Rohamosan szaporodnak a tengeri halálzónák

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

A túlhalászás, a tengeri élőhelyek megsemmisítése és a veszélyes algavirágzás mellett mára az oxigénhiány a tengerek egyik legnagyobb környezeti problémája - állapították meg amerikai és svéd kutatók a Science című tudományos szaklapban megjelent tanulmányukban.

Az amerikai Robert Diaz, a Virginiai Tengertudományi Intézet munkatársa, valamint a svéd Rutger Rosenberg, a göteborgi egyetem kutatója az elmúlt évtizedek számos, oxigénhiányos tengeri területekkel foglalkozó tanulmányát elemezte.

Legelőször a harmincas években említik meg az úgynevezett halálzónákat, a Balti-tengerben. A probléma az 1960-as évekre terjedt el széles körűen, amikor több műtrágyát kezdett el használni a mezőgazdaság, mire a folyók egyre több tápanyagot, elsősorban nitrogént és foszfort juttattak a tengerekbe. 1995-ben már 305 tengeri térséget érintett az oxigénhiány, már számuk 400 fölötti. A hatvanas évek és az ezredforduló között minden évtizedben csaknem megkétszereződött a halálzónák száma - mutattak rá a kutatók.

Nemrég hívták fel a figyelmet tengerbiológusok a Mexikói-öbölben egyre terjeszkedő hatalmas halálzónára, amelynek kiterjedése tovább nőtt az észak-amerikai heves esőzések miatt. Ezeknek a biológiailag gyakorlatilag halott vizeknek az összterülete mára több mint 245 ezer négyzetkilométer, Magyarország területének csaknem háromszorosa.

Az oxigénhiány úgy jön létre, hogy a sok tápanyag miatt először felszaporodnak az algák. Az elpusztult algák lesüllyednek a tengerfenékre, és baktériumok bontják le őket. Ehhez azonban oxigénre van szükségük, amelyet a vízből vonnak el - csökken tehát a víz oxigéntartalma. Ennek következtében először a fenék közeli élőlények pusztulnak el, majd szépen lassan a följebb élő halak és egyéb tengeri állatok is. Általában csak akkor lesz téma az oxigénhiány, ha a halászat már megsínyli - hívták fel a figyelmet a kutatók.

Ahhoz, hogy gátat lehessen vetni a halálzónák terjeszkedésének, meg kellene akadályozni, hogy a parti vizekbe ilyen sok tápanyag jusson. Van esély a területek regenerálódására: a Fekete-tengerben 1973 és 1990 között több mint 40 ezer négyzetkilométerre nőtt egy oxigénhiányos terület. Miután 1989-ben megszűnt a műtrágyák állami támogatása, rohamosan csökkent a tápanyagbevitel a tengerbe, és 1995-re eltűnt a halálzóna.

(Greenfo)

Tartalom átvétel