Vörös iszappal kapcsolatos kártérítés és kárviselés rejtelmei

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

A vörös iszap katasztrófával kapcsolatos kárrendezés során az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság Főigazgatója – Dr. Bakondi György – által megbízott Dr. Lantos Bálint ügyvédnek címzett alábbi iratom utolsó bekezdéséből kitűnik az, hogy az ügyvéd által készített „Nyilatkozat…” elnevezésű okiratból következtetve mind a mai napig nem indította meg a Magyar Állam a MAL Zrt elleni eljárását

Annak ellenére, hogy az alábbi Kormányhatározatnak idézett rendelkezése szerint a Közigazgatási és Igazságügyi Miniszter „azonnal”-i határidővel lett fel híva az eljárás megindítására.

1221/2010. (XI. 4.) Korm. határozat

a 2010. október 6-án kihirdetett veszélyhelyzet során keletkezett károk enyhítéséről és a helyreállításról

15. kijelenti, hogy

a) az általa e határozat alapján nyújtott támogatás nem a károkozó helyetti helytállás, kizárólag a károsultak elemi lakhatási feltételeinek mielőbbi megteremtésére irányul,

b) a károkozó MAL Zrt.-vel szembeni igényeit érvényesíteni kívánja, ezért

c) felhívja a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy vizsgálja meg a MAL Zrt. ellen a Magyar Állam nevében indítható kártérítési eljárás lehetőségét, és intézkedjék az eljárás megindítására.

Felelős:
közigazgatási és igazságügyi miniszter

Határidő:
azonnal

Valamint az is megállapítható az alábbi iratom utolsó bekezdéseiből, hogy a jövőben a Magyar Állam részéről a MAL Zrt ellen nem is lehetséges immár sikeres eljárás kezdeményezése. Bizonyítási problémák miatt.

Ugyanis az iratom után látható, Dr. Lantos Bálint ügyvéd által készített okirat szerint a kártérítés eljárás ténybeli alapjának egy részét képező vörös iszappal tönkre tett lakóházak rövidesen elbontásra kerülnek, így ezt követően az esetleges MAL Zrt elleni eljárásban bíróság által kirendelt szakértők ezekről a házakról közvetlen tapasztalatok alapján már semmit nem tudnak majd megállapítani.

Abban az esetben pedig, ha a 2010. november 4-i Kormányhatározatot betartva a közigazgatási és igazságügyi miniszter valóban haladéktalanul intézkedett volna a peres eljárás megindítására, vagy pedig legalább az október végén már rendelkezésükre álló keresetlevelemet adták volna le a bírósághoz, akkor a bíróság előtt előzetes bizonyítás elrendelése esetén most már szakértői vélemények birtokában folytatódhatna a tárgyalás.

Joggal merül fel bárkiben ezek után az a kérdés, hogy miért történt ez így.

-------------------------------

A kérdés megválaszolásához szerintem elegendő megemlítenem azt, hogy miről beszéltünk az egyik országos hetilap újságírójával telefonon.

Kérdésére elmondtam, hogy ha rám lenne bízva, akkor én minél gyorsabb ítélethozatalra törekednék a MAL Zrt elleni kártérítési peres eljárásban úgy, hogy a hosszabb bizonyítási eljárást igénylő kérelmeket egy külön peres eljárásban érvényesíteném később.

A gyors ítélethozatal után a nem kétséges fizetésképtelenségre számítva felszámolási eljárás lefolytatását kérném a MAL Zrt ellen, és mivel a cég eredményességi mutatói jók, a cég működő tőkéjének értékét 50 milliárd forint körüli értékre lehet becsülni, és így ennek a tőkének megfelelő részvénycsomagot kártérítés címén a Magyar Állam szerezhetné meg a kártérítési igénye kielégítése fejében.

Majd ezt követően a MAL Zrt a Magyar Állam hasznára tevékenykedhetne tovább.

Ekkor vetette közbe az újságíró azt, hogy elképzelésemben csak egy probléma van. Az, hogy a felszámolási eljárás után a cég vagyona ócskavasként lenne értékelhető azért, mert a cég által előállított termék értékesítése csak a cég jelenlegi részvényesei által lehetségesek.

Ugyanis a Magyar Állam részéről ugyanannak a terméknek értékesítése a korábbi vevői körnek nem lehetséges. Ez egy zárt rendszer.

--------------------------

Így már értem. Hazánkban a száz leggazdagabb ember között nyilvántartott MAL Zrt jelenlegi részvényesei ellen egyszerűen nem lehet eredményesen fellépni. Tevékenykedhet a cégük akár úgy, hogy ezáltal tíz ember haljon meg, több ezer ember károsodjon, a mérhető károkat az ország valamennyi adófizetőjének kell megfizetni a Magyar Államon keresztül.

Ha nem tetszik valakinek, akkor biztosítanak bennünket arról, hogy még nagyobb károkat is tudnak okozni. Itt tartunk.

----------------------------

Ami pedig egyébként engem illet, én még ilyen helyzetben is inkább visszatámadnék. Mondjuk úgy, hogy megkérdezném ezektől a száz leggazdagabbakhoz tartozóktól azt, hogy mit szólnak ahhoz, hogy mondjuk öt-öt milliárd forint értékű működő tőkének megfelelő részvényt tarthatnak meg per nélkül, míg a többit pedig a Magyar Államnak átadhatják akkor, ha nem akarnak saját maguknak nagyobb bajt.

Szerintem elfogadnák ezt az ajánlatot, hiszen azért az öt-öt milliárd forint is pénz….

Alábbi iratomra visszatérve a tisztesség megköveteli tőlem azt, hogy az ott vizsgált „Nyilatkozat..” nevű okirat szerinti kártérítési összegről megállapítsam azt, hogy a károsultak felé megfelelőnek, arányosnak és tisztességesnek tűnik.

Még akkor is, ha ezt az ország valamennyi adófizetője fogja megfizetni…

===========================

DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) ==========================================================================

Gondjaim a vörös iszapos jogi munkacsoport okiratánál

Dr. Lantos Bálint ügyvéd úrnak

E g e r

Tisztelt Ügyvéd úr!

Iratom végén olvasható, és csupán az anonimitáshoz szükséges mértékben szűkített iratának 15. pontjában írtak elején a következő olvasható:

„A Nyilatkozat 6. pontjában írt Károsultak a Nyilatkozat aláírásával egyidejűleg kijelentik, hogy

a./ a Nyilatkozatot az OKF OT JM részéről a Lantos Ügyvédi Iroda ……részéről jogosult eljárni Dr. Lantos Bálint ügyvéd irodavezető, jogi munkacsoport vezetője ……ügyvéd szerkesztette és készítette.”

Ezek után nincs kétségem azzal kapcsolatosan, hogy az iratot valóban Ön szerkesztette és készítette, de mivel a másolat alsó jobb oldali sarkán jól kivehetően „Sándor” utónevű ügyvéd látta el bélyegzőlenyomatával az okiratot, nem értem azt, hogy a fenti idézettek szerint a károsultaknak miért kellett aláírásukkal kijelenteniük azt, hogy az okiratot Ön szerkesztette és készítette.

Hiszen a Károsultaknak közvetlen tudomásuk nem lehetett arról, hogy az okiratot ki szerkesztette és készítette akkor, ha az aláíráshoz egy „Sándor” utónevű ügyvéd vitte hozzájuk az okiratokat.

Ettől függetlenül tehát szerintem is Ön készítette és szerkesztette ezt az okiratot Egerben, az irodájában, ügyfelek távollétében úgy, hogy ehhez az okiratszerkesztéshez a „NYILATKOZAT TÁMOGATÁSI ÉS KÁRENYHÍTÉSI MEGÁLLAPODÁS MEGKÖTÉSÉHEZ” című iratnak bevezető bekezdésében írtak szerint ügyvédi megbízása Önnek a Magyar Állam képviseletében eljáró Ország Katasztrófavédelmi Főigazgatóság főigazgatójától volt.

Valamint az okirat tartalmából az is megállapítható, hogy a nyilatkozattevő Károsultaktól Önnek az Ő nyilatkozatuk írásbeli megfogalmazására ügyvédi megbízása nem volt.

Ebből következően az esetben, ha vita támad később a nyilatkozattal kapcsolatosan, akkor az egyik oldalon a Magyar Államot, illetőleg az Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot megbízólevele folytán úgy kívánja képviselni, hogy előtte éppen Ön készítette és szerkesztette a vita másik oldalán szereplő Károsultaknak nyilatkozatát tartalmazó négyoldalas okiratot utóbbiak megbízása nélkül.

Engedje meg nekem néhány évtizedes ügyvédi gyakorlat után azt a kérdést, hogy mégis miként képzelte ezt a ténykedését az alábbi ügyvédi etikai szabályzati rendelkezések figyelembevételével?

A Magyar Ügyvédi Kamara

8/1999. (III.22.) MÜK

S z a b á l y z a t a

az ügyvédi hivatás etikai szabályairól és elvárásairól

5/8. Az ügyvéd a megbízójával szemben mástól megbízást nem vállalhat el.

5/14. Ha az ügyvéd felek megbízásából szerződéskötésében működik közre, és azok részére együttesen fejt ki okirat-szerkesztési tevékenységet, akkor az ilyen szerződésből keletkező jogvitákban egyik fél képviseletét sem láthatja el, kivéve ha az ellenérdekü felet a szerződéskötésnél másik ügyvéd képviselte.
6. A megbízási jogviszony

6/1. Az ügyvéd általában a megbízó megbízása alapján jár el. Az ügyvéd a hatóság kirendelése alapján is eljárhat. Az ügyvéd és a megbízó között a megbízás akkor jön létre, ha a felek megállapodtak a megbízás tartalmában, a megbízási díjban és az előrelátható költségekben. A felek költségátalány alkalmazását is kiköthetik.[Üt.22-23. §.(1 ) bek.]

------------------------------

Az okirat tartalmát illetően pedig bárki számára feltűnik az okirat 10. pontjában irt

„A Nyilatkozat 6./ pontjában írt Károsultak, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény alapján, a Nyilatkozat aláírásával kijelentik…”

szöveg alapján az, hogy ilyen szóhasználatú nyilatkozatot egészen biztosan nem tettek a mondjuk asztalos és gépírónő foglalkozású károsultak. Ez a szövegrész nem a Károsultak nyilatkozata, hanem az Ön által Egerben megszerkesztett iratban olvasható, Károsultak akaratától függetlenül nekik szánt mondat.

Ebből következően pedig bárki gondolhatja azt is, hogy nemcsak ez a mondat lett bizonyítottan a Károsultakra erőltetve, hanem a négyoldalas okiratnak nagy része annak érdekében, hogy Ön eleget tudjon tenni a későbbi vitában ellenérdekű fél megbízásának.

Sajnos nem alap nélkül gondolhatja ezt bárki azért, mert ha továbbhaladunk az utóbb idézett pont rendelkezéseinél, úgy a „d” ponthoz eljutva a következőket olvashatjuk:

„tudomásul veszik (mármint a Károsultak) az illetékes építésügyi hatóságnak a károsult ingatlanra vonatkozó bontási határozatát.”

Ezáltal tehát Ön egy olyan okiratot szerkesztett, mellyel kapcsolatosan a megbízója – Magyar Állam illetve Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság – semmiféle kötelezettséget még írásban a Károsultakkal szemben nem vállalt, ezt az Ön által szerkesztett okiratot alá sem írta, írásban tudomásul sem vette, de ennek ellenére a bontási határozat tudomásulvételével járulnak ahhoz, hogy maradék vagyonuk is elbontásra kerüljön. Ahogy mondani szokták – pusziért.

Ön szerint ez tisztességes okiratszerkesztései eljárás volt az Ön részéről?

Ami pedig ugyanennél a pontnál – 10. pont – b./ pontját illeti, Ön úgy fogalmazott, hogy

„A részükre (Károsultak részére) más forrásból megtérülő kárösszeget a Magyar Állam javára engedményezik.”

Mármint a nyilatkozattevő Károsultakkal eszerint a „Sándor” utónevű ügyvéd azt íratta alá, hogy ha kapnak bárhonnan – „más forrásból” – kárösszeget azt át kell adniuk a Magyar Állam javára. Az Ön által szerkesztett okiratnak aláírásától kezdődően.

Ismétlem sehol egyetlen írásbeli nyilatkozat a Magyar Államtól, vagy Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságtól, de Ön szerkesztett egy olyan okiratot, hogy a Károsultak átadják mostantól az olyan kárösszeget, amit esetleg máshonnan megkaphatnának. Pusziért.

Mondja kérem mégis hogy gondolta ezt?

-----------------------------

Az engedményezésről egyébként irata 14. pontja is említést tesz:

„A Nyilatkozat 6. pontjában írt Károsultak a Nyilatkozat aláírásával egyidejűleg kijelentik, hogy a Nyilatkozatban feltüntetett és károsult ingatlannal kapcsolatosan

a./ a kárigényének érvényesítését a Magyar Államra engedményezik akként, hogy a Magyar Állam a rá engedményezett teljes kárt érvényesíti, és amennyiben a Magyar Állam sikeresen érvényesíti a kártérítési igényt, az általa nyújtott támogatás és a sikerrel érvényesített ténylegesen befolyt kártérítés közötti különbözettel a Károsultak felé elszámol,”

Azt már szerintem mondanom sem kell, hogy az Ön által szerkesztett okiratnak sikerült minden ellenszolgáltatás, vagy írásbeli garancia nélkül újabb jogról lemondatni a lehetséges vitában majd ellenérdekű fél javára a Károsultakat jogokról, de itt nagyobb baj van.

Az a baj, hogy Ön a Magyar Állam kártérítési igényének érvényesítésénél „sikeresen” szót megemlíti.

Az a baj, hogy szerintem Ön velem együtt ismeri az okirat 9. pontjában irt JU-RE Office Kft által készített ingatlanforgalmi értékbecslésről szóló szakvéleményt.

Az a baj, hogy szerintem Ön velem együtt jól tudja a szakvélemény tartalmából azt, hogy az minden, csak nem ingatlanforgalmi szakértői vélemény azért, mert egyetlen összehasonlító ingatlan adatot sem sem tartalmaz.

Az a baj, hogy az Ön okirata által szorgalmazott bontási engedély jogerőre emelkedése után valamennyi építmény eltűnik úgy, hogy ezt követően kell majd beszerezni végre olyan ingatlanforgalmi szakértői véleményt a Magyar Állam által indítandó kártérítési perben akkor, amikor már a szakértő már a károsodott ingatlanból semmit nem fog látni.

Az a baj, hogy eddig, mondjuk három hónnappal ezelőtt miért nem kezdte meg a Magyar Állam a kártérítési perét úgy, hogy a bíróság már régesrég előzetes bizonyítás keretében kirendelhetett volna olyan ingatlanforgalmi szakértőt, amelyik tudja is azt, hogy miként kell ingatlanforgalmi szakvéleményt készíteni.

=================

Ügyvéd Úr!

Beszéljünk nyíltan. Ön legalább úgy tudja mindazokat, amiket most közöltem, mint én. Ön legalább úgy tudja, mint én, hogy soha semmiféle kártérítési igényt nem fog tudni eredményesen – sikeresen – lefolytatni a házingatlanok elbontása után a Magyar Állam bizonyítási nehézségek miatt.

Én arra kérem, hogy lehetőség szerint a jövőben ilyen tartalmú okiratot különösen az aláírók megbízása nélkül ne tessék szerkeszteni, mert az ellenérdekű megbízóit hozza kellemetlen helyzetbe.

Hiszen a végén már arra is gondolhat az ember, hogy esetleg azért készítette nyilvánvalóan törvénysértő módon, mert ez volt a megbízóinak a kívánsága.

Tisztelettel:

Siófokon 2011. február 6. napján. Dr. Léhmann György

Tartalom átvétel