Munkaügyi miniszter írása a segélyezésről

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Szűcs Erika: "A jólét forrása a munka."
Reális célkitűzés-e ön szerint, hogy egymillióval lehet Magyarországon növelni a munkahelyek számát?
Egymillió munkahely tíz év alatt ugyanaz, mint az MSZP által korábban négy évre tervezett négyszázezres növekmény. Nemcsak az a kérdés, hány munkahely van, hanem az is, hogy mennyi embert lehet munkára ösztönözni. Először is részletesen elemezni kell a munkaerő-piaci helyzetet, csak utána lehet arról beszélni, hogy mekkora tömeget lehetne mozgósítani. Évente 50-100 ezres nagyságrendben változnak, szűnnek meg és jönnek létre munkahelyek. A többlet megteremtéséhez szakszerűen számításba kell venni a valóban bevonható munkaerő-tartalékot. Februárban több mint kétmillió volt a munkaképes korú, 15 és 64 év közötti inaktívak száma. Jelentős részüket a diákok, a nyugdíjasok, illetve a rokkantnyugdíjasok teszik ki. Így csak 400-500 ezer fő az, akit valóban be lehetne vonni a munkaerőpiacra, de nincs könnyen mozgósítható tartalék.

Vita van abban, hogy járulékcsökkentéssel lehet-e ösztönözni a munkahelyteremtést. Egyesek szinte egyenesen arányos összefüggést látnak a kettő között, mások szerint semmi nem igazolja, hogy a kisebb elvonások valóban ösztönzően hatnak. Ön melyik nézetet vallja?
Nem lehet ezeket a hatásokat matematikai képletekkel levezetni. Nincs direkt összefüggés a kisebb járulékteher és a nagyobb foglalkoztatottság között. Látni kell azonban, hogy a várakozások jelentősen befolyásolják a befektetőket. Ha azt látják, hogy reális esély van a járulékcsökkentésre, a különadó megszüntetésére, komoly fejlesztési támogatásokra és szakképzett munkaerőre számíthatnak, akkor mozgósíthatók.

Miért nem értett egyet Magyarország azzal az európai bizottsági döntéssel, hogy három hónap átlagában akár heti 60, ügyeleti munkakörökben akár 65 óra is lehessen a munkaidő? Nálunk is jelentős mozgásteret biztosít a vonatkozó jogszabály a többletmunkára, rendkívüli munkavégzés címén például akár évi háromszáz órával is túl lehet lépni a keretet.
Magyarország tartózkodott a szavazáson. A döntés általános üzenetével nem értünk egyet. Kizárólag versenyképességi szempontokat vesz figyelembe, azt, hogy ha egy bejáratott munkatársról minél több bőrt lehet lehúzni, annál jobban megy a cégnek. A magyarországi jogszabály maximálisan figyelembe veszi a munkáltatók érdekeit. Cserében azonban elvárható, hogy a jól prosperáló cégek inkább mondjanak le a profitjuk egy részéről, mint hogy agyonhajszolják az embereket. Ehelyett az a cél, hogy egyre több ember jusson munkához az inaktívak közül. A legnagyobb a tartalék a kisgyermekes nők körében.

Nagy vitát kavart a közelmúltban az az elképzelés, hogy három évről két évre kellene csökkenteni a gyes idejét. Egy friss közvélemény-kutatás szerint tízből kilencen azt vallják, hogy a gyermek hároméves koráig az a legjobb, ha otthon van az édesanyja. Ön melyik platformon áll?
Ha a közfelfogás szerint a nőknek a tűzhely mellett a helyük, a jólét jelentős részéről lemond a társadalom. Tény, hogy Európában a jólét forrása a munka, miután nincs extra nyersanyagforrás, s megszűntek a gyarmatok. A kisgyermekes nők jelentik a legértékesebb munkaerő-tartalékot. Mindazonáltal azt a megoldást támogatom, hogy választhassanak az érintettek, hány év alatt kívánják igénybe venni a meghatározott összegű támogatást.

És hová tegyék a nők a gyermekeiket? Egyes bölcsődékben éves várólistára lehet feliratkozni. Lesz-e változás?
Tény, hogy ma a háromévesnél fiatalabb gyermekek egy tizedét tudják befogadni az intézmények. A jelenlegi 31 548 férőhelyszámot rövid távon 15 ezerrel szeretnénk bővíteni. Ehhez célszerű enyhíteni a bölcsődékre vonatkozó, még a negyven évvel ezelőtti közegészségügyi állapotokra szabott szigorú előírásokat, amelyek miatt túlzottan drága az intézmények fenntartása. Emellett ösztönözni kell a családi napközik létrehozását, amelyek – főként a kisebb településeken – jelentősen csökkenthetnék a gyermekelhelyezési problémákat. Jelenleg a családi napközik a normatív támogatás 30 százalékát kapják, ezt a mértéket növelni kell. Segít a helyzeten, hogy – a közoktatási törvény módosítása révén – a jövő évtől kétéves kortól már az óvodák is felvehetik a gyerekeket a kistelepüléseken.

Javíthatja-e a foglalkoztatást a részmunkaidő, a távmunka elterjesztése?
Javíthatja, de önmagában nem jelent megoldást. Állami ösztönzőkkel költségoldalról semlegessé lehet tenni ezeket a foglalkoztatási formákat, de a munkáltatóknak számolniuk kell az adminisztrációs terhek növekedésével. Látni kell, hogy ezek a foglalkoztatási formák ugyan több ezer ember számára jelenthetnek megélhetést, de mégsem jellemző területei a munka világának.

Valóságos hadjáratot indítottak egyes önkormányzatok annak érdekében, hogy csökkentsék a segélyen éldegélők táborát; munkához kötnék a juttatást.
Törvénysértő megoldás munkához kötni a segélyezést. A munkáért bért kell fizetni, nem lehet a segély feltételéül szabni. Az önkormányzatok a segélyezésre fordítható pénzösszegeket átcsoportosíthatják közcélú munka szervezésére. Így amelyik település munkát tud ajánlani az érintetteknek, az munkabért fizethet segély helyett. Ha pedig a település nem tud munkát biztosítani, akkor szociális segéllyel járul hozzá a létfenntartáshoz. Nagyobb mozgásteret ad az önkormányzatoknak az a tervezett módosítás, amelynek révén a mostani ötven helyett a segélyek hatvan százalékát természetbeni juttatás formájában adhatnák, ez lehetővé tenné a célzottabb támogatást.

Lapunk információja szerint a hét végi dobogókői kormányülésen olyan megállapodás született, miszerint a jövőben nem a minimálbérhez, hanem a nyugdíjminimumhoz kötnék a rendszeres szociális segélyt, amelynek összege így jelentősen csökkenne. Van-e ilyen elképzelés?
A belső tanácskozásokon az hangzott el, hogy a szociális ellátások többségükben a nyugdíjminimumhoz igazodnak, a 22 százalékától a 350 százalékáig terjednek. A rendszeres szociális segély viszont jelenleg a minimálbérhez kötődik. Úgy gondolom, hogy ezt a juttatást is a nyugdíjminimumhoz érdemes igazítani. Az ellátórendszer teljesítőképességét ugyanis a társadalom teherbíró képességéhez kell szabni. Konkrét mértékről viszont nem volt szó. Először ugyanis fel kell mérni, hogy a segélyben részesülők összességében mekkora juttatást kapnak, figyelembe véve, hogy esetenként munkajövedelemben is részesülnek. A cél az, hogy érdemesebb legyen dolgozni, mint segélyből éldegélni.

Az önkormányzatok szerint könynyedén kijátszható a jogszabály. Elég, ha az érintettek közlik, hogy nem megfelelő számukra a felajánlott munka.
Valóban pontosítani kell a törvényben, hogy mi számít megfelelő munkalehetőségnek. Emellett azt is lehetővé kell tenni, hogy össze lehessen kapcsolni a különféle adatbázisokat, amelyek rögzítik a segélyezettek előéletét. Így nyomon lehetne követni, hogy önhibájukon kívül nem jutottak-e munkalehetőséghez, vagy megpróbálnak kibújni a kötelezettségeik alól.

Lesz-e munkateszt?
Jelenleg is fel kell mérni, hogy valaki egészségügyileg képes-e dolgozni, vagy sem. De érdemes szigorítani az orvosi igazolások felülvizsgálatát. A segélyezés előtti 15 napos munkavégzés a tényleges munkaképesség felmérését célozza. A rendszeres szociális segélyben részesülők 80 százaléka együttműködik az Állami Foglalkoztatási Szolgálattal, képzésekkel, tréningekkel kell elősegíteni, hogy közülük egyre többen dolgozzanak.

A családi támogatások folyósításának szigorításában is nagy nyomás helyezkedik a tárcára. Egyes önkormányzatok azt akarják, hogy csak azok kapjanak juttatást, akik iskolába járatják a gyermeküket.
Nem lehet megvonni a családi támogatásokat, mivel azok a gyermekeket illetik meg. A gyermekvédelmi törvény az az eszköz, amelynek segítségével el kell érnünk, hogy valóban a gyerekekre költsék a szülők a családi pótlékot.

Felmerültek olyan ötletek, hogy a negyedik gyermektől már ne járjon a családi pótlék, hanem adókedvezményt lehessen igénybe venni.
Ugyan a három vagy több gyermekesek jelenleg is igénybe vehetnek adókedvezményt, mégis az adórendszer egyszerűsítésével ellentétes lépés lenne az említett megoldás. Azt viszont el tudom képzelni, hogy a képzetlen és munkatapasztalattal nem rendelkező nők esetében a gyeshez társuljon képzési és munkaerő-piaci regisztrációs kötelezettség és természetesen azt támogató szolgáltatás is. A gyesen lévők egy része ugyanis még soha nem dolgozott, és nagy a valószínűsége, hogy a gyermekek felcseperedése után sem lesz képes. Ellenben a gyes után nyugdíjjárulékot fizet, tehát úgy kaphat időskori ellátást, hogy egyetlen napot sem töltött munkával.


Névjegy: SzŰcs Erika (57)
1951. április 2-án született Budapesten. 1974-ben a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetem népgazdasági tervező-elemző szakán szerzett közgazdászdiplomát. 1981-ben az MKKE Továbbképző Intézetében vállalati komplex szervezés-vezetésből szerzett szakközgazdász-másoddiplomát. 2004-ben EU-szakértő képesítést szerzett.
1974-ben egy állami építőipari vállalatnál kezdett dolgozni. 1981 és 1989 között a városi és megyei pártirányítás munkatársa. A rendszerváltás után a pénzügyi szektorban helyezkedett el, a Magyar Hitel Bank városi igazgatóságán kisvállalkozások hitelezésével foglalkozott. 1993-tól az Agrobank miskolci igazgatóságának vezetője, 1996-tól 1999-ig a Rákóczi Regionális Fejlesztési Bank vezérigazgatója volt. 2000-től a Perfekt Rt. területi igazgatója, 2002-től Miskolc alpolgármestere.
Az MSZMP tagja, 1989-ben az MSZP alapítója. Jelenleg az országos választmány elnökhelyettese. 1994. decemberben lett először helyi egyéni képviselő Miskolc Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésében, majd 1998-ban és 2002-ben is győzött. A 2006. évi országgyűlési választásokon országos listán szerzett mandátumot. 2006. május 30-tól az európai ügyek bizottságának tagja.
2008 májusától szociális és munkaügyi miniszter.
Magányügy: Házas, két felnőtt gyermeke van.

A családügyi miniszter tréningre küldené a rossz szülőket

Tréningre küldené a szociális és családügyi miniszter azokat a szülőket, akik nem képesek rendesen funkcionáló családot fenntartani, azaz gyermekeiket nem járatják iskolába, vagy nem gondoskodnak róluk megfelelően. Itt megtanítanák nekik, mit jelent a szülői felelősség.

A szociális és családügyi miniszter nem korlátozná a családi pótlék kifizetését olyan módon, ahogy a borsodi polgármesterek, azaz nem támogatja, hogy a harmadik gyermek után a juttatást csak adókedvezményként lehessen igénybe venni. Rámutatott: általában a szegény családokba születik több gyermek.

Szűcs Erika azt fontosnak tartja, hogy a családi pótlék oda jusson, ahol valóban szükség van rá, és tényleg a gyermek életkörülményeinek javulását szolgálja, azaz az iskoláztatását, tanszerei beszerzését vagy akár az otthoni fűtésszámla kifizetését.

Azzal egyetértett, hogy egyes családok nem funkcionálnak megfelelően, és ezekben a juttatás nem a gyermekeket segíti. Szerinte itt egy időre a pótléknak természetbeni juttatássá kellene alakulnia. Elképzelhetőnek tartja azt is, hogy a szülők egy pénzfelhasználási terv készítése után kapnák meg a juttatást.

Elmondta azt is: ezeknek a családoknak szoros kapcsolatot kellene fenntartaniuk a családsegítő szolgálattal, amely nemcsak ellenőrizné őket, hanem tréninget is tartanak a szülőknek arról, melyek az alapvető gyermeki jogok vagy hogy mi a szülői felelősség.

íróasztal mögül?

Felelőtlenség, káros intézkedés pontos ismeret, gyakorlati tapasztalat nélkül még törvényre vonatkozóan javaslatot tenni is!

El kell menni, és kikérni azoknak a személyeknek, szervezeteknek (nem önkormányzati szervezeteknek) a vélemyényét, akik pontos gyakorlati ismeretekkel rendelkeznek. Ne az íróasztal mögül döntsenek!Önkormányzati cégek a családsegítők is sajnos, csak formális szervezetek, számítani semmiben nemlehet rájuk, segítségre egyáltalán.Csak adminisztrativ látszat szervezet, kipipálják a lejeletkezésre kötelezettet!Jó pénzért fenntartot felesleges szervezet.Itt kellene a takarékosságot bevezetni, mert több pénzt felőröl a fenntartásuk, mint maga a segélyre fordítható összeg!

csak étel számlát vigyen, az önkormányzat kifizeti!

Érdekes párbeszédnek voltam szemtanuja minap. Benéztem egy belvárosi pecsenyesütőbe, és gondoltam, valami jólenne a főzelékemhez ebédre, ezért vártam soromra és nézegettem. Mivel előttem népes, nem ma barnult család válogatott a sült grillcsirkékben,melyek mellé már hurkák, és kolbászok is becsomagolva vártak elvitelre,pakkajaik mellé jó minőségű tömény italt, és két üveg bort is kértek az eladótól.

Gondoltam magamban, ez igen! Már csak dermedten álltam, és rágondoltam a kis krumplifőzelékemre, de nemtudtam megtenni, lassan gondolatban sem ezekután, hogy már akár egy kis darab sült kolbászt vegyek, merthogy becsületes munkám mellett sem engedhetem meg, hisz szégyen ide- oda, most a szaggal kell beérnem, hisz akkora lenne a kontraszt az én lehetőségeim, és az itt elhangzottak, vásárlása, és lehetőségei között, hogy inkább nem adhatom ki magamat, soha netudják meg, hogy nekem az illatokkal kell beérnem.

Aztán látnom kellett, hogy vonulnak ki győzedelmesen, szép reményekkel, hisz még a család legkisebb tagja is lába között húzta a grillcsirkét, és melynek szárnyait azonnal el is dobták a gyerekek az utcán, merthogy ők a combot szretik csak!!!!
A számla összege sem volt kicsi, és igazán már a cumisüvegekbe is juthatott egy kis pálinka, annyi ital volt!

Többen is látták ezt a diadalmenetet, és hallották. Megtehették, más embertől veszik el, és mindig annak adnak, aki hangosabban tud rikácsolni, fenyegetőzni akár az önkormányzatnál! OHHHHH igen, hisz őt támogatja az Önkormányzat ám!

Mindezt saját fülemmel hallottam, hogy kérjen mindenről ételszámlát, mert az Önkormányzatnál azt mondta nekik a jegyző, hogy nyugodtan vegyen, amire szüksége van, csak ételszámlát vigyen be, és kifizetik nekik!Mitöbb büszkén mesélte, hogy mindig igy szokott lenni, tudják ott is!

Csak elmeséltem, és ha nem láttam volna, el sem hiszem..... bár a mai világban.....kinek mit lehet, és kinek nem?

Elmondom, hogy aznap, még a főzelék sem kellett, nemtudtam megenni, de kolbásszal sem tudtam volna, mert elszorult a torkom, hisz "ezeknek" kolbászból van a kerítés teljesen természetes dolog! Úgylátszik, aki adja, és másét osztja annak is!

Mercivel segélyért!

Sajnos ez igaz, magasan támogatott réteg! Mercivel mennek segélyér, ÉS KAPNAK IS TÖBBSZÖR, ÉS TÖBBET MINT MÁS!

csak a sóhivatal marad!

Magyar embernek, ha gondja van, nincs hová menjen, mert létezik menekültügy, állatmenhely ügy, cigányügyekkel foglalkozó főfőfő...akárki. Ha egy magyar embernek van gondja, egyik kategóriába sem fér bele,- mondják, sajnos emiatt nemtudnak foglalkozni életbevágó dolgaikkal sem... hol van az esély egyenlőség?????
A kis cigánygyerek meg camerás mobiltelefonnal a kezében rohangál, és dumál rajta...míg bemennek a segélyér...

Nem mindig annak kell segíteni, aki hangosabban tud sírni, rikácsolni, jólenne az esély egyenlőséget megteremteni magyar emberek számára is!

csak a sóhivatal marad!

Magyar embernek, ha gondja van, nincs hová menjen, mert létezik menekültügy, állatmenhely ügy, csigányügyekkel foglalkozó főfőfő...akárki. Ha egy magyar embernek van gondja, egyik kategóriába sem fér bele,- mondják, sajnos emiatt nemtudnak foglalkozni életbevágó dolgaikkal sem... hol van az esély egyenlőség?????
A kis cigánygyerek meg camerás mobiltelefonnal a kezében rohangál, és dumál rajta...míg bemennek a segélyér...

Nem mindig annak kell segíteni, aki hangosabban tud sírni, rikácsolni, jólenne az esély egyenlőséget megteremteni magyar emberek számára is!

így igaz

Szívemből szól ez a vélemény, nagyon egyetértek vele!

fellökik az embert az úton!

Sietnem kellett hazafelé, ígyekeztem ezért a csendesebb utcákon gyorsan "rohanni"!

Hídon keresztül haladva az uton egy cigányasszony békésen tologatott mindenfélével telerakott babakocsit!Szombatonként piacnap van!....Mellette egy kis csitri koru tizenéves tette-vette magát, és hol jobbra, hol balra ugrált,ahogy beszélgettek cigányul, de úgy, hogy kikerülni sem lehetett már fél utcaszakaszon keresztül!Mintha tudta volna, hogy sietnem kell! Mögöttem a barátom is cikcakkba jött, mert képtelenség volt elmennünk, megelőznünk Őket!

Mindegy, gondoltam magamban, szépen megkérem- szabad elmennem? A kis csaj hátranézett, szeméből sértődöttség, megbántottság tükröződöt, és ugribugri mozdulatával a lábamba rugott, és rálépett.

Nemakartam észrevenni, hisz véletlenül is lehetett, de sikerült jol belémrugnia eszetlen forgolódása miatt!

Vártam, hogy legalább mond egy szót- tessék csak menni, - igen, tessék, ja és bocsánat is jólesett volna, de nem!
Jajjjjjjj megrugdaltak, bántottak- kiabálta jó hangosan az utcán, hogy sajnáltassa magát, lássák, hogy őket mindenki bántja!

Mondtam, hogy pont fordítva volt, és talán elnézést illenék mondani, fájni pontosan nekem fáj!

Közben elkerültem, és ŐŐŐŐŐ hírtelen elhallgatott,további jajgatás belészakadt, de már tudom miért!

Mögöttem jött a barátom, aki két méter magas, - nem szólt semmit, csak ránézett!

Tartalom átvétel