározóban levő irdatlan iszapmennyiség meg is adta – de hogy az esőzések, a felszín hullámzása vagy a tározó esetleges túltelítettsége milyen mértékben segített erre rá, nem tudni.”

A tározó falazatának anyagával kapcsolatosan pedig Farkas egyetemi tanár úr elmondta, hogy a falazatot megfúrva megállapította, hogy a vett minta olyan salakpernye anyagot mutatott, ami „masszív, beton kemény anyaggá áll össze”.

Illetve kizárta a tanár úr azt, hogy a Dr. Illés Zoltán államtitkár által említett buzgárképződés lehetséges lett volna a kritikus falszakasznál, bár ennek ellentmond Winkler adjunktus úrnak az a megállapítása, hogy az „agyagos tömb mellett mindig mocsaras terület található”.

Ugyanis mocsaras területen márpedig lehetséges buzgárképződés.

A falazat átszivárgását ellenben nem vitatta a tanár úr, sőt csekély mértékű átszivárgást akár normálisnak is mondta.

----------------------------

Ezeknek az ismereteknek birtokában a tározó falazatának sarokpontján bekövetkezett megsemmisülése okai e perhez szükségesen kellő és elegendő mértékben megállapíthatóak az alábbiak szerint.

A tározó falazata az építése idején – 1986-ban kezdődött az építkezés – az akkor hatályos OÉSZ-nek nevezett 30/1964. Korm. rend. IV. sz. mellékletének 73. pontja szerint „Műtárgy: épületnek nem minősülő építmény”-nek volt tekintendő. Ennek megfelelően megfelelő módon elkészített tervdokumentáció alapján kiadott építési engedélye is volt a falazatnak.

Tekintettel arra, hogy minden műszaki alkotást a megrendelő által előzetesen megadott műszaki paraméterek – követelmények – betarthatóságát ígérve terveznek, a tervező felelőssége nem más, mint az, hogy ezeknek a műszaki paramétereknek betartása mellett a terv szerinti kivitelezés esetén a műalkotás rendeltetésszerű használatra megfelelő időtartamig alkalmas.

A tározóval kapcsolatos megrendelői paramétereknek részben a tározóban elhelyezendő folyadék sűrűségére, valamint az elhelyezendő folyadék magasságára kellett vonatkozni, mert csak ezeknek az adatoknak birtokában tudta a tervező a falazatot szilárdságtanilag méretezni. Ezt követően az oldalirányú nyomásra történt úgy a méretezés, hogy a falazat legalább 3-5-szörös biztonsággal ellent tudjon állni az adott fajsúlyú folyadékmennyiség nyomásának.

A folyadék helyzeti energiája jelenti a nyomóerőt jelen esetben, mely tényből következően a magasabb helyen lévő folyadék nagyobb erővel terheli a falazat alsó részét, mint az alacsonyabb helyen lévő folyadék. Ezért az engedélyezett folyadékoszlop magasságának felére számított helyzeti energiával számította az egész folyadéktömeget tervező úgy, hogy a falazatot geometriailag felfelé az egyre kisebb terhelésre tekintettel karcsúsította.

Természetesen figyelembe kellett vennie a betonszilárdságú falazati anyag szilárdsági jellemzőit a tervezőnek, míg a talajegyenőtlenséget feltehetően nem vette figyelembe.

A leírtakból következően a tározó minden működtetője csak olyan magasságig tölthette volna fel rendeltetésszerű használat esetén a tározót, amennyi a terv alapján lehetséges volt. Ezt meghaladó töltés életveszélyessé többek között azért vált, mert a helyzeti energiája folytán többszörös erejű nyomással terhelte a falazatot a fenti többlet folyadék az alsóbb rétegben lévő folyadékhoz képest.

----------------------------

Ezért volt igaza Dr. Farkas József műegyetemi tanár úrnak. A falazaton lévő repedések akár normálisak is lehetnek. Azaz teljesen mindegy, hogy hány függőleges repedés volt a falon, hiszen akár méterenkénti repedés esetén is állni kell a falnak akkor, ha a belső folyadéknyomás a tervezés szerinti.

Elképzelni is borzasztó lenne azt, hogy mi lehetett volna akkor, ha nincs a földben agyagkúp és nincs repedés. Ugyanis ez esetben a tárolóban lévő folyadékoszlop indokolatlan magasságának változatlansága mellett a tározóban lévő esővíz tovább oldotta volna a korábban már megszilárdult, de még fel nem oldott vörös iszapot egészen addig, míg az így létrejött további néhány millió m3 vizes vörös iszap a repedések nélküli tározót teljes falszakasza mentén teljes hosszában egyszerűen szétroppantotta volna.

És ez esetben Ajka városa, valamint a Rába, és a Duna élővilága sem menekült volna meg immár több száz, vagy több ezer halottal együtt.

==================

Kártérítési felelősség

A kár bekövetkeztének, valamint az előzőekben leírt károkozói magatartásnak – a tározónak nem megfelelő használata – okozati összefüggése fentiek szerint fennáll, míg a kártérítési felelősség két szempontból vizsgálandó.

Részben a Ptk. 100. § alapján:

„A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.”

Ennek a törvényhelynek alapján tehát teljesen mindegy, hogy az ide mellékelt hiteles cégkivonat szerinti Cg. 01-10-045091cégszám alatt nyilvántartott MAL Zrt. szabályosan végezte a tevékenységét vagy sem, teljesen mindegy, hogy milyen körülmények vezettek részéről a tulajdonában lévő tározója falának kidőléséhez. Nincs I. r. alperes kártérítési felelősségének e jogszabályhely alapján kimentésre lehetősége. Tulajdonjoga alapján teljes kártérítéssel felel.

Természetesen szóba jöhet a MAL Zrt-vel kapcsolatosan is az általános kártérítési felelősség – Ptk. 339. § - szerinti szerinti felelőssége is – „Aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni.” – törvényszöveg alapján, de ezt inkább az I. r. alperesi MAL Zrt. igazgatósági tagjainak, illetve cégvezetőjének – II-V. rendű alperesek – kártérítési felelősségére alkalmazom.

II. r. alperes közel negyven éve kohómérnöki diplomával rendelkezik, és a MAL Zrt. igazgatóságának elnöke. Ennél fogva jól ismeri a vörös iszap vizes oldatának erősen lúgos hatását, és azt is, hogy a vörös iszap kiszáradása után vízzel keveredve a vízzel újból eleget képez, azaz a vörös iszap kiszáradása reverzibilis fizikai folyamat.

Azt is jól tudja, hogy bármely műszaki alkotás rendeltetésszerű használatának műszaki jellemzőkben kifejezett korlátai vannak, melynek folytán azt is jól tudja, hogy a tározót csak a tározóra vonatkozó műszakilag engedélyezett magasságig lehet feltölteni vörös iszappal akár száraz, akár nedves állapotában.

Azt is jól tudja, hogy 2010-ben az évi átlagos csapadékmennyiséghez képest többszörös csapadék hullott hazánkban, melynek folytán a tározóban elhelyezett vörös iszap mennyiségét az ide hullott csapadék a korábbi évekhez képest jobban növelte.

Azt is jól tudja, hogy ez évben a többlet csapadékmennyiséggel a tározóban korábban megszáradt vörös iszapból több oldódott fel mint a korábbi években, valamint az is jól tudja, hogy a tározóból ezt a többletcsapadékot éppúgy ki lehetett volna szivattyúzni, mint ahogy azt a 9-es tározóból a katasztrófa után az állam költségén katasztrófa megelőzés címén megtették.

Azt is jól tudja, hogy a vörös iszapnak tározóban történő elhelyezéskori sűrűsége folytán a száradás miatt a tározó falazata és megszáradt vörös iszap között olyan légrés keletkezik, melynek betonnal történő kiöntése esetén akadályozni lehetett volna a csapadékvíznek lejutását a vörös iszap felszínéről annak megakadályozása céljából, hogy a víz és vörös iszap elegye az alsóbb részben kevesebb legyen.

II. r. alperes által pedig III-V. rendű alperesek is mindezt jól tudták még akkor is, ha egyébként saját személyükben ugyanilyen ismeretek birtokában voltak.

Mindezen alperesi tudomások ismeretében is állapítható meg, hogy alperesek a Ptk. 339. § alapján felelősek.

Részben azért, mert a tározóban meg nem engedett magasságú, illetve mennyiségű vörös iszapot általuk tudottan, vagy éppen szándékoltan az általuk vezetett I. r. alperes felhalmozta, részben azért, mert jobb tudomásuk ellenére sem tettek semmit annak érdekében, hogy az előre látható katasztrófa elkerülhető legyen.

--------------------------

II-V. rendű alpereseknek a kártérítési felelősségükkel kapcsolatosan várható védekezésükre tekintettel hivatkozom a BH 200.54. számú alábbi című döntvényre:

„A gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jogcselekményeket és jognyilatkozatokat a felszámoló a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet törvényes képviselőjeként teszi. E jogkörében tanúsított magatartásáért kárfelelősséggel tartozik, ha másnak kárt okoz (1959. évi IV. törvény 306. § 3. bekezdés, 310. §, 339. § 1. bekezdés, 350. § 3. bekezdés)”

Illetve a döntvénynek alábbi indokolására:

„A felszámoló ugyanis a magyar jogban a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet törvényes képviselőjének minősül, így a gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jogcselekményeket, jognyilatkozatokat is e minőségében teszi…Ez azonban nem jelenti azt, hogy a felszámoló a szerződésen kívüli károkozás általános polgári jogi szabályai szerint ne tartozna felelősséggel a felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezet vagyonával kapcsolatos jogcselekményeiért. Helytállóan hivatkozik a felperes felülvizsgálati kérelmében a Ptk. 350. §-ának 3. bekezdésére, amely szerint a törvényes képviselő károkozásáért a képviselt személy nem felelős. E szabályból ugyanis a contrario a törvényes képviselő saját – a Ptk. 339. §-ának (1) bekezdése általános felelősségi szabálya alapján fennálló – kárfelelőssége következik.”

Ebből következően II-V. r. alperesek sem hivatkozhatnak e perben sem arra, hogy akár vétkes magatartással is akkor okozhatnak kárt felelőtlenül másoknak, az általuk ügyvezetett MAL Zrt. I. r. alperes kártérítési felelőssége mögé bújva, amikor csak akarnak.

Valamint eredményesen arra sem hivatkozhatnak, hogy szerintük mások is felelősek a károkozásért. A Ptk. 344.§ 1. bek-e szerint „Ha többen közösen okoznak kárt, felelősségük a károsulttal szemben egyetemleges, egymással szemben pedig magtartásuk felróhatósága arányában oszlik meg.”

Ugyanis ebből következően bármelyik kárért felelős szemben a többi károkozó perbevonása nélkül is lehetséges jelen peresben is felperes részéről az eljárás kezdeményezése annak elkerülés céljából, hogy alperesek egymás közötti felelőssége megállapításával kapcsolatos alperesi időhúzási törekvés eredményre ne vezessen.

Ennek a perben hozandó ítélet szerinti kártérítési összegnek felperes részére történő kifizetése után lesz az alpereseknek módja tovább vitatkozni más perben azon, hogy a többi felelőssel miként számolnak el.

==================

Kártérítési igény

Ennek az iratnak 1. oldalán felsorolt vagyoni károkat eredményező állapotnak egy részét elsősorban a Magyar Állam – felperes – által finanszírozva 2010. október 15-ig a vörös iszappal borított területeken megszüntették, a további károsodások elkerülése érdekében 500 méter hosszban a Magyar Állam költségén védőgátat hozott létre.

Alkalmassá tették Kolontár és Devecser helységeknek kárral érintett területén lévő lakóházas egy részét arra, hogy annak tulajdonosai október 15-től kezdődően szándékuk esetén életüket jövőben is ott élhessék, ahol a katasztrófa előtt élték.

A kárelhárítási és kárenyhítési tevékenységek első része lezárult.

Tekintettel arra, hogy a kár megtérítése a kár bekövetkeztétől esedékes, minden nap késedelem a perindítással a Magyar Állam polgárainak sérelmével azért jár, mivel az alperesek magatartása miatt pénzüket olyan katasztrófa helyreállítására kellett többmilliárd forint összegben fordítani, mely költségeket ténylegesen alpereseknek kellett volna viselni.

Miközben a Magyar Állam részére ebből a költségből károkozók eddig egyetlen forintot sem térítettek meg.

Sőt eddigi nyilatkozataik alapján várhatóan vitatkozni szándékoznak jelen peres eljárásban előbb arról, hogy mindenki felelős a károkozásért, csak ők nem (Dr. Ruttner György ügyvéd tv-s nyilatkozata), illetve később arról, hogy minden károsultnak minden kárát összeszámolva is legfeljebb 1,5 milliárd forintot fizetnek öt évi részletben ( MAL Zrt.-nek mai napi sajtónyilatkozata)

------------------------------

A kárelhárítási eljárás első szakaszának lezárása utáni azonnali per megindításának célja az, hogy a per befejezését előbbre hozva előbb közbenső ítélettel a jogalap kérdését a bíróságnak el lehessen dönteni.

Alperesnek eddigi magatartása, valamint a kártérítés összegszerűségével kapcsolatosan később indokolt szakértőknek jelentős költsége miatt felperes már most kéri a jogalap kérdését eldöntő közbenső ítélet hozatalát, majd ennek a közbenső ítéletnek felperes számára kedvező tartama esetén az ügy továbbfolytatásáig összegszerűségében is pontosan lehet megállapítani a kártérítés teljes összegét.

------------------------------

A Magyar Államnak saját jogán vagyoni és nem vagyoni hátrány miatti kártérítési igénye van.

A Magyar Állam tulajdonában volt, a katasztrófa miatt elpusztult vadállomány, valamint a Marcal folyón végzett kárelhárítási költségei és a folyónak az ezután bekövetkezett értékcsökkenése miatt a Ptk. 355. § 2. és 4. bek-e alapján 1 milliárd forint, és ennek 2010. október 15-től járó kamatai a kártérítési igény.

A Magyar Államnak a katasztrófa miatti erkölcsi értékvesztése miatti nem vagyoni hátrány miatti igénye a Ptk. 355. § 4. bek-e alapján 20 milliárd forint a kártérítési igény.

A Magyar Államnak más jogán alapuló igénye abból adódik, hogy az Önkormányzati vagyonhoz tartozó utakat, egyéb területeket a Magyar Állam saját költségen mentesítette a vörös iszaptól azzal a nyilvánvaló céllal, hogy az ilyen tevékenységek miatti költségek folytán felmerülő kártérítési igények követelhetőségét Kolontár és Devecser engedményezi a Magyar Állam javára.

A Magyar Államnak Kolontár és Devecser Önkormányzata tulajdonához tartozó területek kármentesítésével felmerült költségekkel kapcsolatos 2010. október 15-ig esedékes igénye vagyoni hátrányként a Ptk. 355. § 2. bek-e alapján engedményezés folytán alperesek felé 1 milliárd forint, és ennek 2010. október 15-től járó kamatai.

A Magyar Államnak Kolontár és Devecser Önkormányzata tulajdonában álló területeknek katasztrófa elhárítása folytán létesített 500 m hosszúságú védőgát építése folytán felmerült költségekkel kapcsolatos 2010. október 15-ig esedékes igénye alperesek felé engedményezés folytán 1 milliárd forint és ennek 2010. október 15-től járó kamatai.

-------------------------

Jelen peres eljárásban előterjesztett igények természetesen nem foglalják magukban az érintett Önkormányzatoknak olyan vagyoni és nem vagyoni hátrányból fakadó igényeit, melyekkel kapcsolatosan a Magyar Államnak költségei nem merültek fel, valamint a természetes személyek vagyoni és nem vagyoni hátrányával kapcsolatos igényekre még akkor sem terjednek ki, amennyiben a Magyar Államnak utóbbiak kármentesítésével kapcsolatosan bármiféle költsége volt.

A fentiekben megjelölt kártérítési igények mindösszesen a peres eljárás megindításához indokolt összegűek, a peres eljárásban felperes fenntartja jogát arra, hogy bármelyik igényét a tényleges értéknek megfelelően felemelje.

Fentiekre tekintettel a 2007. évi CVI. törvény 17. § e. pontján nyugvó felhatalmazás alapján

k e r e s e t t e l

élek, és kérem T. Fővárosi Bíróságot arra, hogy

kötelezze alpereseket egyetemlegesen 23 milliárd forint és ennek 2010. október 25-től járó kamatai,

valamint perköltség fizetésére.

---------------------------------

Bíróság illetékessége a Pp. 30. § 1. bek-én (I. r. alperes) nyugszik.

Bíróság hatásköre a Pp. 23. § 1. bek. a. pontján alapul.

Pertárgy értéke: 23 milliárd forint

Peres eljárást megelőzően felek közötti közvetítői eljárás nem volt folyamatban.

E keresetlevél első példányán 900.000.-Ft. eljárási illeték leróva.

Tisztelettel:

Magyar Állam nevében

Nemzeti Vagyongazdálkodási Tanács felperes

Tartalom átvétel