Nyomozás indult Strabag-ügyben - no nem nálunk

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

A bécsi államügyészség nyomozást indított Hans Peter Haselsteiner, a Strabag osztrák építőipari konszern társtulajdonosa ellen azzal a gyanúval, hogy üzleti előnyszerzés céljából illegálisan pénzadományokat juttatott magyarországi pártoknak – írta pénteki számában a FORMAT osztrák hetilap.
A gazdasági-üzleti magazin értesülése szerint a vizsgálat kiterjed Alexander Zachra, a Strabag lobbicége, az "eurocant" volt vezetőjére, liberális politikusra is. A FORMAT úgy tudja, hogy a nyomozással a szövetségi bűnügyi hatóságot bízták meg. A hetilap közölte, hogy mindezt megerősítette Gerhard Jarosch, az államügyészség szóvivője.
A szeptember 28-i ausztriai parlamenti választást megelőző kampány idején bukkantak fel ismét - jobbára a sajtóban - azok a vádak, hogy az építőipari cég a 2000-es évek elején adományokat nyújtott magyarországi pártoknak, részint azért, hogy - mint a FORMAT írta - kartelltevékenységéért kisebb büntetéseket rójanak ki rá, részint azért, hogy beruházási megbízásokat nyerjen el.
A hetilap emlékeztetett arra, hogy a gyanúk alapján a kifizetések az Alexander Zach irányította "eurocanton" keresztül, különböző egyesületek közbeiktatásával történtek. (Zach 2006-ig volt a lobbicég ügyvezetője, egyidejűleg a Liberális Fórum (LIF) elnöke. A párt indult a szeptemberi választáson, de nem sikerült bejutnia a parlamentbe, amibe valószínűleg belejátszott, hogy Zach nem sokkal a szavazás előtt kénytelen volt lemondani tisztségéről az ellene felmerült különböző gyanúk miatt. Haselsteiner ugyancsak kötődik a LIF-hez, a szervezet legfőbb pénzügyi támogatójaként tartják nyilván.)
A FORMAT információi szerint a mostani, előre hozott választás előtt egy héttel Hans-Peter Martin osztrák európai parlamenti képviselő, aki először a 2006-os választási kampány során hozakodott elő a megvesztegetési vádakkal, tíz, az ügyre vonatkozó aktát nyújtott át az államügyészségnek. Ugyancsak a testület rendelkezésére áll az a CD-ROM, amely állítólag a LIF és az "eurocant" több ezer e-mailjét és okmányát tartalmazza.
A hetilap utalt arra, hogy Hans Peter Haselsteiner a sajtóban megjelent gyanúsításokat rágalmaknak minősítette, és közölte, hogy a vádakat a magyarországi ügyészség már 2006-ban kivizsgálta, és a nyomozást beszüntették. A FORMAT mindazonáltal hozzáfűzte: lényegét tekintve arról van szó, hogy a magyar testület a vonatkozó törvény hiányában illetéktelennek nyilvánította magát, és nem folytatta tovább a vizsgálatot. Azonban ez is megváltozott, és a korrupciós ügyekért felelős budapesti főügyészség (Központi Nyomozó Főügyészség) ugyancsak felvette a nyomozás fonalát, sőt egy bennfentes szerint jogsegély-megkereséssel fordult az osztrák hatóságokhoz - írta a magazin.
A hetilap végezetül megjegyezte, hogy Haselsteiner szóvivője nem kívánta kommentálni a vizsgálatokkal kapcsolatos információkat, csupán annyit mondott: "Mi semmiről sem tudunk".

Times: Maffiavád a Strabag résztulajdonosa ellen

Az orosz oligarcha, Oleg Gyeripaszka kapcsolatban állt egy már meghalt orosz maffiafőnökkel - állítja a brit Legfelsőbb Bíróság. Peter Mandelson brit gazdasági miniszter, korábbi uniós biztos a nyáron az oligarcha jachtján vendégeskedett, ami most kellemetlenné vált számára.

Azzal gyanúsították meg Oleg Gyeripaszkát, a leggazdagabb orosz oligarchát, hogy kapcsolatban állt Oroszország egyik leghatalmasabb bűnszervezetének vezetőjével. Az üzletember 25 százalékos részesedéssel rendelkezik a Magyarországon is aktív Strabag építőipari vállalatban.

A brit Legfelsőbb Bíróság határozata azokat a feltételezett társadalmi és üzleti kapcsolatokat részletezi, amelyeket Gyeripaszka tartott fenn Anton Malevszkijjel, az Iszmailova bűnszervezet fejével, akinek bátyja, Andrej 10 százalékos részesedéssel bírt Gyeripaszka vállalataiban. A maffiavezér 2001-ben halt meg egy ejtőernyős balesetben.

Oleg Gyeripaszkától már visszavonták mind a brit, mind az amerikai vízumát. A döntés azután született meg, hogy több amerikai bíróság is törvénytelenségeket vélt felfedezni az oligarcha ügyeiben. Gyeripaszka tagadja a vádakat, és azt állítja, hogy Anton Malevszkij zsarolta őt, és súlyos következményei lettek volna, ha nem fogadja el az "ajánlatot".

A brit Legfelsőbb Bíróság azért foglalkozik az üggyel, mert Oleg Gyeripaszka volt üzlettársa, Michael Cherney kétmilliárd fontra pereli az oligarchát. A briteknek azért is érdekes az ügy, mert Peter Mandelson gazdasági miniszter, az Európai Unió nemrég visszahívott kereskedelmi biztosa Gyeripaszka jachtján tűnt föl ezen a nyáron, Korfu partjainál.

Kérdés, Mandelson tárgyalt-e az orosz üzletember ügyleteiről brit köztisztviselőkkel. A moszkvai brit nagykövetséggel folytatott tárgyalásain azonban egyetértés született abban, hogy az oligarchát be kell vonni a brit üzleti életbe.

Kellemetlen kapcsolat

Mandelson szóvivője két hete azt nyilatkozta Brüsszelben, hogy a biztost csak egy italra hívták meg a jachtra. Amikor kiderült, hogy egész éjjel ott maradt, nem volt hajlandó semmit hozzáfűzni az ügyhöz. A szóvivő hozzátette: Mandelson és Gyeripaszka között sosem került szóba az EU.

A brüsszeli hivatalnokok kitartanak amellett, hogy Mandelson kereskedelmi biztosi tevékenysége és Gyeripaszkával való találkozása nem zárja ki egymást, és nem indítanak nyomozást a brit politikust ellen. Akármilyen uniós döntés vált is Gyeripaszka javára - teszik hozzá -, az nem Mandelson közbenjárására született meg.

Egy hónappal ezelőtt Mandelson azt javasolta, hogy az EU bilaterális szerződésekkel tegye lehetővé a nyersanyagok szabad kereskedelmét, ami jól jött volna Gyeripaszka alumíniumbirodalmának.

Peter Mandelson miniszterként tagja a Nemzeti Gazdasági Tanácsnak, így ha szóba kerülnek a Skót Királyi Bank kötelezettségei, latba vetheti befolyását az orosz üzletember javára. A gazdasági válságot alaposan megszenvedő Oleg Gyeripaszka épp most próbál 4,5 milliárd dolláros kölcsön felvenni nyugati pénzintézetektől, köztük a Skót Királyi Banktól is.

nálunk kizárt a korrupció

Itt hihetetlen szakértelem jellemzi a sztráda és metróépítést. Képesek a Duna folyásvonalában (nem kereszt, hosszanti!!!) találni egy olyan nyomvonalat, ahol alagutat lehet fúratni..... Nem volt könnyű, csak löszdombokon keresztül mehettek, de megoldották
És hogy Magyarországon a száraz homokon 2,5x drágábban építenek autópályát, mint a horváthországi sziklás bércek és szakadékok között, no ez világcsúcs.
A 4-es metrónak pedig csak a műszaki tervei, a határideje, meg a finanszírozási oldala nem végleges. Az összes többi pedig bizonytalan és elkúrt
Tehát kizárt, hogy itt megvesztegetés történt.
fat

És már nevesítve

Hallgatnak Puchék kihallgatásáról

Zoom
Egyelőre nem tudni, kiket és mikor hallgat ki a Központi Nyomozó Főügyészség Strabag-ügyben. Szakértők szerint a magyar pártok és az építőipari cég között gyanított illegális pénzmozgások felderítéséhez elengedhetetlen az érintett politikusok, köztük Puch László, az MSZP volt pénztárnoka, az SZDSZ kincstári- és székházügyeiben egykor eljáró Matyi László, Kuncze Gábor volt SZDSZ-elnök és Csillag István egykori liberális gazdasági miniszter meghallgatása. A Zoom újabb dokumentumot mutat be azok közül, amelyeket a hatóság is vizsgál az április óta zajló, vesztegetés miatt indult nyomozásban.
Nem tudni kit, mikor és miért hallgat meg Strabag-ügyben a Központi Nyomozó Főügyészség. A hatóság szóvivője a Zoom megkeresésére mindössze annyit mondott: április óta folytatnak vesztegetés miatt nyomozást, de annak lezárásáig részleteket nem közölnek, így azt sem, kiket hallgatnak ki.

Fazekas Géza ugyanakkor megerősítette, hogy jogsegéllyel fordultak az osztrák államügyészséghez, ennek pontos tartalma azonban szintén nem publikus, és arról sem szeretett volna jóslásokba bocsátkozni, hogy a nyomozás mikorra zárul le.

A bécsi államügyészség korábban nyomozást indított Hans Peter Haselsteiner, a Strabag konszern társtulajdonosa ellen azzal a gyanúval, hogy üzleti előnyszerzés céljából illegálisan pénzadományokat juttatott magyarországi pártoknak.

Kihallgatják Puchot?

Szakértők szerint a magyarországi pártok és az építőipari cég között gyanított illegális pénzmozgások felderítéséhez elengedhetetlen az érintett politikusok meghallgatása, és a Zoom úgy tudja, erről hasonlóan gondolkodnak a magyar főügyészségen is.

Az osztrák sajtóban kipattant, és a Heti Válasz (HV) által felkarolt ügyben mások mellett felvetődött már Puch László, az MSZP volt pénztárnoka, az SZDSZ kincstári- és székházügyeiben egykor eljáró Matyi László, Kuncze Gábor volt SZDSZ-elnök és Csillag István egykori liberális gazdasági miniszter neve is.

Az mindenesetre több mint gyanús, hogy az osztrák sajtó és a HV által is közzétett feljegyzések egyikén a szerző eurómilliók felosztását vezeti le. Ha a papír valódi, igazolhatja, hogy kenőpénz került magyar pártokhoz, de legalábbis azt, hogy volt rá szándék.

A dokumentum „Vögel" (madarak) és „Blumen" (virágok) elnevezésű sorokba rendezi az átutalt, illetve átutalandó összegeket. Arra ugyan nincs bizonyíték, hogy a feljegyzések az SZDSZ és az MSZP jelképeire utalnának, bár ennek ellenkezőjére sincs.

Kalkulációk kenőpénzekre?

A HV-ben és más lapokban csak részleteiben közzétett papír több másikkal együtt a Zoom birtokába került. A dokumentum része annak a paksamétának, amelynek alapján a főügyészség is vizsgálódik. A kézenfekvő értelmezést kínáló teljes feljegyzésen az látszik, hogy a „madaraknak” és „virágoknak” elosztandó pénzek mellett valaki kézzel írt kalkulációt készített – vélhetően arról, hogy ezekből az összegekből mekkora részesedés jut a „közvetítőknek”.

A papíron látható autobahn (autópálya), M5, ubahn (metró) sorok mellett különböző összegek szerepelnek, készült M35, M0, M7, Völgyhíd kalkuláció is. A jegyzeteken vélhetően határidőkre, részesedésre vonatkozó utalások is olvashatók. Azt egyelőre keressük, kinek az írása olvasható a papíron.

Az említett autópályákban és sztrádaszakaszokban, valamint a 4-es metróban az a közös, hogy mindegyik építésében részt vett a Strabag, amely 2003 és 2007 között állami tendereken összesen 360 milliárd forint magyarországi közpénzhez jutott hozzá.

A cégnek további 267 milliárdot hoz majd, hogy megkapta a M6-M60 sztráda Szekszárd–Pécs etapjának építését, ezen kívül 30 évig üzemelteti is majd a szakaszt. A Strabag működteti ugyanakkor az M5-ös autópályát is, ezért 20 éven át évi 23-25 milliárd forintot kap.

A Strabag-ügy szálai meglehetősen szövevényesek. A sajtóban mostanáig nyilvánosságra került dokumentumokból kiderül, hogy 2004 és 2007 között 13,5 milliárd forint bevételt produkált egy mikrocég, az Euro:contact Kft., amely – osztrák hírek szerint – Strabag-pénzt juttatott a magyar politika feketekasszáiba.

A HV úgy tudja, az érintett kisvállalkozás, kifizetőhelyként működött; az említett összeg négyötöde csak „átutazott” rajtuk.

Az Euro:contact fejléces papírokon Puch, Matyi, illetve Kuncze neve is tucatszor megjelenik – nem egy esetben a velük folytatott állítólagos lobbimegbeszélések helyével és idejével együtt.

A HV szerint a Strabag kapcsolatokat keresett a jobboldallal is, százezer euró erejéig konzervatív rendezvényeket is támogatott, ezekkel Lezsák Sándor és Gyürk András képviselők hozhatók összefüggésbe.

Luxusberuházás volt a völgyhíd
„Az állam úgy épít sztrádákat, hogy nincs stratégiája, a pályázó cégeknek nem kell számolniuk éles versenyhelyzettel”. A többi között ez olvasható az Állami Számvevőszék korábbi jelentésében.
A szervezet szerint semmi nem indokolta, hogy a 2007. augusztus 8-án átadott Kőröshegyi völgyhíd megépüljön. Habár az autópálya nyomvonalának kialakításánál több változatot vizsgáltak, a beruházási költségek lefaragására nem készültek megfelelő tervek, néhány pedig napirendre sem került.

2. A pártfinanszírozás zavaros ügyei
Folklór, mint a 386 millió

A magyar pártok az MSZP-tól a Fideszig egységesek abban, hogy az osztrák sajtóhíreket az ottani választási folklór részének tekintik, és egyik oldal sem kezdte meg azonnal a korrupció szelétől megcsapott ellenfelek sárba döngölését.

A Strabag-ügy valóban az osztrák voksolások idején bukkant fel rendszeresen – leginkább Alexander Zach ottani liberális politikusnak okozva kellemetlen perceket.

Hasonlóan „folklórjellegűnek” lehet azonban tekinteni azt is, hogy a hatályos törvények szerint a magyar pártok mindegyike 386 millió forintot költ el a kampányokban. Miközben az egyik párt nem hivatalos belső kalkulációi, és több szakember szerint a kicsik 800-1000 millió, a nagyok pedig több milliárd forintot fordítottak 2006-ban kampányköltségeik fedezésére.

Arra pedig kalkuláció sincs, mennyit spórol a politika a párt- és kampányfinanszírozás „szürkegazdaságában”. Kampány idején nem szokatlan például, hogy a helyi önkormányzatok pártszimpátiától függően adnak bérbe ingyen helyiségeket a kampányrendezvények megtartásához, vagy az adott politikai párttal szimpatizáló cégek számláznak jóval kevesebbet – például a plakátokért –, mint azt normális piaci viszonyok között tennék.

Leosztás

Ennél jóval durvább, információink szerint mégis megszokott módszer, amikor az állami pályázatokon elnyerhető összegekből „osztanak le”, azaz a győzelemért cserébe az eleve magasabbra kalkulált támogatási pénzben rejlő, túlságosan is szépnek tűnő nyereség egy részét kell visszacsepegtetniük az intézményeknek vagy vállalatoknak.

Miközben az ilyen esetek egy része bűncselekmény, a politikusok nyíltan beszélnek a rendszer fonákságairól, és megváltoztatásának szükségességéről. Abban persze igazuk van, hogy míg 1990-ben ki lehetett gazdálkodni 386 millió forintból egy kampányt, addig ez ma lehetetlen.

A szabályokat az Országgyűlésnek kellene kétharmados többséggel megváltoztatnia, de ahogy eddig mindig, a legutóbbi ötpárti egyeztetés is kudarcba fulladt. „A társadalom többségét okkal és joggal irritálják a kampány- és pártfinanszírozási szabályok” – ezzel a mondattal kezdődött az akkor tervezett írásos megállapodás, amely szerint már a 2010-es parlamenti választásokat is az új szabályok szerint bonyolították volna le.

Gyurcsány megint megpróbálná

A miniszterelnök a korábbi sikertelenség ellenére ismét bejelentette a nemzeti csúcs összehívásakor, hogy a testülettől a pártfinanszírozás kérdéseinek rendezésére is vár javaslatokat. Gyurcsány Ferenc kezdeményezése a tanácskozáson háttérbe szorult a gazdasági válság miatt – ahogyan eredeti terve is, miszerint nemzeti felemelkedési program kidolgozását várta a grémiumtól –, de látszólag nem mondott le róla.
A nemzeti csúcson kudarcot vallottak
Zoom / Kövesdi Andrea
A nemzeti csúcson kudarcot vallottak

A kormányfő a nemzeti csúcsról szólva azt mondta a múlt héten az Országgyűlésben, lehetségesnek látja az együttműködést a hosszú távú költségvetési biztonságot szolgáló közpénzügyi vagy plafontörvényben, illetve az adóegyszerűsítésben, valamint üdvözölné, ha meg tudnának állapodni a pártfinanszírozás átalakításában is.

A rendszer megújítását szorgalmazta már többször az SZDSZ és az MDF is. A szabad demokraták az interneten bárki által hozzáférhető adatbázisban tüntették volna fel, hogy a pártok mennyi pénzt és mire költenek el a kampányban. A liberálisoknak ráadásul okuk is van a változtatásra, az Állami Számvevőszék ugyanis már többször is bírálta a párt gazdálkodásáról kötelezően benyújtott elszámolásukat.

Két évvel ezelőtt Kuncze Gábor, az SZDSZ akkori elnöke a Strabag-ügy fejleményeire rendszerint azzal reagált, hogy beszámolójuk nyilvános, és azt megkapja az ÁSZ is. A számvevőszék azóta a szabad demokraták pénzügyeit elemezve több hiányosságot is talált, bár közvetlenül egyik sem kötődik a Strabag-ügyhöz.

A számvevőszék ráadásul hasonló eredményre szokott jutni a többi pártnál is, ezért több alkalommal javasolta már a kormánynak a pártfinanszírozási szabályok megváltoztatását.

A zoom kérdései:

– Kinek a kézírása szerepel az eurómilliók elosztásáról szóló dokumentumon?
– Találkozott-e Csillag István volt gazdasági miniszter Aczél Zoltánnal az Euro:contact egyik tulajdonosával, Puch László MSZP pénztárnokkal, illetve az SZDSZ kincstári- és székházügyeiben egykor eljáró Matyi Lászlóval?
– Volt-e a parlamenti pártoknak a Strabaghoz köthető bevétele?
– Puch László pénztárnoksága idején történtek-e egyeztetések nagy informatikai, építőipari vagy közlekedési állami beruházások, illetve outsourcing projektek kapcsán párttámogatásról?
– Miért tarják még mindig a pártok az osztrák választási folklór részének az ügyet?
– Látnak-e esélyt a parlamenti pártok a pártfinanszírozás rendbetételére?

Tartalom átvétel