Bihari Mihály végnapjai

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.

Miközben a pártok a köztársasági elnök ombudsmanjelöltjeinek folyamatos leszavazásával az országgyűlési biztosok intézményét lehetetlenítik el, a két nagy frakció az Alkotmánybíróság megüresedő posztjainak feltöltéséről sem képes megegyezni. A szocialisták hallani sem akarnak a népszavazási kérdéseket átengedő Bihari Mihály mandátumának meghosszabbításáról.

Még tíz percet sem tartott hétfő délután a házelnöki tárgyalóba összehívott jelölőbizottsági ülés: miután a Fidesz továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy Bihari Mihályt és Kukorelli Istvánt a parlamenti pártok közösen jelöljék - azaz tegyék lehetővé a két alkotmánybíró újrázását -, az ezt ellenző MSZP pedig nem állt elő saját jelöltekkel, a tagok dolgukvégezetlenül szétszéledtek.

"Elvi alapon nem támogatjuk az ellenzék felvetését, nem helyeseljük a mandátumhosszabbítást" - mondta az ülés után a Narancsnak Csiha Judit (MSZP) bizottsági tag. Hasonlóan gondolkodik az SZDSZ is, amely néhány hete az Alkotmánybíróságról szóló kétharmados törvény módosítását, az egyszeri újraválasztást lehetővé tevő passzus törlését szorgalmazta. Információink szerint a Fidesz ekkor még nem zárkózott el a felvetéstől, később viszont igen - ebben vélhetőleg a kormány kisebbségbe kerülése is közrejátszott. A legnagyobb ellenzéki párt alighanem bosszantani akarja - vagy miként a miniszterelnök fogalmazott egy interjújában: "pikáns" helyzetbe próbálja hozni - a szocialistákat: Bihari ugyanis 1999 júniusában az MSZP jelöltje volt, a liberális jogfelfogásúnak tartott Kukorelli kinevezése pedig a pártok közös javaslata alapján történt.

A szocialisták "elvi" kifogása azért is furcsán hat, mert jelenleg két olyan alkotmánybíró ül a testületben, aki megkapta az újrázás lehetőségét. Holló András és Kiss László is a baloldalnak köszönheti, hogy a kilencéves mandátuma lejárta után (2005-ben, illetve 2007-ben) újból magára ölthette a talárt. Kormánypárti forrásaink szerint a mostani megegyezés legfőbb akadálya Bihari személye. Az egykori MSZP-képviselő, politológus az Alkotmánybíróság (AB) elnökeként túl sok borsot tört volt pártja orra alá. Ahogyan egyik képviselőjük fogalmazott: "Az elmúlt három évben rengeteg strigula gyűlt össze a testület működését figyelemmel kísérő szakpolitikusaink füzetecskéjében."

Nem tudják például megbocsátani Biharinak, hogy a 2005-öt megelőző években többször is együtt szavazott a konzervatív bírákkal - a szocialista képviselők szerint e gesztusokkal nyerte meg a többség rokonszenvét, és ennek köszönheti elnökké választását. (Az AB elnökét az alkotmánybírák választják maguk közül.) Előadó bíróként kiállt a Polt Péter vezette - a parlamentben többször leszavazott - ügyészség függetlensége mellett, párhuzamos indoklással erősítette meg a kormánnyal többször ütköző PSZÁF autonómiáját, de az új felsőoktatási törvény egyes paszszusainak megtorpedózását sem vette jó néven az MSZP (részletesen lásd: Székek és ellensúlyok, Magyar Narancs, 2005. november 10.). A i-re a pontot végül a Fidesz és a KDNP kezdeményezte népszavazási kérdések átengedése tette fel. A kormánypárt szakpolitikusai egyöntetűen úgy vélik, hogy a kormányprogram szétszavazását lehetővé tevő és a költségvetési tételeket érintő kérdések nyilvánvalóan alkotmányellenesek - az AB tehát Biharival az élen politikai szempontok alapján mérlegelt, amikor visszadobta az Országos Választási Bizottság határozatait (lásd: "Tényleg veszélyes precedens", Magyar Narancs, 2007. július 5.). Sokak szerint már ott kibújt a szög a zsákból, amikor az AB-elnök Mádl Ferenc egykori tanácsadójára, Paczolay Péter bíróra bízta a népszavazási kezdeményezéseket. (Meglepő egyébként, hogy Bragyova András a különvéleményével egyedül maradt, kifogásait az egyébként is kisebbségben lévő, baloldalinak és liberálisnak jellemzett bírák - Kiss László, Holló, Kukorelli - nem támogatták.)

Közvetlenül a március 9-i referendum után egyenesen a miniszterelnök-pártelnök bírálta a Bihari vezette testületet. Gyurcsány a parlamentben azt mondta: "Értem az Alkotmánybíróság döntését, és tudomásul veszem. Hibának gondolom, nem értek egyet vele, nagyon sokat árt Magyarországnak, ha lényegében költségvetési tételekről lehet szavazni." A kormányfői észrevételeket az AB közleményben utasította vissza, majd a 168 órának adott interjúban Bihari is visszavágott - a legkevésbé sem egy alkotmányjogász pártatlanságával: "Szerintem a reform azt jelenti: jobbá tenni valamit. Bárki mondhatja, hogy reformer. De attól még nem biztos, hogy javít."

Tény, hogy a Fidesznek egyáltalán nem sürgős az AB feltöltése. A testület kilenc fővel is határozatképes, Bihari és Kukorelli távozásával pedig a konzervatív bírók kényelmes többségbe kerülnek, és várhatóan "jobboldali" elnököt választanak maguk közül (sajtóinformációk szerint Paczolay a legesélyesebb). Ráadásul a következő távozó is "balos" lesz: 2013-ban Holló betölti a hetvenedik életévét, ezért automatikusan megszűnik a mandátuma.

Információink szerint az MSZP-ben felvetődött, hogy Biharit vagy Kukorellit át kellene tolni a Fidesz térfelére: a szocialisták előállnának egy saját jelölttel, s ha azt támogatná az ellenzéki párt, akkor ők is megszavazzák az egyik újrázni akaró bírót mint a Fidesz jelöltjét

Akár Biharit is. Állítólag már megvan az MSZP jelöltje is: Bárándy Péter - ám egyelőre nem jelölhetik, mivel az AB-ról szóló törvény ötödik paragrafusa szerint a testületnek "nem lehet tagja az, aki a választást megelőző négy évben a kormány tagja (...) volt". Bárándy 2004. szeptember végén távozott az Igazságügyi Minisztérium éléről. (Az ügyvéd egyébként cáfolta a jelöléséről szóló híreket.)

Biharinak egyébként vannak támogatói a szocialista padsorokban, főleg Gyurcsány belső ellenzéke szimpatizál az AB-elnökkel. A lapunk által megkeresett szocialista szakpolitikusok egybehangzóan állítják, hogy törpe minoritásról van szó, ráadásul Biharit az SZDSZ sem kedveli - tehát még ha túljut is a jelölési procedúrán, nem lesz meg az újraválasztásához szükséges kétharmad. A népszavazási ügy mellett ugyanis Biharinak van egy másik "főbűne" is: ő volt az előadó bírája annak az AB-határozatnak, amely alapján Sólyom László tavaly visszautasította a 75 éves Horn Gyula kitüntetését.

Tartalom átvétel