Vörösiszappal el nem árasztott devecseri és kolontári tulajdonosoknak ajánlott keresetlevelem

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Ez a legkevesebb, amit megtehetek.

Alábbi keresetlevelet mintaként azzal a céllal terjesztem, hogy azok a kolontári, vagy devecseri lakosok, akiknek közvetlenül károsodásuk a vörösiszap miatt nem volt, jogos követelésükkel az irat pontozott részeit négy példányban megfelelő módon kitöltve, valamint tulajdoni lappal és költségmentességi nyilatkozattal felszerelve az alábbiak szerint fordulhatnak szerintem a Fővárosi Bírósághoz.

Léhmann György

-----------------------------------

DR. LÉHMANN GYÖRGY (8600 Siófok Szűcs u. l. - tel. 84/313-176 és 06-20/49-39-85l) irata ==========================================================================

Tisztelt Fővárosi Bíróság!

A világon eddig páratlan katasztrófa következett be 2010. október 4-én 12 óra 25 perckor.

Az alperesi MAL Zrt tulajdonában lévő, Ajka és Kolontár között található 300x500 m-es 10-es számú vörös iszap zagytározónak északnyugati sarkánál a tározó fala átszakadt, és 1 millió m3 folyékony lúgos anyag árasztotta el a környéket. Kolontár belterülete fele részben, Devecser pedig egynegyedében, összesen 40 km2 terület vörös iszappal lett ily módon szennyezve.

A tározó falazata a 80-as években készült el masszív, beton kemény anyaggá összeállt salakpernyéből, majd ez évben azt követően, hogy a tározó színültig megtelt vörös iszappal, a falazatot magasították annak érdekében, hogy még több mérgező anyagot helyezhessen el alperesi cég a tározóban. Ez a felelőtlen alperesi magatartás, illetve ezt követő további töltése a tározónak közvetlen előidézője volt a katasztrófának, a fal egy része kidőlésének.

A vörös iszappal kapcsolatos ténymegállapításokat egy szakértő a következők szerint foglalta össze:

„A vörös iszap a lúgos ciklusú bauxit feldolgozás során halmozódik fel, az alumínium gyártás igen nagy mennyiségben keletkező hulladék anyaga.

A vörös iszap veszélyes, súlyosan mérgező anyagkeverék, és ha a benne maradt – vagy inkább hagyott – lúg (valójában nátriumhidroxid, triviális nevén nátronlúg) mennyisége nagy, akkor még agresszív maró hatású is. Miből van? Lássuk csak: vasoxid, alumíniumoxid, nátriumoxid, titánoxid, szilíciumoxid, maradó nátronlúg, és a magas rendszámú elemek, köztük számos radioaktív izotóp, továbbá a bányászati talajtani adottságoknak megfelelő további összetevők.”

„A lúg maró hatása azonnali kárt okoz emberben, állatban, növényben, eszközben. 13 körüli pH több mint elég, súlyos égési sérülést okoz, alattomos, a fehérjét elfolyósítja, a zsírokat villámgyorsan oldja, sokszor 4-72 óra kell, hogy a sérülés felvegye a végső állapotát. A felületinek látszó seb kráterré mélyül, nagyon nehezen, hosszú idő alatt gyógyul, ha egyáltalán begyógyul valaha. Akik a lúgban álltak, eleinte nem éreztek semmit, később csípést, aztán jött a borzalom. a beázott csizmával jött le a bőr, a hús, a belélegzett anyag ödémásít, a szemet szétmarja a belefröccsent massza.

Az anyag a gépi és épített szerkezeteket megtámadja, a kenőanyagokat azonnal kioldja, nem működnek a váltók a vasúton, az autók szerkezeti elemei tönkremennek, az alumíniumtartalmú szerkezetek meggyengülnek, a környezetünk apró réseibe, kapillárisaiba beivódik-beszívódik, ott maradt kivehetetlenül. A festéket az esetek jó részében megtámadja, leoldja, az addig fedett elemek korrodálódnak.

Ezek persze csak a rövid távú károk. Ha a szétfolyt massza száradni kezd, a közlekedési eszközök, az állatok, a szél kezdi szétteríteni majd a mérgező, rákkeltő anyagot, a talajba szívódott, a felszíni és felszín alatt vizekbe került szennyeződéssel már nem tehetünk semmi. A felszínen vagy felszín közelében maradt anyagot az uralkodó északnyugati szél a Balaton-felvidék – Balaton – Dél-Dunántúl irányba hordja majd, betegséget, idegenforgalmi problémákat, logisztikai nehézségeket okozva. Száraz, szeles időben nem lesz szerencsés az érintett sávban tartózkodni, vagy utazni. Csapadékos időben a vizek terhelése növekszik majd meg a kioldódási folyamatok miatt.

Ha valamit kérni lehetne, akkor sok vizet, esőt egy hónapig folyamatosan, hogy híguljon a lehető legnagyobb mértékben, ami a tározóból elszabadult, nagy hígításban a természet képes lesz megoldani mindent. Ami a tározóban és az elsődlegesen érintett területen maradt, azt pedig bent kell tartani bármi áron, és persze elgondolkodni azon,hogy miért is van szükség olyan technológiára, amelynek maradékanyagaival a tároláson kívül semmit nem tudunk vagy akarunk kezdeni.

Ki kell mondani: a szennyezés epicentrumából és annak 15-30 km-es körzetéből el kell költözni, a területet el kell zárni, és mentesíteni kell.”

-------------------------------

Az ide mellékelt tulajdoni lap szerinti .....................hrsz. alatti, ténylegesen ............................... szám alatt ................ m2 területű „lakóház, udvar” ingatlan-nyilvántartási jelölésű felperesek kizárólagos tulajdonában álló ingatlan a fentiek szerint indokolt okból elköltözésre javasolt területen található.

Ezt a perbeli ingatlant a kifolyó vörös iszap el nem érte, de a közelünkben folyt le a vörös iszap nagy része oly módon, hogy az ottani lakóházakat megrongálódásuk mértéke miatt el kellett bontani.

A kifolyt vörös iszap közvetlen közelsége miatt lakóházunk eladhatatlanná, gyakorlatilag értéktelenné vált. Forgalmi értékét egy évvel ezelőtti értéken a katasztrófa előtt kialakult ingatlanforgalmi viszonyokat ismerve ....... millió forintra becsüljük, míg jelenlegi értékét csupán a lakóházban található, és elbontás esetén másutt felhasználható építési anyagok műszaki értéke adja. Egyébként pedig ......... gyermekünkre is tekintettel az egyenlőre felmérhetetlen egészségügyi károsodások miatt mi magunk is félünk az ingatlanunkat használni.

A lakóházas telkünk teljes egészében bekerített, míg a lakóház korszerű berendezéssel, illetve központi fűtéssel ellátott ........m2 alapterületű összkomfortos építmény.

A lakóegységben ........... szoba, előtér, konyha, éléskamra, fürdőszoba+WC helység található,

Víz, gáz, villany közművekkel, valamint térkövezett udvarral rendelkező az ingatlan. Az udvaron egy db. ........................is található.

A jelenlegi állapot kialakítása céljából az OTP Zrt-től ...............-ben ............................ CHF – svájci frank – alapú kölcsönt vettünk fel, melynek következtében az ingatlant II. r. alperes javára a tulajdoni lap III. része 10. és 11. számú bejegyzése szerint jelzálogjog valamint elidegenítési és terhelési tilalom terhek terhelik.

Jelen per ténybeli alapját a fentiekben leírtak képezik, míg célja ezen bírósági eljárásnak az, hogy a lakóházas ingatlanunknál bekövetkezett károsodásunk megtérüljön.

Fenti tényállást felperesek ingatlanával kapcsolatos ismertetésen kívül kérem, hogy T. Fővárosi Bíróság köztudomásúnak fogadjon el éppúgy, mint az I. r. alperes – MAL Zrt-nek ide másolatban mellékelt cégkivonatának adatait is a Pp. 163. § 3. bek-e alapján:

„A bíróság az általa köztudomásúnak ismert tényeket valónak fogadhatja el. Ugyanez áll azokra a tényekre is, amelyekről a bíróságnak hivatalos tudomása van.”

======================

Jogi alapját követelésünknek a Polgári Törvénykönyv – 1959. évi IV. tv. – alábbi rendelkezése adják:

100. §: „ A tulajdonos a dolog használata során köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, amellyel

másokat, különösen szomszédait szükségtelenül zavarná, vagy amellyel jogaik gyakorlását veszélyeztetné.”

Ehhez fűzött Kommentárból: „A törvény biztosítja a személyeknek az őket megillető jogok szabad

gyakorlását, e jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően. Nyilvánvaló tehát, hogy a tulajdonjogból eredő használati és birtoklási jogosítvány nem eredményezheti mások jogainak csorbítását, vagyis e jogokat is mások jogaival összhangban kell gyakorolni.

A törvény a zavar és veszélyeztető magatartásokat nem sorolja fel, nem definiálja. Ilyen magatartás lehet például a zajos tevékenység, az egészségtelen fertőző helyezet előidézése, az állatok tisztántartásának elmulasztása, különböző környezetvédelembe ütköző hatások előidézése, vagy éppen, a mások építkezésével előidézett hátrányos helyzet.”

115. § 3. bek: „A tulajdonos követelheti a jogellenes beavatkozás vagy behatás megszüntetését, ha pedig a

dolog a birtokából kikerült, követelheti a visszaadását.”

Ehhez fűzött Kommentárból: „A tulajdonjog háborítatlanságát védő per esetén, a bíróság negatív

magatartásra kötelezi az alperest, vagyis arra,hogy valamilyen tevékenységtől tartózkodjon, valamilyen megkezdett tevékenységet hagyjon abba.”

345. § 1. bek: „Aki fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytat, köteles az ebből eredő kárt megtéríteni.

Mentesül a felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézet elő, , amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik. Ezeket a szabályokat kell alkalmazni arra is, aki az emberi környezetet veszélyeztető tevékenységével másnak kárt okoz.”

Ehhoz fűzött Kommentárból: „Az elháríthatatlanság a joggyakorlat szerint akkor állapítható meg, ha a

technika adott fejlettségi szintjére és a gazdság teherbíró képességére is figyelemmel objektíve nem áll fenn a védekezés lehetősége.”

„A fentiekben ismertetett szabályok irányadók arra a károkozóra is, akinek tevékenysége ugyan nem feltétlenül minősül veszélyes üzemnek, de az emberi környezetet veszélyezteti. (így például szennyező anyagokat bocsát ki.)”

===================

A most ismertetett jogszabályokra tekintettel igényelhető kártalanításunk – kártérítésünk – összegének bizonyítására már most kérjük ingatlanforgalmi és műszaki szakértő vélemény beszerzését.

Fenntartjuk e perben jogunkat arra, hogy a szakértői vélemény ismeretében a tényleges kárunknak megfelelő összegre kereseti követelésünket felemeljük, addig ellenben költségkímélés okából követelésünk összegét 5 millió 100.000.-Ft-ban jelöljük meg.

Ugyanígy fenntartjuk jogunkat arra is, hogy a pernek későbbi szakában az I. r. alperes jogsértő cselekményeit előidéző alperesi ügyvezetők ellen a Ptk. 339. § alapján az egyetemleges károkozásra vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket figyelembe véve kiterjesszük követelésünket.

Fentiekre tekintettel a csatolt meghatalmazással igazolt ügyvéd útján

k e r e s e t t e l

élünk, és kérjük T. Fővárosi Bíróságot arra, hogy kötelezze I. r. alperest

a fióktelepeként nyilvántartott Ajka Gyártelep 598. hrsz. alatti, 10. számú vörös iszap tározó használatával hagyjon fel oly módon, hogy

ürítse ki olyan mértékig, hogy a benn maradó szennyező anyag tározó falazatát a műszakilag megengedett mérték fele mértékéig terhelhesse,

a tározó falazatát az eredeti állapotnak megfelelően állítsa helyre,

a tározóban maradó vörös iszapon annak megszilárdulás után 60 cm agyagos földfeltöltéssel növényi kultúrát hozzon létre,

kötelezze I. r. alperest arra, hogy felpereseknek fizessen meg 15 napos teljesítési határidővel 5 millió egyszázezer forint és ennek 2010. október 4-től számított késedelmi kamata megfizetésére,

kötelezze II. r. alperesi OTP-t az I. r. alperessel szembeni kereseti követelésnek megfelelő ítéleti rendelkezések tűrésére,

kötelezze I. r. alperest perköltség viselésére.

---------------------------------

I.r. alperes budapesti székhelyére tekintettel a Pp. 30. § 1. bek-e alapján, valamint az ötmillió forintot meghaladó vagyoni követelésre tekintettel – Pp. 23. § 1. bek. a. pont – e per elbírálására T. Fővárosi Bíróság rendelkezik hatáskörrel és illetékességgel.

Csatolt költségmentességi nyilatkozat alapján, valamint méltányosságból kérjük e perben felperesek részére teljes személyes költségmentesség megadását.

E peres eljárást megelőzően peres felek közvetítői eljárást nem vettek igénybe.

Pertárgy értéke: 5.100.000.-Ft.

Siófokon 2010. december 7. napján.

Tisztelettel:

képv.:

..................................... és neje felperesek

Fővárosi Bíróságnak

B u d a p e s t

k e r e s e t l e v e l e

............................................... I. r.,

............................................... II. r.

8468 .............................................sz. a. lakosok

felpereseknek,

képv.:

MAL Magyar Alumínium Termelő és Kereskedelmi Zrt.

1012 Budapest Logodi u. 34/B sz. a. székhelyű –

ügyvezetők: Dr. Tolnay Lajos

Dr. Bakonyi Árpád

Dr. Bakonyi Zoltán

I.r. alperes,

OTP Zrt

1051 Budapest Nádor u. 21. sz. a. székhelyű

II. r. alperes ellen

tulajdonjog védelme és jár. iránti peres eljárásban.

Tartalom átvétel