220-as franknál, 300-as eurónál jöhet a tömeges fizetésképtelenség

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Továbbra is rendkívül sérülékeny a magyar államháztartás, rosszak a foglalkoztatási adatok, a frank és az euró árfolyamának elszabadulását azonban mégis hiba lenne a magyar gazdasági helyzetből levezetni, magyarázta az atv.hu megkeresésére Róna Péter. (Egy svájci frankot kedden dél körül 221 forintért adtak.) A közgazdász a határokon túlra tekint, ahol a nemzetközi pénzpiacok kemény napokat élnek meg, ugyanis kimondottan rosszul alakultak az amerikai gazdaság adatai, Kína is egyre gyöngül, Japán pedig egy erősen túlértékelt jennel küszködik.

Így a piaci szereplők összességében egy újabb világméretű krízist vizionálnak. Márpedig egy ilyen helyzetben Róna szerint a gyengébb országok kapásból elkezdenek kiszorulni a piacról, másrészt az eladósodás finanszírozása jelentősen többe kerül. Ilyenkor mindenki a készpénzbe menekül, mégpedig olyan valutákba, amelyeket nem érint a válság – így a piac rohamtempóban kezdett el például svájci frankot vásárolni. Róna szerint alapvetően ennek tudható be a svájci frank soha nem látott izmosodása.

Felborult arányok

Normál piaci viselkedés esetén egyébként, figyelmeztet Róna, nem lenne válság, de ha a szereplők kimenekítik tőkéjüket, akkor kiszáradhatnak a források, ahogy 2008-ban is történt. Ugyanis, emlékezetet a közgazdász, 2008-ban ugyan sokat írtak az államháztartás cudar állapotáról, ám az alapvető gondot az okozta, hogy a bankok kihelyezett hitelállománya 170 százaléka volt a betétállománynak, ezt a helyzetet pedig csak olyan spekulatív forrásokból lehetett finanszírozni, melyek egyszerűen eltűntek a v álság kirobbanása után. (Most egy csöppet konszolidáltabb a helyzet, a hitelállomány 140-150 százaléka a betéteknek, de az optimális a 90 százalék lenne.)

30-40 milliárddal drágább a piac

A kockázatot tovább növeli, hogy ilyen gyenge forintnál már megéri a hedge fundoknak (befektetési alapoknak), hogy a magyar fizetőeszköz további gyengülésére spekuláljanak. Már csak azért is, mivel a kormány úgymond kitoloncolta maga mögül az IMF-et. A kabinetnek Róna szerint ebben a helyzetben három kérdésre kell válaszolnia.

Az első úgy hangzik, hogy ha Magyarország lemond az IMF-hitelről, akkor képes-e a hiányzó forrásokat a piacról pótolni. Róna szerint ez jelenleg erősen kérdéses.

A második fontos tényező, hogy a piacról beszerzett hitel olcsóbb-e vagy drágább, mint amit az IMF biztosítana. A közgazdász úgy számol, hogy a „privát pénz” évi 30-40 milliárddal kerülne többe, mint az IMF segítsége.

A harmadik kérdés pedig az, hogy miként alakulnak majd a hitelminősítők feltételei. Róna úgy látja, hogy kedvezőtlenebbek lehetnek, ráadásul a hitelminősítőkkel nem lehet alkudozni, mint a Valutaalappal.

Véges a bankok stressztűrő képessége

Hogy meddig marad a jelenlegi szinten az euró és a svájci frank, vagy éppen meddig erősödik a forinttal szemben a két valuta, azt Róna szerint nem lehet megjósolni, annyi biztos, hogy a nemzetközi piacok állapota nagyon zilált, az euró és a svájci frank árfolyama pedig kezdi elérni, illetve át is lépte a pszichológiai határt. (Róna szerint az előbbi esetben ez 290 forint / euró, utóbbiban pedig 220 forint / svájci frank.)

Nem véletlen, hogy - az atv.hu információi szerint - a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elvégezte az úgynevezett stresszteszteket, melyek azt mutatják, hogy 220 forint /svájci frank, illetve 300 forint / euró környékén komoly baj lehet a bankokkal – nevezetesen előállhat a tömeges fizetésképtelenség. Márpedig, magyarázza Róna, ha az ügyfelek nem törlesztenek, veszélybe kerül a pénzintézetek forrásoldala, és ez végighullámzik az egész nemzetgazdaságon.

Ördögi pénzkör

Ugyanis a rendszer úgy működik, hogy a bank annak érdekében, hogy további hiteleket tudjon kihelyezni, hitelállományát kedvezményesen eladja egy úgynevezett hitelkihelyező társaságnak. Csakhogy ezek a társaságok – tekintve, hogy a jelenlegi szabályozás szerint nem gyűjthetnek betéteket -, szintén hitelből fedezik a hitelállomány-vásárlást. Ám ha a bankok forrásoldala kiszikkad, akkor a hitelkezelő cégeknek sem képesek kölcsönadni, és a kör bezárul: a bankok ott állnak a hitelállományukkal, jelentős bevétel-kiesés mellett. Persze ilyenkor egy bank lefoglalhatja a kölcsönadott pénz fedezetéül szolgáló ingatlanokat, autókat, csakhogy ezek a nyakán maradnak, hiszen egyrészt hirtelen erős kínálati piac alakul ki, másrészt, - magyarázza Róna -, más pénzintézetek sem tudnak kölcsönt adni az esetleges lakás- és autóvásárlóknak. És ebben a helyzetben a bankok külföldről is nagyon nehezen tudnának pénzhez jutni, hiszen ha a nemzetközi piac azt érzékeli, hogy labilis a magyar pénzintézetek forrásoldala, akkor nem folyósít kölcsönöket.

A bankóprés segíthetett volna

Úgyhogy most Róna szerint kiemelten fontos a jegybank szerepe, azaz, hogy mennyit fordít intervencióra (milyen mértékű forint-felvásárlással erősíti a magyar valutát), illetve milyen mértékben emel kamatot. És, mondta a közgazdász, itt érhető tetten a devizahitelek „bűne”, ugyanis forintalapú kölcsönök esetében a jegybank a bankóprés beindításával ellensúlyozhatná a hitelkockázatot és a bankszektor gyengülését. (Igaz, ez a folyamat elszabadítaná az inflációt, de ezt még mindig könnyebb kezelni, mint a különböző valuták elszállását.) Továbbá még egy dolgot tehet a jegybank: kérheti, hogy az Európai Központi Bank fogadja be a magyar államkötvényeket, és értékük bizonyos százalékáért adjon eurót. 2008-ban azonban az MNB hiába próbálkozott ezzel. Az atv.hu információi szerint most újra elkezdődtek a tárgyalások. Mindenesetre Róna úgy látja, az MNB nincs könnyű helyzetben – már csak a kormány gazdaságpolitikája miatt sem. Amivel nem az a baj, hogy magyarosabb ízű, hanem az, hogy előkészítetlen. Legalábbis Róna szerint a piacok ezt a tanulságot vonják le abból, hogy a szeszlobbi gyakorlatilag megbuktatta Orbán szabad pálinkafőzési ötletét, illetve abból, hogy a közigazgatás átalakítása miatt az uniós források megszerzése és kifizetése gyakorlatilag egy évig is szünetelhet, ez pedig felborítja a magyar vidéket.

Miből? Nézzük a béreket is, mondjuk a minimálbéreket

Írország vezet 1326 euróval (345 ezer forint), az Egyesült Királyság a második helyen áll 1272 euróval (331 ezer forint). Spanyolországban 540 euró (140 ezer forint), Portugáliában pedig 385 euró a minimálbér (100 ezer forint). Magyarországon a minimálbér 247 eurónak felel meg. Svédországban és Finnországban nincs hivatalos minimálbér.

Julius végén a kormányunk

Julius végén a kormányunk meg gyözte a "csődközeli bankokat az adó befizetésre.Pár nap mulva Kóser nagyfényü polgármester úr kinyitotta a száját +15Fterősődőt a frank,majd az ugrifüles Szijátó faszagyerek is tátogot +10FT egyértelmü hogy abankok megkezték a nép nyomoritó sarc beszedését a kormány engedélyével!!!!!

Tartalom átvétel