Törvény híján a kényszerek és az érdekek szabják át az egészségügyi intézményeket

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Nem véletlenül robbantottak ki nyilatkozatháborút a fideszes Mikola István magántőkével kapcsolatos szavai. Az utóbbi néhány évben ugyanis az egészségügyben felgyorsult a spontán magánosítás. Egy-egy nagyobb kórház, netán intézményi holding irányítása nemcsak több szakmai lehetőséget, de gazdasági és politikai hatalmat is ígér.

Tavaly a kormány kórházkarcsúsító programjával öt állami intézményt olvasztottak az Állami Egészségügyi Központba Budapesten. A főváros is összevont több kórházat, de az igazi nagy dobás ezután várható. Három éven belül Budapest az összes egészségügyi intézményét egyetlen holding alá akarja szervezni. Csak a terv előkészítése 200 millió forintot emészt fel, s ha megvalósul, a főváros - költségvetési intézmény helyett - vállalati formában működteti majd kórházait.

Az elmúlt két évben az ország egyéb területein is megkezdődött a kórházak gazdálkodási formaváltása: több önkormányzat - Körmend, Hévíz, Tapolca, Várpalota, Dombóvár, Harkány, Siklós, Dunaújváros, Kiskunhalas, Szarvas, Mezőtúr, Gyöngyös, Hatvan, Pomáz, Dorog - adta át tíz, húsz, huszonöt évre magáncégeknek a fekvő-, illetve a járóbeteg-ellátás összes nyűgét.

A nagy egyetemek (Debrecen, Pécs, Szeged) klinikáik mellé sorra kebelezik be fúziós folyamatokkal a városi vagy attól távolabbi kisebb intézményeket. A debreceni önkormányzat például közös irányítás alá vonta kórházát és szakrendelőit, a megyei kórház pedig gazdasági társasággá alakult. A város egyeteme ugyanakkor éppen azzal küzd, hogyan vonja saját érdekkörébe ezeket az intézményeket. Szegeden viszont épp az egyetem kebelezte be a városi ellátó hálózatot. Szakértők állítják: a fúzió itt sem sikerült túl jól. A közös igazgatás alá vonáson kívül ugyanis más nem történt. Így azóta a városi kórház is egyetemi költségszinttel termeli a veszteséget, sőt még az egyetemi professzor béréhez is hozzá kell járulniuk, márpedig normál körülmények között erre egy városi kórház nem képes. Az összevonással ugyanis nem építették le a párhuzamos ellátásokat, nem történt meg a szakmai profiltisztítás, s mindez azt jelenti: rohamosan termelik a kifizetetlen számlákat.

Talán Veszprém megye az egyetlen sikertörténet, ahol Rácz Jenő volt szocialista egészségügyi miniszter, a megyei kórház igazgatója összefogott a megye 11 kórházával, és ütőképes struktúrát alakított ki. Bár az intézmények száma az adott területen csaknem a felére csökkent, de megosztották egymás között a feladatot. Ugyanazt az eszközrendszert három műszakban használhatják, s ha a megyében csak öt radiológus van, akkor azok egy teleradiológiai rendszerrel a teljes megyét képesek ellátni. Mindez olyan tőkekoncentrációt jelent, amely lehetővé teszi, hogy jó fizetéssel tartsák ott a szakembereket.

- A mára látszólag önjáróvá vált folyamatot természetesen piaci, gazdasági törvényszerűségek mozgatják - állítja Dózsa Csaba, a Budapesti Corvinus Egyetem Közszolgálati Tanszék külső oktatója. A mind nagyobb pénzhiány mellett a csökkenő orvoslétszámra, a nagyarányú szakdolgozói pályaelhagyásra, a technológiaváltozásokra kell reagálniuk a tulajdonosoknak. Természetesen ehhez az is hozzátartozik, hogy továbbra is túl nagy a hazai kórházszektor. Nemzetközi tapasztalatok szerint 300 ezer lakosonként van értelme egy jól felszerelt 600-700 ágyas intézmény működtetésének. Magyarországon a meglévő 160 intézmény helyett így elvileg akár 35-40 is elegendő lenne.

Azt már az Állami Számvevőszéknek (ÁSZ) a konvergenciaprogramról szóló elemzése jelzi, hogy az állami struktúraátalakítás pénzügyileg nem sikerült túl jól: az alig kétmilliárdos megtakarítással szemben tízmilliárdokkal ugrott meg a kórházak adóssága. S bár mára "letisztult" az ellátási kötelezettség, a beutalási rend, de a gazdálkodást tekintve továbbra sem hatékony az osztály- és kórházméret. Az ÁSZ szerint a finanszírozási korlátok együttesen megduplázhatják a lejárt tartozásokat. A pénzügyi feszültség miatt a kormány már 2007-ben 28 milliárdos gyorssegélyt osztott szét az intézmények közt. Ám ez még nem oldotta meg a pénzügyi gondokat. Az ÁSZ arra figyelmeztet: az ellátási színvonal romlásának megakadályozására a fenntartó önkormányzatok beavatkozására lesz szükség. Így nem csoda, hogy az önkormányzatok szívesen, szinte ingyen is szabadulnának pénzfaló egészségügyi intézményeik működtetésétől.

A csődök elkerülése érdekében a kórháztulajdonosok sokféle eszközzel próbálkoznak. Vannak városok, amelyek megtartják önkormányzati tulajdonban, de a működtetést átalakítják: a költségvetési intézmény helyett korlátolt felelősségű társaság (kft.), zártkörű részvénytársaság (zrt.) vagy közhasznú társaság formájában végzik az ellátást. A költségvetési gazdálkodásnál "lazább" formában rugalmasabbak a munkáltatói eszközök (egyszerűbb például a létszámleépítés), a közalkalmazotti bértáblát fölválthatja a teljesítménybér, hitelt lehet felvenni, könnyebb a beruházások elindítása, átláthatóbbá válik a vagyonnyilvántartás, hiszen az új működtetési forma lehetőséget ad az amortizáció könyvelésére.

Másutt megindultak a területi fúziók, ezzel a módszerrel 15-20 intézmény működése optimalizálható, ha a tulajdonosok megértik, miért kell a kedvenc főorvosuk osztályát vagy gépét áttelepíteni vagy megszüntetni.

Az intézmények sorsáról az önkormányzati testületek döntenek. A helyi politikában pedig az egyik legérzékenyebb barométer az egészségügy.

- Politikai konszenzus nélkül egyetlen projekt sem működik - állítja Kollányi Gábor, a HospInvest tulajdonosa. Cége a legnagyobb a hazai kórházműködtetők közt található. Példaként a kiskunhalasi kórházat említi, amit 2004-ben azzal a feltétellel vettek át, hogy három év alatt másfél milliárd forintot költenek fejlesztésre. A teljesítés ugyan időarányosan jól haladt, azonban a kórházkarcsúsítás miatt le kellett állítaniuk a beruházást. S egyben a szerződés módosítását kezdeményezték. Ugyan a halasi kórház megkapta a súlyponti státuszt, de az ágyak száma - és ezzel a bevétel - jelentősen csökkent. A cég ezért azt kérte, igazítsák a megváltozott körülményekhez a szerződést. A változásokat az önkormányzat egyhangúlag hagyta jóvá.

A politikai alkukról egyetlen, lapunk által megkérdezett szakember sem beszél. Ugyanakkor több, a piacon mozgó szakértő azt mondta: az egészségügy sem mentes a korrupció különböző formáitól. A szívességi, kapcsolati, illetve pénzügyi korrupción át szinte minden elképzelhető egy-egy intézmény megszerzésénél.

A döntéshozó önkormányzati testületek egységes szabályozás híján a szükséges lépésekhez a polgári törvénykönyvet és az államháztartási törvényt alkalmazzák. Ezekben ugyan megtalálható, hogy miként lehet betéti társaságot, kft.-t alakítani, vagy hogyan lehet költségvetési intézményt megszüntetni, de ez nem illeszthető maradéktalanul az egészségügy rendszerére - túl sok a joghézag.

S bár formailag az önkormányzatok az épületeket, az egyéb ingatlanokat nem, csak a feladatot, a betegellátás megszervezését adják át a működtetőknek, a gyakorlatban - és ezt mindenki tudja - látens privatizáció zajlik. Az pedig már nehezen megjósolható, hogy később a holdingokba, a kft.-kbe hogyan jön be a magántulajdon, illetve milyen technikával kerül társasági tulajdonba a közvagyon. (Bár formailag erre nincs lehetőség, de az ellenkezőjére sincs jogi garancia.)

A betegeket pedig nem védi szinte semmi, hiszen az, hogy mi jár ellátásként, meglehetősen lazán értelmezhető. Könnyen előfordulhat, hogy az átalakított intézmény működtetője a profit maximalizálása vagy egyéb gazdasági kényszer hatására "kiüríti" a tevékenységet.

A jelenségekre a Gazdasági Versenyhivatal is felfigyelt. Torjákné Amberger Terézia főtanácsos szerint, miközben egyre nagyobb számban válnak a korábban költségvetési intézmények vállalattá, esetükben nem alkalmazhatók a piacvédelmi eszközök, így nincs kellő kontroll sem a fúziók, sem az egyéb átalakulások során. Speciális szabály híján lényegében egyetlen piacfelügyeleti eszköz sem alkalmazható a káros jelenségek megakadályozására. Így például a versenysemlegességi elveket sértő esetek, a monopolizációs folyamatok sem szűrhetők ki. A GVH már 2007 októberében jelezte a tárcának, hogy szükség volna egy speciális, kizárólag az egészségügy sajátosságainak megfelelő privatizációs törvényre.

-----------

Az önkormányzatok szívesen, szinte ingyen is szabadulnának pénzfaló egészségügyi intézményeik működtetésétől.
Több, a piacon mozgó szakértő azt mondja: az egészségügy átalakulása sem mentes a korrupció különböző formáitól. A szívességi, kapcsolati, illetve pénz-ügyi korrupción át szinte minden elképzelhető egy-egy intézmény megszerzésénél.
Formailag az önkormányzatok az épületeket, az egyéb ingatlanokat nem, csak a feladatot, a betegellátás megszervezését adják át a működtetőknek, a gyakorlatban - és ezt mindenki tudja - látens privatizáció zajlik.

Tartalom átvétel