Ez olyan, mintha a vidéki tűzoltónak három nappal előre be kellene jelenteni a tűzesetet, hogy legyen idejük a tűzoltószekérről lerakni a trágyát – jellemzi a Magyar Narancsban a szélerőművek körül kialakult legújabb botrányt egy magyar szélkerékfarm tulajdonosa.

Az év elején a magyar villamos hálózat rendszerirányítója ugyanis bejelentette: csak akkor fizeti ki a szerződésben foglalt összeget a megtermelt áram után, ha a termelő egy hónapra előre közli, mikor mennyi energiát akar betáplálni a hálózatba.

Pedig a szél az egyetlen olyan energiaforrás Magyarországon, amely a környezet számottevő terhelése nélkül is jelentősen hozzájárulhatna az ország gázfüggőségének csökkenéséhez. Az egész világon robbanásszerűen növekszik a szélerőművek termelte áram mennyisége: 2007-ben az európai áramfogyasztás 3,7 százaléka szélenergiából származott, holott 200-ben még csak 0,9 volt a részarány. Magyarországon jelenleg az energia két ezrelékét állítják elő ilyen módon. Pedig ez az arány már most elérhetné az egy százalékot, sőt lehetne ennek többszöröse, ha az állam – látszat legalábbis ez – nem próbálná minden erejével akadályozni a szélkerekek terjedését.

A Magyar Villamosenergia-ipari Átviteli Rendszerirányító Zrt. szerint a magyar hálózat legfeljebb 330 megawatt szélenergiát képes felvenni, mivel a szélenergia nehezen tervezhető, márpedig az ingadozástól könnyen fejre állhat a rendszer – különösen Magyarországon, ahol nincsenek gyorsan indítható vízi erőművek. Elsőre valószínű mindenki azt hitte, hogy a 330 MW-os limit bejelentést mindenre kiterjedő számítások előzték meg, de ez tévedés, mivel máig senki sem mutatta be a kalkulációt. A Nemzeti Éghajlatváltozás Stratégiához készített egyik háttértanulmány viszont azt állítja, hogy a mostanáig engedélyezett kapacitások akár háromszorosát is elbírná a hazai rendszer anélkül, hogy az veszélyeztetné a magyaországi áramellátás biztonságát.

Tóth László, a gödöllői Szent István Egyetem tanára, a Magyar Szélenergia Tudományos Egyesület elnöke szerint Nyugat-Európa példája azt mutatja, hogy az össze megtermelt villamosenergia 8.10 százaléka is származhatna szélgenerátorokból.

A magyarországi kvótakerer majd felét 161 megawattot négy kisebb vállalkozás birtokolja, amelyek valójában a Callis Energetikai Zrt. érdekeltségébe tartoznak. A céadataokat tanulmányozva egyértelmű az összefüggés a társaságok között, hiszen mindegyiknek azonos a címe. Ismert nevek nincsenek, érdekes viszont, hogy 2007-ben egy offshore cég bukkan fel a tulajdonosok között. A szélenergia-biznisz majd minden szereplője állítja, hogy Kapolyi László, a honi energetika egyik jelentős alakja, szocialista képviselő áll a Callis mögött. Erre azonban semmi bizonyíték nincs, a kapcsolatot pedig Kapolyi és mindenki más is tagadja.