Megússzák a levajazott közbeszerzések felelősei!

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Noha a nyilvánosság a BKV és a Magyar Posta bundagyanús ügyleteitől hangos, nemzetközi hírű elemzők állítják: jó, ha a tenderek tizede szabályszerű Magyarországon. Az érintett szervek gyakran álvizsgálatokkal tussolják el a botrányaikat, pedig 2005 óta büntetőjogi kategória "a versenyt korlátozó megállapodás közbeszerzési eljárásban". Legalábbis papíron.

Az év elején annyi tenderbomba robbant, hogy alig keltettek feltűnést a Transparency International frissen publikált megállapításai. A korrupcióellenes szervezet - a Freedom House adataira támaszkodva - azt jelentette, hogy a magyarországi közbeszerzéseknek csak tíz százaléka stiklimentes; "a források nem megfelelő felhasználása mögött a klasszikus (kenőpénzes) korrupció mellett kölcsönös szívességek hálózata, szakszerűtlenség, túlszabályozás, egyéni részrehajlás, valamint nem megfelelő stratégiai tervezés is állhat". Summa summarum, a rendszerszerű visszaélések 20-25 százalékkal drágítják meg a beszerzéseket - írja a Transparency -, nem beszélve arról, hogy gyakran eleve szükségtelen vagy gyatra termékekre és szolgáltatásokra "íródnak" ki a pályázatok.

A korrupciógyanús esetek következménynélküliségét meghatározza, hogy a botrányokkal terhelt állami vagy önkormányzati szervek általában önmagukat ellenőrzik; az extremitás csúcsa, amikor a gyanúba keveredett politikusok, vállalati vezetők a hivatali beosztottjaiknak adnak megbízást, hogy "vizsgálóbizottsági keretek között" (vagy is a nyilvánosságot kizárva) oltsák ki a médiaössztüzet. A Heti Válasz által kifogásolt busztendert (lásd táblázatunkat a cikk végén) például legelőször azzal az Antal Attilával vizsgáltatta meg Hagyó Miklós főpolgármester-helyettes, aki - a BKV akkori vezérigazgatójaként - családi szálon is érintett volt az egyetlen pályázóra kiírt járműbeszerzésben.

Ugyancsak a közlekedési vállalat vezetését minősíti, hogy a társaság felügyelőbizottsága hiába kéri a - részben korrupciógyanús - tanácsadói megbízások listáját, a Balogh Zsolt-féle vezérigazgatói adminisztráció hetek óta "képtelen" összeállítani a lajstromot. Mind ezt tetézi, hogy a BKV sajtóirodája csak az Index múlt heti írása után tartotta szükségesnek beavatni a közvéleményt abba a "ténybe", hogy a cég belső ellenőrzési és biztonsági főosztálya már rég megkezdte az AAM Vezetői Informatikai Tanácsadó Zrt.-vel kötött - majd a sajtó és a városházi ellenzék nyomására felbontott - milliárdos szerződések vizsgálatát. A BKV vezetése azt is rögzítette, hogy "amennyiben bármely visszaélésre utaló tény feltárásra kerül" (mindez a felügyelőbizottság, illetve az Index és lapunk jóvoltából már megtörtént), a Gazdasági Versenyhivatalt (GVH) fogja cselekvésre biztatni.

Hasonló menekülőpályát választott a Magyar Posta is, amikor a HVG a cég kerékpártendere körüli viszszásságokat kezdte számon kérni. A pünkösdidőben (értsd: munkaszüneti napokon) végzett belső vizsgálat egy pécsi alsó középvezetőt kevert gyanúba, mondván: Gergely László már hónapokkal a kiírás előtt a biciklik műszaki paramétereiről tárgyalt a később kiválasztott szlovén szállítóval. Arról nem szólt a fáma, hogy a beruházás-előkészítő Gergely Lászlót a posta vezetése (melyet anno a később infrastrukturális miniszterré választott Szabó Pál fémjelzett) delegálta a bringa beszerzési bizottság elnöki székébe, sőt - információink szerint - a tender-eredményhirdetés után aláírt szállítási szerződésben is őt jelölték meg az állami cég hivatalos kapcsolattartójaként. Vagyis messzemenőkig sérült a Transparency International alapelve, mely szerint "biztosítani kell, hogy egy projekt esetében az igényfelmérés, az előkészítés, a kiválasztás, a szerződéskötés, a felügyelet és az ellenőrzés felelőssége különböző, egymástól független testületekre háruljon" (lásd keretes írásunkat).

Van bizonyíték!

A postamenedzsment tehát kerített egy bűnbakot, és ezzel elterelte a figyelmet Szabó Pál esetleges felelősségéről. Ám Szűts Ildikó vezérigazgató lapzártánkig nem kezde ményezte az - egyelőre csak feltételezett - bűn felderítését, mindössze újabb vizsgálatot és a szerződés felfüggesztését kérte a Közbeszerzési Döntőbizottságtól. (A szervezet elnöke, Deli Betty azt nyilatkozta az Info Rádiónak: július közepéig kell határozniuk az ügyben - a határidő harminc nappal kitolható -, de miután a szerződést már aláírták, a döntőbizottság csak pénzbírságot alkalmazhat, a megállapodást nem szüntetheti meg.)

Vagyis a hatékony felderítés érdekében a Magyar Postának inkább feljelentést kellett volna tennie - erre nem a jelenleg parlamenti kozmetikázás alatt álló közbeszerzési törvény, hanem a Büntető törvénykönyv ad lehetőséget. Miként a 2005 szeptembere óta hatályos jogszabályrészletből kiderül: "aki a közbeszerzési eljárás (...) eredményének befolyásolása érdekében az árak (díjak), illetőleg egyéb szerződési feltételek rögzítésére, illetve a piac felosztására irányuló megállapodást köt, vagy más összehangolt magatartást tanúsít, és ezzel a versenyt korlátozza, bűntettet követ el, és öt évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő." Noha a törvény alapvetően a kartellező vállalkozókat rendeli büntetni, szakértőink szerint az elkövetői kör meghatározása (az állami, önkormányzati cinkosokkal együtt) az eljáró bíróságok joga. Márpedig az elmúlt fél évben kirobbant postai és BKV-botrányok esetében tárgyi bizonyítékok is állnak a nyomozóhatóság rendelkezésére. Három hete igazoltuk: a közlekedési vállalatnál olyan feladatlistát őriznek egy titokszobában, amely szerint úgy kellett 50 millió forintos megbízást adni a Metróber nevű cégnek, hogy csak utólag találták ki a feladatokat (Heti Válasz, 2008. május 1.). Azóta megtudtuk, a lajstromban olyan kitétel is szerepel, hogy közbeszerzés útján további 1-1,5 milliárdot kell költeni projektvezetésre, "lehetséges szolgáltató: Metróber".

Hiába tárolnak tehát a BKV-nál több gigabájtnyi "beszédes" dokumentumot, eddig sem az Antal Attilát váltó megbízott vezérigazgató, Balogh Zsolt, sem a főpolgármesteri vezetés nem érezte úgy, hogy feljelentést kellene tennie versenyt korlátozó megállapodások vagy tervezett megállapodások miatt. (Pedig mind a Kulcsár-ügy, mind a GVH által lefülelt sztrádakartell-eset bizonyítja, hogy néha belső feljegyzések, hovatovább papírfecnik is bizonyítékul szolgálhatnak egy-egy kétes cselekedet megítéléséhez.)

Kettős beszéd a postánál

Ahogy a BKV ügyleteire, úgy a Magyar Posta kerékpártenderére is igaz, hogy rendőrségi nyomozás nélkül nem tárulhat fel a teljes igazság - az ellentmondások száma ugyanis lassanként a végtelenhez közelít. Először is, mint írtuk, nem világos, hogy ki bízta meg a cég pécsi alkalmazottját, hogy - kvázi összeférhetetlen módon - egyszerre előkészítője, bizottsági tisztviselője és hivatalos kapcsolattartója le gyen az 1,1 milliárdos biciklibiznisznek. (Azt azért a minap az MTV-nek nyilatkozva Szabó Pál volt postavezér elismerte, hogy a megrendelő részéről a szerződést ő írta alá, mely aktusra a társaság igazgatósága hatalmazta fel.)

Megkeresésünkre a "postás" Gergely László meghatalmazott ügyvédje (aki nevének mellőzését kérte) írásbeli nyilatkozatot juttatott el lapunkhoz. Ebben leszögezi: a beszerzések előkészítésekor általában még nem lehet tudni, hogy szükség lesz-e tendereztetésre, vagyis - az értékhatár miatt - közbeszerzésként kell-e kezelni egy-egy vásárlást. "Azt sem lehet még ekkor tudni, hogy a felettesek később mely dolgozókat választják ki a beruházás-előkészítő csoportban történő részvételre. Ráadásul a munkatársak csak a kiválasztás után írnak alá titoktartási nyilatkozatot" - utal Gergely helyzetére az ügyvéd, érzékeltetve: azzal, hogy ügyfele korábban Szlovéniában tárgyalt, még nem sározódott be automatikusan.

Mindemellett feltűnő, hogy miközben Gergelyt a postavezérkar a kerékpár-alapparaméterek kiszivárogtatásával gyanúsítja, a tendertől távolmaradó vetélytársak (például a Schwinn-Csepel) korábban nem azért nevezték "cégre szabottnak" a pályázati kiírást, mert teljesíthetetlennek tartották a műszaki követelményeket, hanem a posta járulékos elvárásai (karbantartás, javítás) miatt. S hogy a helyzet végképp érthetetlenné váljon, a Magyar Posta múlt héten egy szóval sem jelezte, hogy - Gergely "tette" fényében - ma már sokallja a váltó nélküli kétkerekűek darabjáért fizetett, illetve fizetendő nettó 124 ezer forintos árat.

Tartalom átvétel