Mennyit spórolhat az állam a családtámogatáson?

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Az egész ország a kiadáscsökkentés lehetséges költségvetési helyeit keresi, melyek valahol a jóléti ellátások környékén lehetnek. Ehhez viszont azt kell tudni, hogy milyen hatásai lehetnek a forráskivonásnak.

Egyelőre egyetértés van abban, hogy az újraelosztás 50 százalékos mértéke túlzó, hiszen az állami feladatok ellátása így akkora adó- és járulékterheket igényel, ami ellentmond a versenyképességi, hiánycsökkentési és növekedési céloknak. A logikusan adódó kiadáscsökkentés viszont vita tárgya. A legkevésbé tanácsos a produktív, tehát a humán tőkébe beruházó ellátások mértékét csökkenteni, hiszen hosszabb távon abból sokkal nagyobb kár származhat, mint amekkora előnyt most jelentene.

A fennmaradó kiadások közül az egyik legjelentősebb a családtámogatási rendszer működtetése, világos, hogy ennek fajlagos csökkentése sokat hozna konyhára. A Szociális és a Munkaügyi Minisztérium tájékoztatása szerint a 2008. évi költségvetés közel 900 milliárd forintot szán a gyermekekkel és a fiatalkorúakkal kapcsolatos kiadásokra. Ez a pénzbeli és természetbeni ellátások teljes összege. A hazai szakemberek, az OECD és a Világbank képviselőinek véleménye szerint azonban nem a GDP-hez viszonyított teljes családtámogatás kiugróan magas Magyarországon, hanem a kifejezetten készpénzes támogatások aránya. Az arány a 90-es évek elején még 4 százalék felett volt, majd csökkenni kezdett, a Bokros-csomag után 1,9-re esett vissza – azóta lassan nőtt a mai 2 százalékos szintre.

Egy esetleges forráskivonás hatásainak felméréséhez viszont tudni kellene, hogy elsősorban mégis mire szolgál a családtámogatások rendszere. A jövedelemkülönbségek csökkentésére, így a szegénység mérséklésére? Mert akkor csak a rászorulóknak jár. Netán a gyereknevelés költségeinek elismerésére, ezáltal a gyerekvállalási hajlandóság serkentésére? Akkor mindazok hozzájuthatnak, akik gyereket nevelnek. Ezek hogyan hozhatók összhangba munkapiaci szempontokkal? Hiszen minden támogatás ellenösztönzi a munkavállalást. Másik lehetőség, hogy egyszerre több célt szolgálnak a támogatások – de abban minden szakértő egyetért, hogy az egymással sokszor konfliktusban levő vallási, szociális és foglalkoztatási funkciók szempontjából finoman szólva sem optimális a mai helyzet.

Gábor András szociológus, a Tárki vezető kutatója a családtámogatások 1950-2003 közötti alakulását összevetették a termékenységi adatokkal, és a támogatáson kívüli tényezők kiszűrése után kimutatható összefüggést találtak. Eszerint amennyiben a családtámogatások GDP-hez viszonyított aránya megváltozik, azt a termékenység 20-25 százalékos intenzitással követi: 1 százalékos csökkentés 0,2-0,25 százalékkal rontja termékenységi mutatót.

Gábor András szerint nem lenne különösebb negatív következménye, ha jövedelemteszthez kötnék a családi pótlékot, de azért kiemelte, a családi pótlék szegénységcsökkentő hatása inkább rövid távú, hiszen minél nagyobb arányt képvisel a jövedelemben, annál inkább ellene hat a munkavállalói hajlandóságnak. Mindenesetre akkor sem volna lebecsülendő a megtakarítás, ha a felső 10 százaléknak nem járna családi pótlék.

Másik megoldás, hogy megadóztatják a most tehermentes családi pótlékot. Ez ellen szólhat az, hogy ez adóelkerülésre vagy a teljesítmény visszafogására ösztönöz. A harmadik megoldás, ha a családi pótlék jogosultságát időben csökkentjük, bár ezt a primer spóroláson kívül mással nemigen lehetne alátámasztani.

A Heti Válasz családtámogatásról szóló cikke szerint így is túl keveset költünk a gyermeknevelés támogatására, de nem biztos, hogy a többet, amit költenünk kellene, készpénzes formában, családi pótlékként, gyesként, gyedként kéne kifizetnünk. „Nem biztos, hogy az a leghatékonyabb, ha minden gyereket egy-egy felnőtt lát el napközben, és ennek a munkának az ellenértékét készpénzben megtérítjük neki. Lehet, hogy mindenki jobban jön ki abból, ha több gyereket lát el egy felnőtt, míg a többi felnőtt másutt dolgozik”

Tartalom átvétel