Google.org - emberbarát vállalkozás

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

A Google új karitatív szervezetet hozott létre az emberiség nagy problémáinak orvoslására. És nemcsak megoldásokat keres, hanem pénzt is áldoz a szenvedések megszüntetésére, a tervek szerint hamarosan többet, mint az ENSZ. A mozgalom vezetője Larry Brilliant, az adományozás guruja.

„Tegye fel a kezét, aki hallott már a Google.org-ról!” Karok lendülnek a magasba, majd némi tétovázás után visszahanyatlanak. Google.org? Ilyen is van? Vagy ez valami félrehallás netán?

Nem az. A Google.org a „nagy Google” új, karitatív és modernizációs szervezkedése, arra alakult, hogy rengeteg pénzt osszon ki a világot fenyegető veszélyek kutatására és a rászorulók megsegítésére. A szervezet élére kiszemelt ember feladata igen nehéz: sok pénzt kell elköltenie, de okosan és hasznosan. A Google azt találta ki, hogy ami temérdek hasznot a bedrótozott világban megkeresett, annak egy részét nem a virtuális, hanem a nagyon is létező emberekre költi el. Ehhez olyan valakit kerestek, aki üzletember, a hideg racionalitások mestere, de ismerője a szenvedésnek is. Nem karitáció az, ha valakinek gyorsan lökünk valami segélyt. Egy idealista kell ide, aki az akcióhoz is ért.

Az adományozás guruja
A döntés 2006 végén született meg, és Larry Brilliant (64) remek választásnak bizonyult. Orvos és járványkutató, nemzetközi hírnévvel és megbecsültséggel. Látta a fájdalmat, a nyomorúságot és a halált, érti a világot a maga komplexitásában. Amikor a kezdeményezést bejelentették, az első hangok cinikusak voltak. Na persze, hiszen könnyű dolog pénzt szórni a világ tetejéről, a kaliforniai Mountain View-ról a páriák közé, arról az isteni magaslatról, ahol ingyen kaja, pia, sportpályák és hamis dinoszauruszok teszik némileg elviselhetővé a Google-alkalmazottak sanyarú életét. Végül azért a közönség figyelmesen hallgatta Brilliant szavait arról, hogy milyen nehéz és felelős feladat néhány rúpiát okosan szétosztani olyan koldusok között, akikre az éhhalál leselkedik. És ez nem vicc.

Társadalmi tőkebefektetések
Új fogalom született, jellemzően a Google kreativitására, a tartalmát majd Brilliant és a hozzá hasonló megszállottak dolgozzák át konkrét cselekvéssé. Kijelölni és megtalálni a pénz helyes útjait, alkalmassá tenni a Földet a túlélésre, szűkíteni a szakadékokat, amelyeknek a mélyéből felbugyog a világot megrengető globális robbanás kénes bűze. Amikor például azt mondja, hogy a szegénység enyhítése és a megújuló energiaforrások fejlesztése szorosan összefügg, akkor máris lerakja a világméretű megoldás tervének alapjait, még akkor is, ha a részleteket egyelőre maga sem látja, de nem is neki kell kidolgoznia. Feladata a vizionálás.

Az elmúlt évtizedben sok nagyvállalat rájött arra, hogy nem lesz üzlet a jövőben, ha kiirtják a természetet, és előbb munkaképtelenné, majd vásárlóképtelenné csökevényesítik az emberiséget. (Az Egyesült Államokban már több a társadalmi célú hirdetés, mint a kávéreklám.) A belátás viszont kevés, a cselekvéshez sok pénz is kell, mert a szegényebbek azért nem egészen így látják a bolygó problémáit.

A feltörekvő gazdaságok még csak a megkapaszkodás állapotában vannak, nem törődnek az emberi szenvedésekkel, és hagyják lecsúszni azokat, akikkel termékeiket majd szeretnék legyártatni, és akikre szeretnék utána rásózni. A gazdagok feladata segíteni abban, hogy ezek az országok ne tegyék visszafordíthatatlanná a Föld romlásának folyamatait.

Brilliant szoros napi munkakapcsolatban áll a Google társalapítóival, Szergej Brinnel és Larry Page-dzsel, az internetvilág fehér cápáival. Együtt határozzák meg az alapítvány és a segélyszervezet főbb céljait és a pénzosztás irányait. „A világ már rossz – mondja Brilliant –, de egyelőre csak azt célozhatjuk meg, hogy ne legyen még rosszabb. A többi a következő ötven év feladata.”

Kicsoda Larry Brilliant?
1969-ben, amikor különféle törzsek utolsó mohikánjai tiltakozásként elfoglalták a San Franciscó-i Alcatraz szigetet, Brilliant önként csatlakozott hozzájuk, hogy segítse világra hozni egy vajúdó indián asszony gyermekét. És bár a hatóságok kifüstölték a rézbőrűeket az Alcatrazból, Brilliant tizenöt percre a média aktuális hőse lett, és még szerepet is kapott egy filmben, amely a woodstocki fesztivál egyik epizódját dolgozta fel. A mozit egy kis gyártó készítette, és nem pénzzel, hanem Indiába szóló repülőjeggyel fizetett, mert az viszont volt neki valahonnan. Brilliantet 1970-ben már Bangladesben találjuk: egy ciklon áldozatait látta el.

Ezután ismét India következett, egy guru ösztökélésére csatlakozott az ENSZ egészségügyi szervezetéhez, és ekkor kezdődött a himlő ellen viselt tízéves hadjárata. A rettegett kór világméretű megszűnését 1980-ban jelenthette be a WHO – nem kis részben Brilliantnek köszönhetően.

Orvos, terrorelhárító és vakokat gyógyító
Brilliant tehát elsősorban orvos, a közegészségügy jelese. Ő hívta életre a vakság elleni Seva Alapítványt, amely kétmillió embernek adta vissza a látását, és további egymilliót óvott meg a megvakulástól Indiában, Bangladesben, Pakisztánban, Thaiföldön, Ecuadorban és Mexikóban.

Közben folyton azon törte a fejét, hogy a hatalmas erőforrások vajon miért szülnek szánalmas egereket, de gyakran még azokat sem. „Milliárd és milliárd dollárok elköltésében vettem részt, de azt láttam, hogy a helyzet egyre rosszabb – vallja be. – Tudtam, hogy áttörésre volna szükség, de nem láttam a pontot, amelynek neki lehetne rontani. Végül a tömegkommunikációban találtam meg, amikor rájöttem, hogy költhetsz bármennyit a világ megjavítására, ha az emberek erről nem tudnak, nem értik, nem érzik magukénak, és ezért nem is igénylik. Hiába töltöttem el sok időt Silicon Valley-ben, az összkép csak mostanság állt össze a fejemben. Túlzottan lekötött a technológia, és csak vénségemre értettem meg a dolog valódi természetét.”

1985-ben tehát belevág (oldalán Stewart Branddel) a Well létrehozásába. Ez volt a világ egyik első virtuális közössége, afféle internetembrió: egyetemeket és kutatóintézeteket kötöttek hálózatokba. Saját telekommunikációs szabványokat is bejegyeztetett, és sikerült állami intézményeket bevonnia a munkába. Végigjárta az összes létező utat, és megmászta az összes hegyfokot: dolgozott városi, megyei, állami, szövetségi és nemzetközi szinteken. Profi szervező és bürokrata, eligazodik a jogi dzsungelben.

Őt nevezték ki a bioterrorizmus elleni osztag „válaszadójának”, vagyis elméleti parancsnokának (first responder), aki alkalmasint eldönti (reméljük, soha), hogy terroristák által mesterségesen előidézett himlőjárvány esetén mi a teendő. Részt vett a cunami pusztításainak enyhítésében, és ott van a madárinfluenza elleni védekezés nemzetközi élvonalában. Mindezek mellett a Michigani Egyetem globális egészségtervező programjának vezetésére is futotta az idejéből. A UCLA 2006-ban az év Nemzetközi Egészségügyi Hőse címével díjazta, és elnyerte a tekintélyes TED-díjat is, amellyel a világ „működő elméit” jutalmazzák, köztük Bill Clintont, Bonót vagy Neil Turokot, az Afrikai Einstein-program kidolgozóját.

Dr. Spock, Dr. Brilliant és Dr. Ördögi Ambíció
Vegyünk most egy hirtelen kanyart, elsőre fura lesz, és látszólag semmi köze a témánkhoz, de majd visszatérünk a fősodorhoz. A kérdés: mi történik veled akkor, ha Dr. Spock elvei alapján cseperedsz fel? Mi lesz belőled, ha mindig kapsz enni, amikor felsírsz, és mindig megveszik neked azt a játékszert, amelyre szemet vetsz, vagy a tévéreklámban látsz?

Az lesz ebből, hogy rosszul modellezett igények fognak eluralkodni rajtad. Növekedéseddel akaratlanul is megvalósítod József Attila vízióját: „Szaporodik fogamban az idegen anyag, mint szívemben a halál.” Gyűlölni kezded társaidat, mert ők is követelnek, és hogy jönnek ők ehhez, amikor téged illet minden?

Könyörtelen versenyző leszel, eltiprod a gyöngébb küzdőket. Egyre többször tévedsz tilosba, mert rohansz egy cél után, amely ritkán spirituális, szinte mindig anyagi. Mindent be akarsz söpörni, de ezt nyíltan nem mutathatod ki – mert egoista seggfejnek fog bélyegezni az álszent társadalom, amely mellesleg ugyanolyan, mint te, csak röstelli –, átváltasz tehát a legitim ambíciók világába, mert az viszont már divatos. Taps, ováció, rang és hatalom jár érte. Ez a tömör története egy egész generációnak, vagy talán már inkább kettőnek, sőt háromnak.

Az ipari fejlődés régebben nem látott és nem is kívánt igényeknek nyitott teret. A 20. század második felének globális tömegtermelésében egyre többen szereznek egyre kevesebb munkával egyre többet. Követelésük mind több, de az általuk hozzáadott érték csökken. A rohamosan bővülő igények már csak a Föld totális kifosztásával elégíthetők ki, immár nagyipari eszközökkel. A szibériai borbély erdőket leborotváló szerkezete ma már a brazíliai valóság.

Ezek a nemzedékek az ambíció fattyai, magunkat is beleértve, akik tényleg soha nem gondolunk például arra, hogy minden tankolásunkkal tovább hámozzuk a bioszférát, viszont ölni tudnánk, ha megfosztanának bennünket a szabad közlekedés jogától.

Larry Brilliant is ambiciózus, nagyon is az, de ő észrevette ezt saját magán. Gondolom, felismerte a latin szó eredeti tartalmát, ami több ezer éve még a nép előtti megalázkodást jelentette. Átérzi talán Marcius Coriolanus gyötrelmeit, és szeretné elkerülni az ő nagy tévedését, amikor ambíciója saját közössége ellen fordította. Piff-paff-puff! – jó nagy közhelyeket sikerült összehordanom, de nagyjából ez a helyzet a Brilliant-féle meghasonlottakkal.

Ezekből a felismerésekből ered a New Digital Age legújabb jelszava: „Ne árts!” Ne pusztítsd és rombold tovább azt, ami már úgyis a végét járja. Ne ronts a helyzeten. Az első feladat ebben a figyelmeztetés. A sima és egyszerű informálás, figyelemfelkeltés. Erre lesz jó a Google.org, amely használni fogja a hatalmas szervezet összes telekommunikációs előnyét és szolgáltatásait, és pénztárcáját is.

A Google.org nem azt mondja, hogy „Légy jó!”, mert szerinte az már nem elég. Ellenben azt mondja: „Ne légy gonosz!”, vagyis lebeszél a kártékony magatartásról. Hiszen jó és egészen kiváló emberek is égetnek szenet tonnaszám, de ha uralkodnak magukon, és más megoldást keresnek, akkor talán nem ártanak tovább.

De hogy is működik ez?
A Brilliant alá rendelt negyven kutató elsőként ezer ötletet gyűjtött össze, és gondos szortírozás után tizenegyre redukálta a számot. Valamennyi a világ legnagyobb, legsürgősebb és legrosszabbul finanszírozott ügyei közé tartozik. Minden témának lett egy referense a Google.org munkatársai közül. Végül ők jelölték meg azt az öt kérdést, amellyel legelőszörx kívánnak foglalkozni, és amelyre a legtöbb pénzt javasolják fordítani.

A lista nem tartalmaz semmi meglepőt vagy döbbenetes újdonságot. Nem a levitációval, a láthatatlansággal vagy az örök élet elixírjével foglalkoznak, hanem a klímaváltozással, a fenntartható gazdasági fejlődéssel és a járványos betegségek megelőzésével. „Korai felismerés egyenlő gyors válasz” – mondja Brilliant. Csak a himlő ötszázmillió embert ölt meg a 20. században, és kétmilliót azokban az években, amikor Larry Page és Szergej Brin megszületett. A himlő utolsó áldozatán, egy indiai kislányon is lehetett volna még segíteni, ha időben orvosi kézbe kerül. A probléma legtöbbször az, hogy a bajokat fel sem ismerjük, és az infrastruktúra hiányos ahhoz, hogy a segítség gyorsan megérkezzék – az államok primitív és aljas korlátozásairól nem is beszélve.

Mindezeket persze Brilliant nélkül is tudtuk, hiszen még Európa közepén, egy átlag magyar is tudatlan saját környezetét és egészségét illetően. Az igazi újdonság az, hogy a Google által ráfordítható erőforrások tíz éven belül meg fogják haladni az ENSZ teljes kapacitását. Vagyis egy magánvállalat többet tud és fog is tenni az emberi szenvedések leküzdéséért, mint a nemzetek közössége. Ez egyszerre örömhír, de mélyen lehangoló is, hiszen tudjuk, hogy a világ kormányai milyen haszontalan ügyekre herdálnak el irdatlan forrásokat.

Amit a kormányok nem tudnának összehozni
A Google fogja kiépíteni a világ első globális járványriasztási hálózatát, de futja majd a feltölthető elektromos gépkocsik elterjesztésére is. Ezek a tervek nagy kockázatúak, de magas megtérülésűek is. A folyamat legelején a Google még viszonylag keveset költ, de az év végére az ügy nagyon felpörög. Kezdetben vigyázniuk kell, nehogy a források jelentéktelen ügyekre folyjanak el.

A hatvanas években a fiatal Brilliant még „antikorporativista aktivista” volt, de mint mondja, nem volt igaza. Ma már úgy gondolja, hogy a nagyvállalatok igen sokat tehetnek a világ egyensúlyának megőrzéséért, jóval többet, mint a korrupt és rosszul vezetett kormányok. A Google.org már önmagában is innováció, hiszen egyesíti egy vállalat és egy alapítvány előnyeit és funkcióit, élvezi az adókedvezményeket és a juttatásokat, viszont profitképzésre is alkalmas. Egy kormány sose tudna ilyet összehozni. „Nézzük, hogy sikerül a kezdet!” – mondja a sokat látott emberek bölcsességével. Nagyot terveznek, de keveset ígérnek, mert ismerik az akadályokat.

Brilliant Kaliforniában él feleségével, Girijával. Három gyermekük van: Joe, Jon és Iris. Girija szintén a közegészségügyben szerzett PhD-t, és egyenjogú üzleti partner férje több vállalkozásában. Larry erőfeszítéseit a himlő elleni küzdelemben végig a helyszínen segítette.

„A világ legcsodálatosabb házaspárja!” – írta róluk Jimmy Carter.

Tartalom átvétel