Kiss Ernő: Horn leállította a Draskovics elleni nyomozást

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
kepe.jpeg

Horn Gyula állította le a Draskovics Tibor ellen folytatott, Hézag fedőnevű titkos nyomozást 1996-ban. A jelenlegi rendészeti miniszter akkor a pénzügyi tárca közigazgatási államtitkára volt. Minderről Kiss Ernő nyugalmazott tábornok, a történtek idején a Központi Bűnüldözési Igazgatóság vezetője és az országos rendőrfőkapitány helyettese beszélt a hvg.hu-nak adott exkluzív interjúban.

hvg.hu: Milyen bűncselekmény feltárására indult el a Hézag-akció?

Kiss Ernő: Mint az az Országos Rendőr-főkapitányság (ORFK) honlapján tavaly november 12-én nyilvánosságra hozott, eléggé kicsipkézett iratokból is kiderült, 1996-ban az ORFK Gazdaságvédelmi Főosztálya, amelynek vezetője voltam – a Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálata (RSZVSZ) feljegyzése alapján – titkos nyomozást indított a Pénzügyminisztérium (PM) közigazgatási államtitkára és helyettese ellen. Felmerült ugyanis a gyanú, hogy a két vezető hatalmával visszaélve érte el, hogy a Vám- és Pénzügyőrség 83 millió forintról 100 ezer forintra mérsékelje egy üzemanyag-forgalmazással foglalkozó cég bírságát. Az időpont alapján, és abból, hogy később, 2000-ben, az olajügyek kivizsgálására létrehozott parlamenti bizottság ebből az érából kiket hallgatott meg, nem nehéz beazonosítani a személyeket: a közigazgatási államtitkár Draskovics Tibor volt, helyettese pedig Csobánczy Péter, aki beosztásából adódóan felügyelte a Vám- és Pénzügyőrséget.

hvg.hu: És mit lehet tudni az üzemanyagforgalmazással foglalkozó cégről?

K. E.: A vállalkozás a Kuwait Petroleum Hungary Ltd. (Q8). A cégnek az országban több benzinkútja volt, amelyeket 1996-ban vett meg az OMV. Hangsúlyozom, miinderről azért beszélhetek, mert azzal, hogy a Hézag titkosítását feloldották, a történet felelevenítésével már nem sértek államtitkot. Visszatérve a Kuwait Petroleumra, a cég akkor került kínos helyzetbe, amikor hajdúszoboszlói benzinkútját 1995. január 5-én ellenőrizte a berettyóújfalui vámhivatal, és kiderült, hogy a töltőállomás nem rendelkezik engedéllyel a jövedéki termék forgalmazására. Emiatt 100 ezer forint jövedéki bírságot szabtak ki a cégre.

hvg.hu: Ez a büntetés akkoriban is elviselhető mértékű volt.

K. E.: Igen, csakhogy az összeget a Vám- és Pénzügyőrségen éppen ellenőrzést végző Állami Számvevőszék (ÁSZ) kevésnek találta. A szervezet megállapításaira és a bíróság eseti döntéseire tekintettel, a Legfőbb Ügyészség felhívta a Vám- és Pénzügyőrség Országos Parancsnoksága (VPOP) figyelmét, hogy az ügyben mi a törvényben előírtak szerint helyes jogértelmezés, és hogy ennek lapján határozatait helyezze hatályon kívül, tovbbá, hogy a büntetési tételt a törvényben előírtak szerint szabja ki. A vámhivatal ezt meg is tette, és a pénzbírságot 83 millió forintra emelte.

hvg.hu: Amit a cég – a nyilvánosságra hozott dokumentumok szerint – nem fogadott el.

K. E.: A Q8 fellebbezett ugyan a VPOP Hajdú-Bihar és Szabolcs-Szatmár-Bereg-Megyei Parancsnokságához, de kérését elutasították. A megbüntetett vállalkozás ezt követően sem adta fel és, mint a nyilvánosságra hozott nyomozati anyagokban is olvasható volt, a határozat ellen 1996 februárjában soron kívüli felügyeleti intézkedést kezdeményezett a pénzügyi tárcánál. Ezt a PM, hatáskör hiányában, a VPOP-hez tett át. A hatóság pedig ismét elutasító választ adott a cégnek. A Q8 1996. február 20-án újabb felügyeleti intézkedést kért a PM-től, amelynek illetékes vezetői – a közigazgatási államtitkár és helyettese – a beszámolók alapján közbenjártak a cég érdekében. Mivel az ÁSZ, a Legfelsőbb Bíróság, és a Legfőbb Ügyészség állásfoglalása ismert volt, a Vám- és Pénzügyőrség nem járult hozzá a bírság mértékének megváltoztatásához. Ám valószínűleg a beavatkozás eredményeként, 1996. április 19-én, a Vám- és Pénzügyőrség, felügyeleti jogkörében eljárva, olyan határozatot hozott, amelyben a pénzbüntetés összegét visszaállította 100 ezer forintra.

hvg.hu: Mi lehetett a PM vezetők "közbenjárása"?

K. E.: A rendelkezésre álló információk alapján utasították a VPOP parancsnokát a soron kívüli intézkedésre, arra, hogy a korábbi határozatot a Q8 javára meg kell változtatni. A Gazdaságvédelmi Főosztály Pénzintézeti Alosztályának 1996. október 15-én kelt jelentésében az áll, hogy a Vám- és Pénzügyőrség illetékese személyesen közölte beosztottjával: teljesítse felügyeleti szervük, a PM elvárásait.

hvg.hu: És ez a tárcánál illetve a Vám- és Pénzügyőrségnél szó nélkül maradt?

K. E.: A Rendvédelmi Szervek Védelmi Szolgálatának egyik, a belügyminiszterhez címzett feljegyzése szerint a VPOP-n több vezető tisztségviselő, akik ismerték a Kuwait Petroleum ügyét, felháborodott azon, hogy számukra érthetetlen okok miatt az államtitkár és helyettese - ahogy az iratban megfogalmazták - "direkt módon, levélben és távbeszélőn adott utasításokkal kötelezték a VPOP-t a jogsértő határozat meghozatalára". Ennek alapján az ORFK Gazdaságvédelmi Főosztályán úgy látták, felmerült a gyanú, hogy a minisztérium vezető beosztású emberei hivatali visszaélést követtek el. A törvény és a fent említett szervezetek állásfoglalásai ugyanis nem tették lehetővé a jövedéki bírság méltányossági alapon történő mérséklésére vagy más kedvezmény nyújtására.

hvg.hu: Mi történt ezután?

K. E.: A legfőbb ügyész óvást nyújtott be a PM-hez a törvényes állapot helyreállítása végett. Ezt az akkori miniszter elfogadta, a jövedéki bírság összegét 83 millió forintban állapította meg. A titkos nyomozást - már a Központi Bűnüldözési Igazgatóság (KBI) égisze alatt - 1996. december 21-én, intézkedés nélkül, az óvásra hivatkozva, bűncselekmény hiányában megszüntettük. Ennek azonban volt előzménye. Az ügyről ugyanis – egyebek mellett – jelentést tettem a belügyminiszter és az országos rendőrfőkapitány jelenlétében Horn Gyula miniszterelnöknek 1996. október első felében. Nem sokkal később, egy négyszemközti beszélgetésünkön a kormányfő arra kért, hogy szüntessük meg a Hézag fedőnevű titkos nyomozást. A találkozón elhangzottakról eddig senkinek nem tettem említést.

hvg.hu: Megkérdezte a miniszterelnöktől, miért kéri ezt?

K. E.: Természetesen. A válasza az volt, hogy politikai síkon fogják rendezni az ügyet, ami mellett szólhatott az akkoriban kipattant Tocsik-ügy, mert nyilvánvalóan nem volt szükség még egy politikai botrányra. És hogy történt a rendezés? A kormány 1996. szeptember 21-én törvényjavaslatot nyújtott be a jövedéki szabályozásról és ellenőrzésről, valamint a bérfőzési szeszadóról szóló 1993. évi LVIII. törvény módosításáról.

hvg.hu: Mi volt ennek a lényege?

K. E.: A PM-ben készült törvényjavaslat értelmi szerzői szerint a jövedéki engedély nélkül folytatott tevékenységet a korabeli szabályozás rendkívüli szigorúan büntette, és nem tett különbséget aszerint, hogy például a forgalmazott termék után adóztak-e, vagy illegális forgalomból származott-e. Ehhez kapcsolódott aztán két szocialista képviselő, Haller Zoltán és Miklós László módosító javaslata 1996. október 21-én.

hvg.hu: Mit kell róluk tudni? Miért pont ők jöttek elő ezzel a módosítással?

K. E.: Nem tudom. Hallernek nem sok köze volt a jövedéki kérdésekhez, bár megalakulásától tagja volt a Társadalmi szervezetek költségvetési támogatását előkészítő parlamenti állandó bizottságnak. Tudomásom szerint egy időben Kósáné Kovács Magda mellett dolgozott, elsősorban munkajogi területen, majd az 1998-as országgyűlési választások után eltűnt a nagypolitikából. A közgazdász végzettségű Miklós László a költségvetési bizottság tagjaként közelebb állt a jövedéki ügyekhez.

hvg.hu: Mi szerepelt a javaslatban?

K. E.: Mondhatni, egyenesen a Q8-ügyre volt szabva, pontosabban azokra a cégekre, amelyek nagykereskedelmi engedéllyel folytattak kiskereskedelmi tevékenységet. Ezeknél a Haller-Miklós-páros elgondolása alapján a magas pénzbírság alkalmazása nem áll arányban az elkövetett jogsértés súlyával, ezért a bírság mértékét 50 ezertől 500 ezer forintig szabták meg. A törvényt – a módosító javaslattal együtt – az országgyűlési képviselők megszavazták, és 1996. november 24-én hatályba is lépett. Ez a törvény felülírta a korábban említett legfőbb ügyészi óvást, és, gondolom, ezután nem fizették be a 83 millió forint bírtságot. Az ügy egyébként jól mutatta, hogy a politika és annak egyes szereplői hogyan tudtak a joggal „élni”, és a magyar állam eszközrendszeréből egy törvénymódosítással jelentéktelenné tenni a jövedéki ellenőrzés és bírság intézményét.

Emellett ne feledjük – bár ez a Q8 üggyel nincs összefüggésben – azt sem, hogy akkoriban kezdtek tetőzni az olajügyek, amelyek miatt, egyesek szerint, 100 milliárd forintot meghaladó kár érte a magyar államot, és szinte heti gyakorisággal történtek a szervezett bűnözői körökben – estenként az olajügyekkel is kapcsolatba hozott – leszámolásos, robbantásos ügyek. Mellesleg 1996. november 30-án a miniszterelnök – indokolás nélkül – felmentette Pintér Sándort, az országos rendőrfőkapitányt a két helyettesével és a budapesti főkapitánnyal együtt. A rendőri felsővezetők eltávolítását csak azért említem meg, hogy érzékelhető legyen mindenki számára: az adott helyzetben a kormányfő korábban hozzám intézett kérését, amely a titkos nyomozás megszüntetésére vonatkozott, nem lehetett nem teljesíteni.

hvg.hu: Az olajügyek kivizsgálására létrehozott parlamenti bizottság tagjai közül többen firtatták, hogy a pénzügyi tárca volt közigazgatási államtitkára és helyettese is felelős a VPOP szervezeteinek elbizonytalanodásáért, hatáskörük csorbításáért.

K. E.: Felvetődik bennem is, helyes-e, hogy egy olyan ember irányítja most az Igazságügyi és Rendészeti Minisztériumot (IRM), a magyar jogalkotást és a rendőrséget, akinek korábbi működésével kapcsolatban felmerült a hivatali visszaélés gyanúja. Egyébként a felelősség firtatása – legalább is az én ismereteim szerint – semmilyen következménnyel nem járt a két emberre nézve. Ráadásul nem csupán egyetlen ügyről volt szó. A rendőrség honlapjára 2007. november 12-én kitett Hézag dokumentumok egyikében más ügy is szerepel. A jelentés egyébként felvetette azt a kérdést, hogy vajon milyen érdekek sarkallták a PM két vezető tisztségviselőjének sajátos, egyes cégeknek szóló érdekképviseletét?

hvg.hu: Találkozhatott-e ezekkel az ügyekkel az olajbizottság által is meghallgatott nyomozó ügyész, Túri András, aki most az igazságügyi és rendészeti tárca rendőrséget felügyelő szakállamtitkára?

K. E.: Nem akarok találgatásokba bocsátkozni, azt viszont tudom, hogy a bizottsági vizsgálat alatt Túri András vezette a nyomozást egykori beosztottam, Sándor István nyugalmazott rendőr alezredes, a KBI egykori felderítője, majd évekkel később Molnár Csaba rendőr alezredes, a Pénzmosás Elleni Osztály egykori vezetője ügyében, és mint az közismert, mindkettőt jogerősen felmentette a bíróság. Ezzel összefüggésben megjegyzem, számomra furcsa, hogy ma Túri András láthatja el a rendőrség szakmai felügyeletét.

hvg.hu: Visszatérve a vizsgáló bizottságra, annak jegyzőkönyvé-ben szerepel a PM közigazgatási államtitkárával, helyettes államtitkárával is összefüggésbe hozott MIT 2000 Kft. halasztott vámfizetésének ügye. A Hézag erre is kiterjedt?

K. E.: Az olajbizottság anyagai az interneten elérhetők, és szó van bennük a MIT 2000-ről is. Én kizárólag a Hézag fedőnevű titkos nyomozásról beszélek, amelyet nyilvánosságra hoztak, egyébről nem nyilatkozom.

hvg.hu: A Hézagnak tizenkét év távlatából lehet-e még bármilyen következménye? Kénytelenek vagyunk megkérdezni: nem a rendőrségtől történt eltávolítása miatt megsértett ember beszél önből?

K. E.: Azt, hogy tavaly ősszel, a Hézag elnevezésű titkos nyomozás nyilvánosságra hozatala után, november 23-án leváltottak a XIII. kerületi kapitányság éléről, miután szolgálati autómmal valaki balesetet okozott, és idén június 25-ével nyugdíjba küldtek, mielőtt az ügy tisztázódott volna, az ártatlanság vélelmének figyelmen kívül hagyása, a joggal való visszaélés és a rendeltetésellenes joggyakorlás miatt törvénysértőnek és méltánytalannak tartom.

Elküldésem nem csak ezért volt jogtalan, hanem azért is, mert a korábbi miniszter, Petrétei József öt évvel – 2012. január 30-ig – meghosszabbította szolgálati viszonyomat, így a megállapodott idő előtt küldtek el a testülettől. Mindezek miatt a Fővárosi Munkaügyi Bíróságon bepereltem az igazságügyi és rendészeti minisztert, aki akkor Takács Albert volt. Most éppen Draskovics Tibornak hívják a tárca élén álló személyt, tehát szó sincs sértődöttségről. Egyébként bízom abban, hogy az igazság ki fog derülni, s legyenek bármilyen magas beosztásúak is azok, akik erre utasítást adtak, illetve végrehajtók voltak, mindent nyilvánosságra fogok hozni. A történetet – a hozzá kapcsolódó nyomozati anyagok titkosításának feloldása után – azért mondtam el, hogy az olvasóra bízzam, döntse el: jó-e, hogy Draskovics Tibor irányítja az egyik legfontosabb tárcát?

Miniszteri magyarázat

Idén februárban, amikor Draskovics Tibort kinevezték igazságügyi és rendészeti miniszterré, a „Hézag” azonnal beszédtémává vált, főleg, hogy nyilvánosságra hozott iratait a miniszteri változás bejelentése előtt hirtelen vették le a rendőrség internetes oldaláról. Az üggyel kapcsolatban az új rendészeti miniszter jogértelmezési vitáról beszélt, amelyet szerinte egy törvénymódosítás le is zárt.

Meghosszabbított engedély

A MIT 2000 Kft.-ről a sajtó-ban 2000-ben annyi jelent meg, amennyit egy, az olajbizottság számára készí-tett javaslat tartalmazott. Eszerint iindítványozták a testületnek, hogy a jelentésbe vegyék bele: a MIT 2000 Kft. halasztott vámfizetésre vonatkozó engedélyét a VPOP visszavonta.

Csobánczy Péter, a Pénzügy-minisztérium helyettes államtitkára mint illetékes fellebbviteli szerv azonban úgy határozott, mégiscsak meghosszabbítják a kft. halasztott vámfizetésre vonatkozó engedélyét. Az engedélyt faxon továbbította a céget képviselő ügyvédnek.

MIT-2000 Kft

Az Orosz Föderáció illetékes szerveinek irattáraiban értékes tartalmú adatok találhatók. Hátha engedélyeznék a tanulmányozását? Kérésre hivatalosan még talán át is adnák.

Tartalom átvétel