Magyarország az utolsók között van a kis- és közepes vállalkozások EU támogatási hányadával

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Magyarországon az egész EU-ban a legalacsonyabbak közé tartozik a kis- és középvállalkozások részesedése az uniós felzárkóztatási forrásokból.

Az Európai Bizottság felmérése szerint a 3,3 százalékos mutatónknál csak Romániában és Írországban alacsonyabb (3,0 és 2,1 százalék) ez az előirányzati hányad a 2007–2013-as uniós költségvetési időszakra. Valamelyest javít a képen, ha a hétéves közvetlen támogatási előirányzatot összegszerűen vizsgáljuk: így a tizedikek vagyunk a huszonhét tagállam sorában.

Elöljáróban ez utóbbira hívta fel a figyelmet a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség lapunk kérdéseire válaszolva. Az európai uniós források felhasználását vezénylő intézmény emlékeztetett arra, hogy a bizottsági kimutatás kizárólag a kkv-knak dedikált forrásokat tartalmazza, ám nálunk a vállalkozások ennél többhöz is hozzáférnek.

Az Új Magyarország fejlesztési terv Gazdaságfejlesztési operatív programjában (GOP) például az eddig meghirdetett pályázatok 183 milliárd forintos teljes keretének 42 százaléka minősül közvetlenül kkv-knak dedikált forrásnak. Ugyanakkor a fennmaradó 58 százalékból a nagyvállalatok számára elérhető keretre kis- és közepes vállalkozások is pályázhatnak, s ezt meg is teszik: itt meghaladja a 30 százalékot az a rész, amelyet megszereznek.

További lehetőségeket jelentenek a visszatérítendő (Jeremie típusú) források (mikrohitel, hitelgarancia, kockázati tőke), amelyeket ugyancsak a kkv-knak dedikáltak, és a GOP egynegyedét adják.

„A kamarák számára nem meglepőek a bizottsági számok, magunk is számtalanszor jeleztük ezt mind a döntéshozók, mind közvélemény felé” – közölte Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Szerinte 2006 eleje óta látszik a folyamat, s a hatása most érzékelhető széles körben. Ha csak a visegrádi négyeket nézzük, az utolsó helyen áll Magyarország, ez önmagában megdöbbentő.

Az új tagok közül százalékosan Szlovénia szánja a legtöbbet (17,6) a keretéből a vállalkozásoknak. A legfejlettebb országokban általában tíz százalék fölött, sőt esetenként húsz százalék közelében van a kkv-előirányzat aránya. Ez azt látszik igazolni, hogy a kkv-szektor a gazdaság egyik motorja, és fejlettsége egyben a gazdasági fejlettség fokmérője is.

A kamarai vezető szerint a magyar kkv-k előnyben részesítését indokolja az is, hogy uniós társaikhoz képest hátránnyal indultak, tőkeellátottságuk, hitelképességük és hitelezési hányaduk jóval gyengébb, így könnyen kiszorulhatnak még a hazai piacról is. Kevesli, hogy közvetlen gazdaság- és vállalkozásfejlesztésre hét év alatt az EU-keret maximum ötöde, 1300-1400 milliárd forint jut. Még drámaibb a kép, ha a versenyszektor évi 3000 milliárdos beruházásához viszonyítjuk az évi 180-200 milliárdos támogatást.

A jelenlegi helyzetben csak akkor van értelme akárcsak a 3,3 százalékos támogatásnak, ha biztosítják a hatékony felhasználáshoz szükséges gazdasági környezetet is – véli Rácz Margit, az MTA Világgazdasági Kutatóintézetének tudományos igazgatója. E téren azonban szerinte nyoma sincs a nemzeti stratégiának. A kkv-k fenntartható fejlődésével kecsegtető átfogó gazdaságpolitikai csomag hiányában kicsi a valószínűsége annak, hogy az igazán rászorultak ezzel a támogatással kikerülhetnek nehéz helyzetükből. A foglalkoztatás emelése, a szakképzés fellendítése csak piacképes kkv-szektor megléte mellett biztosítható.

egfelelő feltételek esetén azonban a közösségi keretből a 3,3 százalékos közvetlen támogatás elegendő lenne. Az egy főre jutó GDP-t tekintve élen járó tagállamok ma már elsősorban azokat a vállalkozásokat támogatják imponálóan magas arányban, amelyek az informatika és a környezetvédelem területén kecsegtetnek kiugró eredményekkel.

A teljes EU-keretet tekintve az előkelő 6. helyen áll Magyarország a 27 tagállam közül, még a kkv-előirányzat összegével elért 10. helyezés is elmegy, de rendkívül komoly problémát jelez a 3,3 százalékos arány – véli Dávid Ferenc, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetségének (VOSZ) főtitkára. Hogyan lesz így új munkahely, ha a versenyszférában dolgozók kétharmadát foglalkoztató kkv-k csupán ekkora támogatást kapnak? – kérdezett vissza. Szerinte Magyarországnak most leginkább új munkahelyekre, új termelő beruházásokra és új értékek előállítására van szüksége, mert ebből lesz szociális biztonság és életminőség.

Tartalom átvétel