Oroszország nem fogja abbahagyni?

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

A hétfői orosz kijelentések fényében most úgy tűnik, 60 százalék, hogy észak felé folytatódik a háború, 40 százalék esélye van a békének, mondta az Indexnek Makk László, a NATO moszkvai összekötő képviseletének vezetője.

A grúz válság és háború egyaránt a NATO és Oroszország hibája, mondta az Indexnek Makk László, az észak-atlanti szervezet moszkvai összekötője hétfőn. A katonai szövetség tábornoka szerint a NATO az elmúlt egy évben elaludt, az oroszok viszont most pozícióban vannak Grúziában, és bár ki fognak vonulni onnan, a kivonulás finom megoldásai, a gyakorlati megvalósítás mind tárgyalási alapot nyújtanak majd a NATO-val szemben egy következő cél eléréséhez.

Makk László vezérőrnagy szerint Medvegyev orosz elnök megnyilatkozásai az orosz és a nemzetközi sajtóban, amelyek az orosz-NATO kapcsolatok befagyasztásáról, Moldova figyelmeztetéséről szólnak, vagy az orosz parlament döntései, vagy akár Juscsenko ukrán elnök aggódó nyilatkozatai mind arra mutatnak, hogy az oroszok folytatni fogják a befolyási övezetük növelését, és a következő cél Ukrajna vagy Moldova megosztása lehet.

Miként fajult a helyzet idáig?

A szakértő elmondta, hogy a NATO-orosz kapcsolatok az elmúlt 17-18 évben folyamatosan fejlődtek, valamelyik fél mindig vezető szerepet vállalt. A fordulópont Putyin 2007 februárjában megtartott müncheni beszéde volt, amelynek a lényege, hogy Oroszország újra stratégiai játékossá vált, visszatért a világ véráramába politikai, gazdasági és katonai szinten is.

Makk László szerint a NATO ott hibázott, hogy nem vette komolyan a beszédet, és nem értékelte újra a kapcsolatokat. Elmaradtak az elméleti és gyakorlati lépések. Például 2006-2007-ig egyfajta kapcsolat-felépítés folyt a NATO és az orosz fél között harcászati-hadműveleti szinten is. 2007 után az oroszok korlátozták ezt a fajta együttműködést, évi 540-ről 110-re esett vissza a közös programok (például hadgyakorlatok) száma.

A NATO 2008 elején kapott észbe, új stratégiai kereteken kezdett el gondolkozni, de már későn. Rövid volt az idő, és a bukaresti csúcsra nem tudott felmutatni semmit: az orosz fél és a NATO elbeszélt egymás mellett. A helyzet azóta tovább romlott. Jelenleg az oroszoké az előny, hiszen náluk megtörtént az elnökválasztás, Amerikában viszont még előtte állnak.

A grúz háború háttere

A grúz háborúért Makk László szerint mindkét fél felelős. Nyílt titok volt, hogy a NATO milyen segítséget nyújtott Grúziának. 2008 május 15-én Brüsszelben, a NATO-orosz tanács vezérkari főnöki ülésén az oroszok egy tételes listát ismertettek, hogy melyik tagország (közöttük Magyarország), milyen segítséget adott, és már akkor lehetett sejteni, hogy háború lesz.

A NATO figyelmeztetése viszont már későn érkezett a korábbi segítségtől felbátorodott Grúziának. Június-július folyamán mind a grúz, mind az orosz hadsereg megtartotta a határmenti hadgyakorlatokat, mint háborús főpróbát, és mindkét fél önbizalommal telve fejezte be azokat. A többit már mindenki ismeri: augusztus 7-én a grúzoknál szakadt el a cérna, válaszul az oroszok pár nap alatt megsemmisítették a grúz erőket.

Makk László úgy véli, hogy az orosz hadsereg bevonulása egyes dél-oszét területekre még megmagyarázható, azt viszont, hogy miért hatoltak be Grúziába és miért maradtak ott, maguk sem tudják megmagyarázni. Éppen ezért Makk László véleménye szerint az oroszok előbb-utóbb kivonulnak Grúziából. Jelenleg viszont egy olyan taktikához folyamodnak, ami a II. világháborús eszközökre emlékeztet, és ami például a balkáni válság idején Magyarország vagy más országok számára teljesen elképzelhetetlen volt.

Békefenntartásra hivatkozva egységeik tulajdonképpen elfoglalták és ellenőrzésük alatt tartják a főbb grúz stratégiai pontokat. A kivonulás részletei remek tárgyalási alapot nyújtanak majd a NATO-val szemben. Várhatóan egy folyosó kialakítására törekednek Abházia és Oszétia között, amelyet ellenőrizni tudnak majd.

Mi lesz a folytatás?

A hétfő nyilatkozatok azt vetítik előre, hogy Medvegyev egyre keményebb vonalat képvisel a konfliktusban. Putyint Makk László szerint lefoglalja a belpolitika, a külpolitika az elnökre maradt. A szakértő véleménye szerint jelenleg 60 százalék az esélye annak, hogy a háború folytatódik észak, észak-nyugat felé, azaz Moldova, vagy még inkább Ukrajna irányába.

Borisz Jelcin már 1994-ben felvetette, hogy Oroszországnak növelni kell befolyását a FÁK-államokban az orosz határhoz közel eső, túlnyomóan oroszok lakta részeken. A kérdés sokáig nyitva maradt, de most úgy látszik, hogy a befolyás növelése megkezdődött. Az oroszok egy új módszert alkalmaznak: kijátsszák az állampolgársági kártyát.

A módszer lényege nagyon nagy vonalakban: az érintett övezetekben például orosz útlevél vagy állampolgárság jár. További eredményeket hozhat, ha az elégedetlenséget provokációk növelik, és ha kirobban a feszültség, akkor a békefenntartásra hivatkozva be lehet vonulni az érintett területre. Az elképzelés Grúzia esetében tökéletesen működött.

Versenyfutás Ukrajnáért

A világon jelenleg számos ponton folyik a nagyhatalmak befolyási övezetelosztása. Ennek egyik, most nagyon előtérbe került része a Lengyelország tengeri szakasztól és a Baltikumtól a Kaukázusig tartó övezet, amelynek egyik kulcspontja Ukrajna. Ez az úgynevezett puffer- vagy szürkezóna.

Ebben az övezetben Makk László szerint 10-15 éven belül eldől, hogy ki hova tartozik: a NATO-hoz vagy Oroszországhoz. Egy-két évtized múlva a két hatalmat már csak az éles határ választja el, és a határ két oldalán ott sorakozik fel a két óriási fegyverarzenál. A két fél itt valószínűleg megáll. Nagy háború nem várható, mert az senkinek sem érdeke.

Bár a NATO tervei között ugyan szerepel, hogy felveszi tagjai közé Ukrajnát, de úgy tűnik, a versenyfutásban Oroszország előbb rajtol. Makk László szerint, ami jelenleg történik az orosz befolyási övezetekben, abból látszik, hogy Oroszországnak mindenre kész forgatókönyve, sőt konkrét hadműveleti terve van. A NATO viszont nagyon úgy tűnik, hogy nincs még felkészülve a válaszokra.

(Index)

Tartalom átvétel