Tovább drágul a gabona, a liszt és a kenyér. Áprilisban 300 forint lehet a kenyér kilója. Közben senki nem tudja megmondani, mennyi malmi búza található az országban. A piac szereplői érdekeik szerint állítják, hogy semmi, vagy hogy van még elég van a kereskedői-, termelői raktárakban. A remény egy közepes idei termésre enyhítené az árfelhajtó nyomást.
Áprilistól tovább drágul a kenyér, mert a liszt ára egy év alatt több mint a kétszeresére emelkedett, kilónként 45-ről 110 forintra. Ennek egyik oka, hogy tavaly a sok csapadék miatt a szokásosnál jóval kevesebb búza termett, alig 3,5-3,7 millió tonna, s ami ennél is nagyobb gond, hogy a minősége is elmaradt az átlagostól. A múlt évről az átmenő készletek is kisebbek a vártnál.
A gabona árakat a nemzetközi hatások is felhajtották, de az is, hogy javító búzaként vitték a malmi minőségű kenyérnek valót külföldre. Az árvíz, a belvíz miatt 100 ezer hektárral kevesebbet vetettek tavaly a gazdák.
Összesen 1,2 millió tonna búza hagyta el az országot 2010. végéig. Azt nem lehet tudni, mennyi volt belőle a takarmány és mennyi a malmi búza - mondta Pótsa Zsófia, a Gabonaszövetség főtitkára. A szakember szerint a kereskedői és termelői raktárakban még kell lennie búzának, de hogy mennyi van, azt egyelőre senki sem tudja.
Az "igazság pillanata" április végén, május elején jöhet el, mert az idei aratás közeledtével az árak megindulhatnak lefelé, és akkor mindenki igyekszik még a várható tonnánkénti 40-45 ezer forintos ár fölött eladni a tavalyi gabonáját. Az aratásig nem lehet nagy árzuhanásra számítani, maradhat a tonnánként 80 ezer forint, s hiába 68 ezer a tőzsdén a búza, a piacon 75 ezer alatt nem lehet hozzájutni - tette hozzá Pótsa Zsófia.
A hazai malomipari piac 20-22 százalékát birtokló és így annak meghatározó szereplője, az osztrák tulajdonú Pannonmill Malomipari Zrt. elnök-vezérigazgatója Poór Zoltán úgy látja: a liszttermelés költségeinek 75 százalékát a gabona teszi ki. Évente átlagosan 220 ezer tonna búzából 170-180 ezer tonna lisztet őrölnek. Magyarország éves lisztfelhasználása 900 ezer tonna, s ebből 200 ezer tonna körül van a lakosság vásárlása. A szakember is megerősítette: hiába kérdezik a piaci szereplőket, mert mintha senkinek nem állna érdekében a valós adatok közlése.
Ez pedig mozgatja a búza árakat és nem lefelé. A szakember azért további drámai áremelkedésre az aratásig nem számít. A gabonaipar is üdvözölné, ha a liszt is bekerülne az alapvető élelmiszerek közé az 5 százalékos áfa körbe - válaszolta Poór Zoltán. Ezzel vissza lehetne szorítani a gabonapiacon sem ismeretlen fekete gazdaságot.
Werli József, a Magyar Pékszövetség főtitkára a elmondta, bár a kenyér áfája, alapvető élelmiszerként, csak 18 százalék, de ha további 13 százalékkal csökkenne, az legalább lélegzethez juttatná a sütőipart. Az ágazatnak áprilisban még kilónként 10 forintos liszt áremelkedéssel kell számolnia. A szövetség főtitkára szerint még egy jó termés esetén sem várható, hogy akár csak a tavaly nyári, a mainál több mint 50 százalékkal alacsonyabb lisztárak térnek vissza.
A mostani liszt, energia, a szállításhoz szükséges üzemanyag és a munkabéreket is figyelembe véve, egy kiló fehér, illetve félbarna kenyér nettó önköltségi ára 220-230 forint, s erre rakódik a 18 százalékos áfa, valamint a kereskedők haszna - sorolta Werli József. Áprilisban a kenyér kilója átlagosan elérheti, vagy inkább meghaladhatja a 300 forintot. Ha az áfa 5 százalékra csökkenne, és a hatóságok ellenőriznék a kereskedelemben, hogy ez az intézkedés eljusson a fogyasztókig, nem kellene a kenyér árát emelni.
A szakember hozzátette: mára nagyjából 1100 pékség maradt talpon. A versenyt talán némileg nyíltabbá teszi, hogy március 1-jétől az üzletláncok nem adhatják önköltség alatt a kenyeret.
