Bedőlő kishitelek

  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
  • : Function ereg() is deprecated in /home/neplap/neplap.net/www/includes/file.inc on line 646.
Bedőlő kishitelek

Nyugdíj előtt álló elégedett emberből D. J. egyetlen év alatt munkanélkülivé és kétségbeesett adóssá vált, két bedőlt személyi hitellel, s összesen mintegy félmillió forint kifizetetlen tartozással. Akkor indult el az adósságcsapdához vezető úton, amikor 300 ezer forintos gyorskölcsönt vett fel, miután a munkahelyi létszámleépítés során kitették az állásából, és nem voltak tartalékai.

A második hitelt már az első szülte: midőn D. J. rádöbbent, hogy nem fog menni a törlesztés, és a fizetés átmeneti felfüggesztését kérte bankjától, de az a füle botját sem mozdította a segítségkérő levélre, egy második banknál is adósságba verte magát, hogy legyen honnan törleszteni a korábbi hitelt. Aztán pár hónapon belül felélte a pénzt, és most két helyről „várja” a követelésbehajtókat.

A Banki Hitelkárosultak Egyesületének (BHKE) házi statisztikája szerint D. J. története korántsem egyedi: e szervezetnek jelenleg 3,5 ezer ügyfele jár hasonló cipőben. S noha e teljesen legatyásodott csoport létszáma elenyészőnek tűnhet a hazai lakosság többszázezer hitelszerződéséhez képest, az adósságok bedőlésének erősen romló tendenciája figyelmeztető jel lehet mind a bankok, mind ügyfeleik számára.

A nemzetközi bankpiacon van, aki már drasztikus lépésre kényszerült. A Citigroup a napokban érvénytelenítette 160 ezer ügyfelének a hitelkártyáját, mivel a teljes lakossági ügyfélkör ezen 7 százaléka, megítélése szerint túl nagy kockázatot jelentett a számára. Nálunk még nem ilyen súlyos a helyzet, de az biztos, hogy bővül a kör , amelyik patthelyzetének megoldására a BHKE-nél keres segítséget. „Csupán az új esztendőben közel ezer segítségkérő levelet kaptunk, aminek konklúziójaként megállapítható, hogy a korábbinál jóval gyakoribb a néhány 100 ezer forintos hitelek bedőlése” – nyilatkozta lapunknak Lénárd Mariann, az egyesület főtitkára.

Ám miközben a BHKE a vészharangot kongatja, a bankok kimutatásai – a Figyelőnek adott tájékoztatás szerint – nem adnak okot különösebb az aggodalomra (lásd külön). Nem egyszerű kibogozni, mi lehet az oka a BHKE és a bankok gyökeresen eltérő tapasztalatának. Zavarja például a tisztánlátást, hogy nincsen nyilvános összesített adat a kis összegű hitelek portfóliójának minőségéről és bebukási arányáról. (Csupán az publikus, hogy 2004 és 2006 között a teljes hitelállománynak 1,5 százalékát tették ki a nem fizetett hitelek.)

Kétségtelen ugyanakkor, hogy az egyesületnél csupán a szerződők töredéke köt ki, így ez a nem túl magas arányt képviselő 3,5 ezer főt számláló csoport esetleg negatívan torzíthatja a valós képet. De talán az sem lényegtelen körülmény, hogy sokan csiki-csukiba fognak: egész hitelarzenállal rendelkeznek, hogy elegendő saját jövedelem híján kölcsönt kölcsönből törlesszenek. A BHKE-s ügyfeleknek jellemzően 4–5 hitelük van, de nem egyedülálló példa a 13 szerződéssel zsonglőrködő adósé sem.

A homályt növeli, hogy ha az ügyfél bebukja hitelét, akkor azt a bankok jellemzően értékesítik egy követeléskezelő cégnek, így a lejárt tartozások bankon kívülre kerülnek, a portfóliók minőségét pedig nem rontják tovább. Erre a körülményre nem csupán Lénárd Mariann, de a Magyar Nemzeti Bank is felhívja a figyelmet egy 2006-os tanulmányában, rávilágítva egyúttal egy további torzító elemre. Nevezetesen arra, hogy a friss hitelkihelyezések térnyerése elfedi az érettebb portfóliórész romlását.

Más tekintetben sem egyeznek a BHKE tapasztalatai a bankokéval. Az egyesület szerint ügyfeleik hiába fordulnak átütemezésért vagy a törlesztés felfüggesztéséért a pénzintézetekhez. Kérésük süket fülekre talál, így a hitelt bebukják anélkül, hogy a banki gépezet megmozdult volna a szerződés megmentése érdekében. A BHKE munkatársai személyesen is ezt látják, amikor maguk próbálnak a végére járni a bajos ügyeknek. A pénzintézetek képviselői viszont kategorikusan cáfolják, hogy nem válaszolnának az ügyfelek megkeresésére. A banki szakértők szerint is kifejezetten ellenérdekeltek a bedőlésben, hiszen bolondok volnának lemondani a 20–25, esetleg 35–40 százalékos teljes hiteldíj mutató (THM) mellett kihelyezett kölcsönök visszafizetéséről. Lejárt tartozást értékesíteni valóban nem feltétlenül bomba üzlet. A bebukott fedezetlen hitelekért például manapság legfeljebb 40 százalékot lehet elkérni. A pénzintézeteknek mégsem éri meg túl sok időt ölni a veszettnek látszó ügyek megmentésébe, mert a problémás hitel kezelése munka- és időigényes, így ha nincs gyors eredmény, egy határon túl már csak a veszteséget növeli az ügyintéző kármentő próbálkozása.

E kérdésben a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (PSZÁF) inkább a bankok álláspontját osztja, jelezve egyúttal, hogy azok érzéketlenségét, a levelekre várt válaszok elmaradását kifogásoló panasz hozzájuk egyáltalán nem érkezett. A fő problémát a felügyelet a tájékozatlanságban látja. „Viszonylag gyakori, hogy az ügyfelek azt gondolják, a pénzügyi intézménynek kötelező átdolgoznia a szerződést, ha az ügyfél jelzi, hogy fizetési nehézségei, problémái vannak” – mutattak rá lapunk kérdésére.

A tájékozatlanságot illetően egyébként nincs is vita a felügyelet és a BHKE között. „Többször előfordult már, hogy hosszasan kellett magyarázni az ellehetetlenült ügyfélnek azt a kézenfekvőnek látszó alaptételt, hogy 100 ezer forintos nettó jövedelemből nem lehet havi 200 ezret törleszteni” – meséli Lénárd Mariann az egyesület háza táján keringő „rémtörténetek” egyikét. Ugyanakkor a főtitkár szerint az ilyen fals helyzetek kialakulásában, az eleve bebukásra ítélt kölcsönszerződések megszületésében gyakran oroszlánrésze van a hitelbrókereknek is. „A közvetítői piacon, a hosszú távon és felelősen gondolkodó cégek mellett, mind több a szerencselovag. Az ő szemük előtt csak a hitelérték 4–5 százalékára rúgó közvetítői jutalék lebeg, és gyakran a banki ügyintézőt is képesek megtéveszteni egy ügyesen kitöltött hitelkérelemmel” – mondja Lénárd Mariann. Jóllehet, lapunkkal a bankok képviselői efféle aggodalmakat nem kívántak megosztani, a már hivatkozott jegybanki elemzés szerzőjével őszintébbek voltak. „Az ügynökök jelentős szerepnövekedésével kapcsolatban több megkérdezett bank is aggodalmát fejezte ki, egyrészt az ügynökökért indult jutalékharc, másrészt az ügynökök jutalékorientált – és kevésbé ügyféligényeket előtérbe helyező – tanácsadása kapcsán” – olvasható az MNB-s tanulmányban.

Akár romlanak a banki statisztikák a közeljövőben, akár nem, amíg nincs pozitív adóslista, és nem születik meg a magánszemélyek csődjének intézménye, az ügyfelek csak rosszul járhatnak. Hiszen így nem csupán a jutalomban érdekelt közvetítők feledkezhetnek meg arról, hogy az ügyfél anyagi helyzetének megfelelő tanácsokkal kellene szolgálniuk, de a bankok sem ösztönöznek túl hosszas hezitálásra. A pozitív adóslista talán a pénzintézeteket is fékezi majd hiteltermékeikkel való túlzott nyomulásban, a magáncsőd bevezetése pedig kifejezetten megfontolttá tehetné őket. Míg ma a követelések nem évülnek el, és a követelésbehajtók évekig, akár évtizedekig járhatnak az adós nyakára, addig egy ilyen intézmény meghonosításával az ügyfél csődjének a bank is egyik elszenvedőjévé válna, amit nyilván szeretne elkerülni.

Tartalom átvétel