Az állam haszna

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

A hitelből történő lakásépítés valójában egy előrehozott adófizetés, másként nézve egy kamatmentes kölcsön a költségvetésnek a hitelt felvevő lakosság részéről.
Miért?

Nézzünk először csak két közvetlen szempontot.
Amennyiben erősen ösztönzik a lakáskörülményeivel elégedetlen lakosokat, hogy vegyenek fel saját kockázatukra lakossági lakáshitelt, akkor ebből a lakosság egyből fizet a vásárlás során Áfát, és mivel nőtt a vagyona, vagyonszerzési illetéket.

A lakosság által felvett hitel és annak 20%-os áfa és 3% átlag illeték vonzata:

2003: 836 milliárd Ft - 167 milliárd Ft Áfa - 25 milliárd Ft illeték
2004: 512 milliárd Ft - 102 milliárd Ft Áfa - 15 milliárd Ft illeték
2005: 538 milliárd Ft - 108 milliárd Ft Áfa - 16 milliárd Ft illeték
2006: 747 milliárd Ft - 149 milliárd Ft Áfa - 22 milliárd Ft illeték
2007: 768 milliárd Ft - 154 milliárd Ft Áfa - 23 milliárd Ft illeték

Ez évente 120 - 180 milliárd Ft közötti összeg.
Öt év alatt a költségvetés bevétele: 780 milliárd Ft

A KSH adata szerint a központi költségvetés bevétele adásvételi illetékből (ez leginkább ingatlan vagyonszerzési illetékből áll).
2003: 48 milliárd Ft
2004: 54 milliárd Ft
2005: 55 milliárd Ft
2006: 58 milliárd Ft
2007: 66 milliárd Ft

Vagyis a számításunk megfelelőnek tűnik, a beszedett illeték magasabb, mivel az „önrészből” is fizetjük az illetéket, nem csak a „felvett hitelből”.

Amennyiben a lakosság takarékoskodik és utána hitel felvétele nélkül építkezik, vásárol magának lakást, akkor 5-10 évvel később folyik be a költségvetésbe az áfa és az illeték. Az állam kiadásai viszont „most” jelentkeznek.

Nézzük a többi szempontot a két közvetlenen kívül.
Növekszik az építőanyag gyártók és forgalmazók nyeresége és így az általuk befizetett vállalati adók, több építőipari vállalkozás és alkalmazott jut munkához. Növekszik a felvett hitelből az ország GDP-je is.

Természetesen a hitelt felvevő lakos is korábban jut új lakáshoz, nagyobbhoz, korszerűbbhez.

A hitelfelvétel kockázata viszont kizárólag csak az övé, a hitelt felvevő lakosé. Ebben nem osztozik sem a bank, sem az állam, sem az építőipar.

Amennyiben az állam a hitelfelvétel ösztönzését úgy tudja megoldani, hogy nem nagyon ad anyagi támogatást, nem vállal át kockázatot, pl.: megspórolja a költségvetési kamattámogatást és helyette deviza alapú lakáskölcsönt vezet be, akkor mondhatjuk, hogy rendkívül jól gazdálkodik az állam.
Vagy cinikusan, mivel mindent áthárít a hitelfelvevőkre.

Később, a törlesztési idő alatt, a hitelt törlesztő lakos, a saját adózott fizetését a kölcsön törlesztésére és a kamatok fizetésére fordítja. Így ezen az összegen nem vásárol árut, nem vesz igénybe szolgáltatást, így Áfát sem fizet. Ezt ugyanis megtette korábban, amikor felvette a hitelt és lakást, házat vagy építőanyagot vásárolt.

Pici hátránya még ennek a rendszernek, hogy a banknak fizetett kamat összege után most nem történik és nem is történt korábban sem Áfa fizetés.

2009 végén a fennálló lakáscélú hitel összege (Ft alapú + deviza alapú):
4.000 milliárd Ft

Ha csak szerényen 50% kamattal számolunk a teljes futamidőre és ennek vesszük a 20%-os áfáját:
400 milliárd Ft-t kapunk. Ez az összeg, amit nem költünk el és így Áfát sem fizetünk vásárláskor.

Jelentős összegek ezek?

A központi költségvetés összes bevétele és a hiány (ennyivel többet költöttünk)

2003: 4.938 milliárd Ft bevétel - 732 milliárd Ft hiány
2004: 5.481 milliárd Ft bevétel - 651 milliárd Ft hiány
2005: 6.897 milliárd Ft bevétel - 547 milliárd Ft hiány
2006: 7.010 milliárd Ft bevétel - 1.329 milliárd Ft hiány
2007: 7.594 milliárd Ft bevétel - 1.281 milliárd Ft hiány
2008: 8.159 milliárd Ft bevétel - 870 milliárd Ft hiány
2009: 8.321 milliárd Ft bevétel - 737 milliárd Ft hiány

Összes hiány a vizsgált 5 évben: 4.540 milliárd Ft
Legalább 780 milliárd Ft-tal magasabb lett volna a költségvetés hiánya: 5.320 milliárd Ft.

12 - 26%-al magasabb lett volna az elmúlt években a költségvetés hiánya, ha a „meggondolatlan és felelőtlen” hitelfelvevők nem vesznek fel hitelt és nem fizetik be belőle a költségvetésbe az áfát és a vagyonszerzési illetéket.

A lakosság egy része pedig a személygépkocsijával volt elégedetlen, ezért hitelre vett autót és fizette be vásárláskor az áfát, az átírási illetéket, stb.

Tartalom átvétel