A múlt héten, miután az ügyészség az esetleges büntetőjogi felelősség kérdését is feszegetni kezdte, végre színt vallottak: egy lendülettel – és tavaly decemberi keltezéssel – öt év pénzügyi mérlegét hozták nyilvánosságra. Azt azonban senki nem veheti komolyan, hogy egy párt ennyi idő alatt nem egészen tízmillió forintból országos politikai erővé válhatott.

A Zuschlag-per csütörtöki tárgyalási napján Kecskeméten Lados István korábbi vallomását olvasták fel, melyben arról vallott, hogy fültanúja volt és felvett egy telefonbeszélgetést, melyben Zuschlag azt mondta, hogy több tízmillió forintot kapott az MSZP-től országgyűlési képviselői mandátumáról történő lemondásáért.

Pártot alapítanának a közeljövőben a segélyezési politika átalakítását szorgalmazó kistelepülési polgármesterek - közölte a Magyar Hírlappal Mali Zoltán Drávapiski önkormányzati vezetője.

Új szemléletű és minőségű politikát kíván megteremteni a Lehet más a politika! nevű civil kezdeményezés, amely igény esetén párttá alakulva már a jövő évi európai parlamenti választáson is megmérettetné magát - közölték a részben a Védegyletből kivált csoport szerdai budapesti bemutatkozó sajtótájékoztatóján.

Teljes egészében szavazatarányossá válhat a pártalapítványok költségvetési támogatása az Országgyűlés alkotmányügyi bizottsága által elkészített törvénytervezet alapján. Az előterjesztés benyújtásáról hétfőn dönt a testület, az elfogadott jogszabály októberben léphet életbe.

Lövétei István alkotmányjogász szerint nem a jelenlévő, hanem az összes képviselő többségének igen szavazata szükséges a parlament feloszlatásának kimondásához, mert szerinte relatív többség nem lehet elegendő egy kormány létét eldöntő kérdésben - idézi az alkotmányjogászt az MTI alapján a hirado.hu.

„Mindössze az emberek 14 százaléka érzékeli, hogy számára könnyebb lett a megélhetés” – tudjuk meg Vásárhelyi Mária „Csalódások kora. Rendszerváltás alulnézetben” (MTA Társadalomkutató Központ 2005) című könyvéből, amely a magyarországi rendszerváltást követő másfél évtized néhány tapasztalatát vázolja szociológiai felmérések alapján. Vagyis országosan reprezentatív mintavételek szerint az emberek 86 százalékának nem hozott jót a gazdasági rendszerváltás. A többség megalapozottan érzi magát a rendszerváltás vesztesének, „hiszen a lakosság jelentős részének gazdasági, egzisztenciális és szociális viszonyai valóban jelentősen romlottak”.