Több pénz, több gyermek

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

A világban két eltérő megoldást követnek a gyermekvállalás támogatására. Van, ahol adókedvezménnyel, családi pótlékkal támogatják a gyermekek születését, máshol a gyermekek felneveléséhez adnak segítséget.

Európa egyik legsúlyosabb gondja, hogy kevés gyermek születik, Magyarországon pedig még kevesebb. A bevándorlók integrálása nehézkes, a jó megoldás a több gyermek lenne. Lehet-e azonban pénzzel befolyásolni a gyermekek születését?

Sok közgazdász szerint nem, mert a gyermekvállalást a társadalmi helyzet, a vallási beállítottság és a kulturális szint befolyásolja. E vélemény szerint az erősen vallásos családokban a gyermekvállalás erkölcsi kötelesség, amit nem befolyásol, ha az állam több pénzzel segíti a gyermekek születését és felnevelését. A szegény családokban, ahol a gyermek "nyugdíjalapként" is működik, több gyermek születik. A tehetősebb nők inkább meggondolják a szülést. De szoros a kapcsolat az írástudatlansággal, a kulturális szinttel is. Vállalnak-e viszont a családok több gyermeket, ha az állam pénzügyileg ezt ösztönzi?

Az egyik legtekintélyesebb amerikai kutatóintézet izraeli példa alapján bizonyítja: egyértelmű és pozitív összefüggés van az állam gyermekvállalást segítő politikája és a születendő gyermekek száma között. Izrael 1959-től erősen ösztönzi a gyermekvállalást, s magas összegű családi pótlékot nyújt minden gyermek után. Először csak 14 éves korig járt családi pótlék Izraelben a négy vagy több gyermeket nevelő családok részére, majd 1965-ben kiterjesztették ezt a gyermekek 18 éves koráig, és a három vagy több gyermeket vállaló családokra is. 2000-ben már az izraeli GDP 1,5 százalékát költötték családtámogatásra. A termékenységi ráta Izraelben 2,84 százalék, messze magasabb a 2,07 százalékos amerikai és a mélyen 2 százalék alatti európai értéknél. 2003-ban azonban az új pénzügyminiszter a súlyos költségvetési helyzetben pénzügyi kiigazítási politikát hirdetett meg, ennek keretében jelentősen, a GDP 1,5 százalékáról 0,9-re csökkentette a gyermekek után járó családi pótlékot.

A hatás azonnali volt és drámai: jelentősen esett a születésszám. Ha az izraeli társadalmat négy jövedelmi negyedre osztjuk, akkor a legszegényebb alsó negyednél esett a legjobban a születésszám, a második negyednél is érezhető volt a csökkenés, a legjobb jövedelmi helyzetben lévő felső negyednél pedig alig volt érzékelhető változás.

A kiigazítás előtti és utáni időszak adatait vizsgálva a kutatók megállapítják, hogy az állam pénzügyi támogatásának döntő szerepe van a gyermekvállalásban, elsősorban a szegényebb és vallásos társadalmi csoportoknál. Valamennyi vallásos csoportnál - világi zsidók, vallásos zsidók, ultraortodox zsidók, muzulmán arabok, keresztény arabok és drúzok - az állami családtámogatás csökkentésével csökkent a születésszám is. Még az ultraortodox zsidóknál és a muzulmán araboknál is érzékelhető volt a születésszám csökkenése, pedig körükben a vallás tiltja a családtervezést és a gyermekvállalás mesterséges befolyásolását.

A világban két eltérő megoldást követnek a gyermekvállalás támogatására. Francia-, Német- és Svédországban adókedvezménynyel, családi pótlékkal támogatják a gyermekek születését, az Egyesült Államok, Kanada és a többi nyugat-európai ország pedig a gyermekek felneveléséhez ad támogatást. Európában a francia megoldás tűnik a legsikeresebbnek: itt a gyermekvállalás közvetlen ösztönzése mellett a bölcsődék és óvodák állami fenntartásával teszik könnyebbé a gyermekek nevelését. Sőt még ennél is tovább mennek, mert a gyermeket vállaló nők munkába történő visszatérését is megoldják, ahogy teszik azt Svédországban is.

Mi, magyarok, gyalázatosan állunk a gyermekvállalás támogatásában. Szemben Izraellel, ahol - kétszer magasabb termékenység mellett - még a megszorító politika után is a GDP 0,9 százalékát költik családtámogatásra, nálunk csak a GDP 0,3 százaléka, tehát harmada jut a gyermekszülés ösztönzésére. A bölcsődei, óvodai helyzet ismert, munkahelyi védettség nincs, minden ötödik fiatal munkanélküli. Pedig megvan a recept: több pénz, több gyermek.

Tartalom átvétel