Kezdődik: bebukó családok nálunk is

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Horváth Gyula és felesége attól tart, hogy minden vagyonukat elviszi az év elején felvett jenhitel. A bankban azt állítják: a szerződéskötéskor figyelmeztették a házaspárt a jenhitel veszélyeire.

Horváthék húsz éven át egy 72 négyzetméteres panellakásban éltek Pécsett, két gyermekükkel. A házaspár 2007-ben elhatározta, hogy vásárol egy családi házat 26 millió forintért. Azt tervezték, hogy 10 millióért eladják lakótelepi két plusz két félszobás lakásukat, ahhoz hozzátesznek hatmilliót, a hiányzó pénzt pedig hitelből teremtik elő. Meg is hirdették a panelt, ám nem volt rá vevő. Ezért a házaspár úgy gondolta, hogy felvesz 20 millió hitelt, s ha a panel elkel, felére csökkentik a tőketartozást.

A tervhez ideálisnak tűnt az akkortájt reklámozott jenhitel. Az OTP Banknál 2007 végén megkötötték a hitelszerződést, és megvették a családi házat. A családi ház és a panellakás együttes értéke jelentette a bank számára a biztosítékot, a két ingatlan lett a hitel záloga. A havi 200 ezer forintból élő házaspár kérte, hogy egy évig csak a kamatot, havi 60 ezer forintot kelljen törleszteniük. Tudták, hogy utána 18 éven át 110 ezer forint a havi törlesztés. De nem aggódtak, hisz ha eladják a panelt, a tőketartozást a befolyt pénzből a felére csökkenthetik, s a törlesztőrészlet újra 60 ezer forint lesz.

Ez év októberében végre jött is vevő a panelra, aki 9,7 milliót ígért a lakásért. Horváthék megkérdezték a banktól, hogy mennyiért lehet levenni a panelról a jelzálogjogot. A szerződéskor a panel még hatmillióból tehermentesíthető lett volna, ennek ellenére Horváthékban volt némi aggodalom, miután a forint árfolyama 20 százalékot esett a jenhez képest. A házaspár azonban úgy gondolta, hogy 9,7 millió elég ahhoz, hogy a panelról levegyék az OTP zálogjogát.

Tévedtek. A bank közölte velük, hogy a 9,7 milliót érő panel akkor tehermentesíthető, ha Horváthék befizetnek 16 milliót (!). Nem értették a dolgot. Mert a forint-jen árfolyamváltozása miatt a 20 milliós tőketartozás felment ugyan 27 millióra, ám a családi ház több mint kétszer annyit ér, mint a panel, s akkor a panel zálogból való kiváltásához - Horváthék szerint - elég lehet a 27 millió harmada.

A bank másképp gondolta. Hogy milyen logika alapján, abba Fábián Balázs, az OTP pécsi régióvezetője avat be. Tőle megtudom, hogy nemcsak az árfolyamveszteség érintette kellemetlenül a jenhiteleseket, hanem az elmúlt hónapok gazdasági válsága is. Emiatt az ingatlanok ára lejjebb ment. Amikor például Horváthék megvették a 26 milliós családi házat, akkor annak a "menekülési értéke" - vagyis az, hogy a bank mennyiért tudná akár azonnal eladni a házat - 23,4 millió forint volt. Az ingatlanbessz miatt ez az érték lement 22 millióra. Amikor Horváthék megkapták a jenhitelt, akkor az ingatlan menekülési értékének 65 százalékáig nyújthatott a bank kölcsönt. A globális válság hatásai miatt ezt a feltételt is szigorította a bank, s immár csak az ingatlan menekülési értékének 50 százalékáig adható a hitel.

Vagyis: ha Horváthék el akarják adni a panelt, akkor kell egy új hitelszerződést kötni az OTP-vel, s az új hitelnek már csak a családi ház lesz a záloga. A ház menekülési értéke 22 millió, az új hitel tehát nem lehet több mint 11 millió. S mivel Horváthék teljes adóssága e pillanatban 27 millió, a panel eladása esetén akkor köthetnek új hitelszerződést az OTP-vel a családi házra, ha a panel tehermentesítéséért letesznek a banknak 16 milliót.

Adódik a kérdés: az OTP a hitel ajánlásakor felkészítette-e az ügyfelet arra, hogy a jenhitel ekkora kockázattal jár? Fábián Balázs válaszul rámutat az írott szerződés egyik mondatára, ami figyelmeztet arra, hogy a jenhitel fokozottan rizikós. Horváthék ezt tudomásul vették, a szerződést aláírták.

Horváth Gyuláné azt mondja: fel voltak készülve az árfolyamváltozásra, s nem is ez okozza számukra a gondot, hanem az, hogy az OTP - az általuk kezdeményezett előtörlesztés esetén - egyoldalúan módosítaná a hitelszerződést: egyrészt azzal, hogy a két lakás menekülési értékét a bank csökkenti, másrészt azzal, hogy az ingatlanok 65 helyett immár csak 50 százalékban jelentenek fedezetet a hitelre.

Fábián Balázs erre azt feleli, hogy a Horváthék által szignózott szerződés szerves részét képezi az általános üzletszabályzat, ami tartalmazza, hogy a banknak milyen esetben van lehetősége a hitelfeltételek korrekciójára. Szerinte a bank jogszerűen cselekedett, amikor a válságra tekintettel változtatott a feltételeken. Horváthékat ez a válasz nem elégíti ki, s pert akarnak indítani. Azt várják a bíróságtól, hogy mondja ki: az OTP jogszerűtlenül módosította a hitelszerződést, s visszaélt erőfölényével.

Az ügyben megkérdeztük a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletét. Binder István, a PSZÁF szóvivője - a szerződés beható ismerete nélkül - nem kívánt állást foglalni. Ugyanakkor megemlítette, hogy a bankfelügyelet a sajtón keresztül az elmúlt évben többször figyelmeztette a pénzintézeteket és ügyfeleiket a jenhitel fokozott veszélyeire. A PSZÁF úgy vélte, hogy az ügyfeleknek a jenhitel esetében fogalmuk sincs a vállalt rizikó nagyságáról.

Ezt - igaz, utólag - már Horváthék is belátják. Mivel a panelt nem tudják tehermentesíteni, s így eladni, hitelük havi törlesztőrészlete februártól 110 ezerre növekszik. Pontosabban - a jelenlegi jen-forint árfolyam miatt - 150 ezerre. Ezt a fizikai munkából élő férfi és kereskedelemben dolgozó felesége csak nagyon nehezen tudja teljesíteni. Ráadásul a középkorú házaspár hamarabb megy nyugdíjba, mint a hitel letelik, s nyugdíjasként a 150 ezres törlesztés nyomasztónak ígérkezik. Ha a házaspár elmarad a törlesztéssel, akkor elárverezhetik az otthonukat.

A történethez tartozik, hogy a jenhitel azért még most is kisebb havi terhet ró Horváthékra, mint ha forintalapú hitelt vettek volna fel - akkor ugyanis 200 ezret fizetnének havonta. Ezt Horváthék is tudják, ám azt mondják: ha idejében szembesültek volna azzal, hogy a jenhitel feltételei ekkorát változhatnak, akkor egyáltalán nem vesznek fel kölcsönt. Ám a veszélyeket a szerződésből nem olvasták ki, s a jenhitel reklámja és a banki ügyintéző - miként fogalmaznak - előadása "elcsábította" őket.

Tartalom átvétel