A házasság jó intézmény, de ki akar intézményben élni?

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Utoljára az első világháború alatt fogadtak olyan kevesen örök hűséget egymásnak Magyarországon, mint tavaly: 2006 óta a felnőtt lakosság kevesebb mint fele él házasságban. A társadalmi változásokra "válaszként" született, a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló jogszabálynak először az Alkotmánybíróság próbáját kell kiállnia.

A házasság jó intézmény, de ki akar intézményben élni? - veti fel a kérdést egy viccesnek szánt graffiti. Mégsem derülünk a híren, hogy utoljára az első világháború alatt fogadtak olyan kevesen örök hűséget egymásnak Magyarországon, mint tavaly. Minden harmadik gyermek házasságon kívüli kapcsolatban jön a világra. A válások száma a korábbi időszakkal megegyezően évi huszonötezer körül alakul, ám egyre kevesebben kötnek házasságot: száz frigyből ma már negyvenhárom felbomlik. Házasságban hozzávetőlegesen kétmillió pár él, élettársi kapcsolatban közel 350 ezer. A KSH adatait a GfK piackutató intézet áprilisi felmérése avval fejelte meg, hogy a lakosság 27 százaléka elavultnak tartja a házasságot, és az együttélést minden ötödik ember egyenértékűnek véli a házassággal. Ki fizetne magasabb árat, amikor leértékelés van?

Jobb a házasság

"Nem igaz, hogy a házasság veszített volna jelentőségéből" - mondja ezzel szemben Pongrácz Tiborné demográfus, hiszen az élettársi kapcsolatban élők többsége a házasságot tartja jobbnak: a vizsgálatok szerint 75 százalékuk ezt az életformát javasolná a fiataloknak. "Nagy a különbség az értékrend és a tényleges magatartás között" - próbálja a demográfus feloldani az ellentmondást.

Az emberek nem szívesen élnek feszültségben, s ha az értékrendjük és a magatartásuk eltér, az egyik igazodni fog a másikhoz. A házasság nélkül együtt élők többsége későbbi házasságkötésben gondolkodik, illetve jelenlegi életformáját külső körülmények hatására választotta. Az a szemlélet, hogy mindenki úgy él, ahogy akar, az élettársi kapcsolatok terjedésével párhuzamosan nő minden korosztályban, hiszen senki sem szívesen ítéli el saját gyermekét, unokáját. Ezzel együtt pedig nő azok száma, akik nem találnak kivetnivalót abban, hogy ideig-óráig élettársi kapcsolatban élnek.

Ugyanez a helyzet a gyermekvállalással: ha a nőknek nincs lehetőségük, hogy annyi gyermeket szüljenek, amennyire vágytak, megjelenik a tudatos gyermektelenség. Akik kitolják a gyermekvállalás időpontját a kései harmincas éveikre, előbb-utóbb biológiai korlátokba ütköznek. Jelenleg a magyar társadalom nyolcvan százalék fölötti arányban vallja: nem lehet igazán boldog, akinek nincs gyermeke. Ha azonban az egészségügyi okokra visszavezethető gyermektelenség nő, ez az állapot előbb elfogadottá, majd választottá kezd válni, hiszen a gyermektelenség előnnyel is jár.

A kutatásokból kiderül, hogy a volt szocialista országokban próbaházasságban élő fiatalok nagy része objektív okokra - lakás, munka, megélhetés bizonytalansága - hivatkozva halogatja a végtelenségig az egybekelést, és nem kényelmi, individualista szempontok miatt. A bizonytalanabb kapcsolatokból pedig kevesebb gyerek születik. Kamarás Ferenc népességstatisztikus azt is kiszámolta: ha a házasságkötések aránya nem csökkenne, ha az élettársak frigyre lépnének, a házasságban élők pedig továbbra is ugyanolyan arányban vállalnának gyereket, ahogy most, nem volna hazánkban ilyen súlyos a népesedési probléma. Ez azonban nem változtat a tényeken - a húszas-harmincas éveikben járó fiatalok nemet mondanak a boldogító igenre, és nem szülnek unokát a Ratkó-nemzedéknek. (Az ötvenes években Ratkó Anna egészségügyi miniszter idején betiltották az abortuszt, és gyermektelenségi "adót" vetettek ki a 20. évüket betöltött, utód nélküli személyekre.)

A trójai faló

Az élettársi kapcsolatok számának "drámai növekedésével" indokolták a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló, a tervek szerint jövő januártól életbe lépő törvény megalkotását az előterjesztők. Kérdés, lehet-e drámai növekedésről beszélni, amikor az élettársi kapcsolatban élők többsége a házasságot tartja jobbnak, amikor nagyjából ötéves időszak alatt az élettársi kapcsolatok fele házassággal végződik, s végül csak negyede marad meg élettársi viszonynak. Ugyanakkor azok a házasságok, amelyek együttéléssel kezdődtek, gyakrabban végződnek válással, mint azok, amelyeket nem bocsátottak próbára.

A regisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvény valójában trójai faló, amely az azonos neműek párkapcsolatának jogi rendezését szándékozik behozni a magyar gyakorlatba. A melegszervezetek azonban sértésként élik meg a gesztust, amely elüti őket a házasság lehetőségétől. Gusztos Péter szabad demokrata politikus szerint néha célravezetőbb visszautasítani azokat a jogokat, amelyek bővítik a lehetőségeket, de megalázóak, mert megkülönböztetnek. A regisztrált élettársi kapcsolat ugyanis majdnem házasság, és mégsem az: nem nyújt lehetőséget a közös örökbefogadásra és a reprodukciós eljárásokban való részvételre. Kérdés ezek után, hogy kinek lesz jó a regisztrált élettársi kapcsolat? Van, akit még nem érdekel a bejegyzés, és van, akit már nem: a zátonyra futott házasságból érkező idősebb nemzedék már maga mögött tudja az utódkérdést, és többségük az öröklésről is gondoskodik. A szabad szerelem híveinek pedig édes mindegy, hogy az anyakönyv melyik rubrikájából maradnak ki.

Kinek kevés, kinek sok

Míg egyesek úgy érzik, a regisztrált élettársi kapcsolat fényévnyire van a házasságtól, mások azért aggódnak, hogy a kettő összemosódik. "A házasságról manapság a médiában csak anynyi érzékelhető, hogy válságban van, a családról pedig annyi, hogy a családon belüli erőszak fokozódik. Pedig a család a legmagasabb emberi létminőség, az emberi méltóság kiteljesedésének helye" - vetette fel Frivaldszky János jogfilozófus a Pázmány Péter Katolikus Egyetem Jog- és Államtudományi Karának májusi konferenciáján. Szerinte korunk e természetes kötelékkel nem tud mit kezdeni, csak egymásnak feszülő alanyi jogokat lát, ezért már nem is családjogról, hanem az azt alkotó egyének családon belüli jogairól beszél. Az együtt élők nem akarnak jogi köteléket, csak jogi elismerést. Ha olyan jelentéktelen az a papír, miért ódzkodnak tőle annyira? Talán mert a házasság nemcsak papír, hanem valódi kötelék: a házasulandók egy életállapotra, sőt a férj és a feleség jogi státuszára mondanak igent.

Az egyetem jogi karát vezető Schanda Balázs alkotmányjogász szerint a regisztrált élettársi kapcsolat házasságszerű kialakítása kiüresíti a házasság intézményének alkotmányban is megfogalmazott védelmét. "Vagy törölni kell a még életbe sem lépett jogintézményt, vagy minőségileg meg kell erősíteni a házasság intézményének védelmét. Szociológiai változások nem alapozhatják meg az alkotmány tartalmának lappangó megváltoztatását" - mondta. Szalai Márta, a PPKE jogi továbbképző intézetének vezetője pedig azt emelte ki, hogy a készülő új családjogi törvényben a házassággal kapcsolatban egyre nagyobb hangsúlyt kap a vagyoni kérdések szabályozása, a jog által korábban tisztán vagyoni természetű kapcsolatként kezelt élettársi viszonyt pedig a jövőben a családjog keretei között szabályozzák, s ez szintén a határok összemosásához vezet.

Lehetne néhány szava a család és a házasság leértékelése, a csökkenő születésszám miatt aggódókhoz a népesedési kormánybizottságnak is, a 2001-ben létrehozott testület azonban 2003 óta nem sokat hallatott magáról. A népesedési probléma olyan kérdés, amelyben megkerülhetetlen a politikai egyetértés - vallotta a bizottság által 2003-ban szervezett konferencián az akkori ifjúsági miniszter, Gyurcsány Ferenc, és hozzátette: fontos a visszafogott állami szerepvállalás.

Ha más nem is, ez utóbbi egyre jobban megvalósul.

EZREDFORDULÓS HATÁS

Tavaly több mint kétezerrel születtek kevesebben, mint két éve - bár az idei első negyedév statisztikái növekvő születésszámot jósolnak. "Ha ebben az ütemben folytatódik a népességfogyás, kétszáz év múlva születik meg az utolsó magyar, és négyszáz év múlva az utolsó európai"- mondta Bíró László, a katolikus püspöki kar családreferense tavaly, a Hívom a családokat című interjúkötetben. A születések és a házasságkötések száma 2000-2001-ben kicsit emelkedett: nehezen eldönthető, hogy a demográfusok által "ezredfordulós hatásnak" nevezett jelenség vagy az Orbán-kormány családpolitikájának hatására.

ÁRNYALATNYI KÜLÖNBSÉG

Az élettársi kapcsolatnak a kezdete és a vége is nehezen bizonyítható. A jogszabályok nem tekintik automatikusan örökösnek az élettársakat, és bankhitelt is nehezebben kapnak. Özvegyi nyugdíjra a házaspárok öt, az élettársak tíz év együttélés után jogosultak - mindez a bejegyzés (regisztrálás) után könnyebbé válna. Ha nem fogadják örökbe egymás gyermekeit, az élettársak gyermekeit külön veszik figyelembe például az építkezésnél igényelt szociálpolitikai kedvezmény kiszámításánál. A regisztrált élettársi kapcsolat csak a közös örökbefogadás és a névviselés kérdésében lenne kevesebb a házasságnál, létrejöttéhez ugyanúgy anyakönyvvezető előtt kell megjelenni. Ha egy ilyen kapcsolat vagyonmegosztási vitával ér véget, a felek éppúgy bíróságon kötnek majd ki, mint egy szokásos válóper esetén. Kérdés, hogy a regisztrált élettársi kapcsolatról szóló törvény megéri-e az életbe léptetést: az Alkotmánybíróság több - egyebek között a KDNP által benyújtott - beadvány miatt vizsgálja majd a törvény alkotmányosságát.

Tartalom átvétel