Új hazai találmány: műméz

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Hazai találmány az a műméz, amit csúcstechnológiával sem tudnak hosszú hetek óta az igazitól megkülönböztetni.

Egyvalaki, ama Pest megyei mézüzem tulajdonosa már biztosan visszasírhatja a Kádár-rendszert, hiszen akkor ilyesmi aligha történhetett volna meg vele. Hogy tudniillik éppen április 4-ikén („nemzeti ünnep" egykoron) kopogtasson be hozzá néhány állami tisztviselő, úgymond vizsgálódni, hogy a mézes szakmában évek óta szállingózó híreknek pont ezen a napon járjon utána.

Azóta eltelt több, mint egy hónap, és az illetékesek végre szükségét érezték, hogy sajtótájékoztatón számoljanak be az eredményről. Lényegében az eredménytelenségükről. Miután a hírt a vizsgáltak nevével, címével annak idején rögtön felkapta a sajtó, csak a Jóisten és talán néhány óceánon túli piaci elemző tudná pontosan megmondani, mekkora kára is keletkezett a magyar „méhműves", azaz az igazi mézet előállítóknak az ennyi ideig lebegtetett ügy kapcsán.

A tájékoztatón, ahol az APEH elnöke és Süth Miklós államtitkár-főállatorvos adta közre, hogy a vizsgálatok ötödik hetében lényegében csak annyira jutottak: a gyanúba került mézben(?) a megszokotthoz képest hússzoros mennyiségű aszkorbinsavat, azaz c vitamint találtak. Ez persze még semmit sem bizonyít, sőt, toldanánk meg a hírt a magunk laikus reflexiójával, Szent-Györgyi professzor, a C vitamin feltalálójának hazájában a dolog talán nem is annyira meglepő. A viccet félretéve, egyelőre nincs veszve semmi, állította a főállatdoktor, hiszen hátra van még az atomvizsgálat, amiből akármi is kiderülhet. Addig pedig ugye nevekkel nem szolgálhat, sőt az ominózus üzem - igaz, szoros felügyelet alatt - a működését is folytathatja, ezért azután a korábban kiszállított, gyanúba került portékájuk is árusítható. Merthogy az egészségre nem veszélyes, „csak" legfeljebb hamis.

Az egész ügy tán legbíztatóbb fejleményeiről Juhász István APEH igazgató számolhatott be, aki a dokumentációk - több hónapot igénylő - ellenőrzése nyomán lát némi esélyt a hamisítás, netán komolyabb adócsalás bizonyítására. Röviden tehát: az új magyar, nem méhecskés méz gyakorlatilag megkülönböztethetetlen, gyaníthatóan élettani hatásában sem eltérő amattól, csak olcsóbban állítható elő.

Akkor, amikor a méz világpiaci ára a méhes méz termelésének problémái miatt éppen a duplájára nőtt. Lehet, éppen egy magyar találmány nyomán érkezett el a méhész szakma az alkonyához, annyi más kézműves iparhoz hasonlóan, csak éppen jó hazai módon, néhányan megpróbálják a leleményükért az extraprofitot a törvényeknek is fittyet hányva besöpörni? Pedig kínálnak nekünk "házias jellegű kenyeret" is telis-teli tartósítóval, állagjavítókkal...

Ismétlés a tudás alapja

Mit árulnak a Tescóban? – Várjuk a választ
Az Alimenti Kft. egyszer már megbukott hamisított akácmézével

MNO
Újra vásárolható a Tesco áruházakban olyan méz, amely az Alimenti Kft. terméke. A Magyar Nemzet júniusban kiderítette, hogy a cég akácméznek látszó hamisítványt forgalmazott. Ez esetben sem stimmel minden.

A Magyar Nemzet júniusban azért szánta el magát arra, hogy laboratóriumban vizsgáltassa meg a boltok polcain található mézet, mert akinek ez dolga lenne, az tehetetlenkedik. Az élelmiszer-biztonságért felelős Süth Miklós főállatorvos ugyanis azt állította, hogy nincs olyan vizsgálati módszer, amellyel kimutatható lenne, hogy egy méz valódi vagy hamisítvány.

A lap munkatársai az Alimenti Kft. akácmézét az egyik Tesco áruházban vásárolták, s elküldték egy laboratóriumnak. Rövid idő alatt kiderült, hogy az Alimenti méze primitív hamisítvány volt. A labor a legegyszerűbb vizsgálati módszerrel mutatta ki, hogy a „mézben” talált répacukor mennyisége több mint kétszeresen meghaladja a hazai szabályozás által megengedett mértéket. A vizsgálat vitathatatlan eredményével Süth Miklóst is hazugságon értük. Az ellenőrzése alá tartozó Mezőgazdaság Szakigazgatási Hivatal ugyanis több ugyanilyen módszerrel vizsgáló labort üzemeltet.

Az élelmiszer-ellenőrzési hatóság végül mégis megmozdult, levetette a Tescóval polcairól a hamisítványt, a főállatorvos azonban azt nem volt hajlandó elárulni, hogy megsemmisítették-e a szemetet, vagy csak visszairányították az Alimenti Kft.-hez. Csak annyit tudunk biztosan, hogy további intézkedéseket nem tett a hatóság, pedig lett volna mit. Máig ismeretlen okoknál fogva nem tett feljelentést a cég ellen, pedig az élelmiszer-hamisítást a magyar büntető törvénykönyv nem véletlenül bünteti szigorúan.

Munkatársaink ezennel újabb külföldi eredetű, az Alimenti Kft. által forgalmazott termékre bukkantak az áruházláncnál, ezúttal azonban nem akác-, hanem virágmézet találtunk a cégtől. A termék csomagolása már első ránézésre hibádzik. Hiányzik ugyanis róla az a kinyitáskor elszakítandó papírszalag – az úgynevezett dézsmaszalag –, amelynek a boltokban minden mézesüvegen rajta kell lennie. Ha ilyen nincs a terméken, akkor a jogszabályok szerint minimum 50 ezer forint büntetést kell kiszabni a forgalmazóra. Ennek mértéke az áru mennyiségével egyenes arányban nő.

Telefonon és írásban megkerestük a Tescót, hogy válaszoljon többek között az alábbi kérdésekre. Az előzmények ismeretében kellő óvatossággal jártak-e el a forgalmazóval szemben? Megvizsgáltatták-e a már egyszer lebukott cég termékét, hogy megfelel-e az előírásoknak? Júniusban megsemmisítették az Alimenti Kft. hamisítványát, vagy csak visszaterelték a céghez? Önök szerint megfelel-e az előírásoknak az említett cég által forgalmazott, az önök áruházaiban található méztermék csomagolása?

Az áruházláncnál kizárólag Hackl Mónika szóvivő nyilatkozhat, ő azt ígérte, hamarosan választ ad kérdéseinkre.

A kis hamis

A méz előállítható cukorból és adalékból.... A bor előállítható műtrágyából...
A benzin előállítható kukoricából.... A tisztesség előállítható pénzből, a tisztességes ember megbecsteleníthető pénzből, ami rágalom formájában körbefeketíti személyiségét.
Az egész magyar közélet beledöglott a bürokráciával kevert mutyiba, az állami pénzek 10-20-30 %-os lenyúlására szerveződött bandák tevékenységébe, akik független csoportként fosztogatnak, mi több, egymásra is kiabálnak és mutogatnak, de a szervezeti, törvénnyel körülbástyázott egész védelmében egységben lépnek fel, mert ha kifehérítik a tevékenységüket, akkor megszűnik a nagy üzleti lehetőség.
Ezt hívják rendszerváltó politikának, a semmi nem az aminek látszik világának.
És a fő mutyiőr az igazság-szolgáltatás, melynek malmai nagyon lassan őrölnek... Sokszor nem is őrölnek, hanem állnak, sőt, mintha nem is malomként, hanem homály-gépként üzemelnének
fat

igazságszolgáltatás és alkotmányosság

Tény,hogy a polgári perek átlagos alapfokú elbirálásig eltellő pereljárási ideje nem hosszú az EU átlagához képest.Csakhogy.Ebbe az átlagba beletartozik a német,skandináv index az spanyol index és a angol-olasz-francia index.Ez utóbbi rettenetes időhosszúságokat ad ki és dobja meg ezt az átlagindexet.A tényleges időre azonban sokféleképp lehet statisztikailag rákérdezni.Pl:jogerőig kifutás ideje mennyi,elsőfokú eljárásbani ítélethozatalig tartó idő mennyi,az első tárgyalási időpont kitűzéséig eltellő idő mennyi,a két tárgyalási nap közt eltellő idő mennyi.Érthető? Tehát jól kell kérdezni a jó válaszhoz.Az más kérdés,hogy a "homály-gép"-ként működés kinek az érdeke.Tudják a "joghoz jutás" fogalomköre nem tisztázott a magyar köztársaságban.Ennek alkotmányos alapjogként kellene funkcionálnia,de most bújtatott "homály-szabály" értelmezésként van az alkotmányos alapjogban.Tehát a pereljárási törvények nem mondják ki a garanciális biztosítékok közt az "első tárgyalásra kitűzés konkrét időintervallum maximumát" az ügy adminisztrációban való megjelenéséhez(=beadvány beérkezése) képest,mivel ez úgymond "túlterheltté tenné" a bírákat az amúgyis feszített munkarendjükben.Továbbá nem lehet magát a bírát szankcionálni magából a törvényből adódóan az extrém hosszú tárgyalási időközök kitűzéséért pl:automatikus ügyvesztéssel az "elfogultság" fogalomkörben.Ezen felül ma egyre csökkentik az aktába való effektiv betekinthetőségi munkaidőt (=ügykezelői bírósági perirodák köznyilvános nyitvaállási ideje) ami most elrettentő minimizmusként munkanapokon de.9.00-11.00 óráig tart.Kérem,egy átlagos akta iratmennyiségében az új érkezések áttekintése jó szakembernek, értelmezhetőségi szinten való megtekintéssel is kb:8-13 perc + az oda-vissza közlekedés a perirodához.Ehhez képest a perirodákban nincs "public interpreteur" azaz közkiszolgáló személy,aki csak az érdeklődő rendelkezésére álló adminisztrátor ebben az időben.Ez újabb,bosszúsággal terhelt(mert az átlag mindenes adminisztrátort kizökkenti az irodai munkarutinjából és Ő sem érthet mindegyik ügyszak aktakeresési módjához),aktánkénti +5 percet jelent.Szóval itt tartunk ma Magyarországon. (dr.Szaki)

Tartalom átvétel