Aki nem végtörlesztett, rosszul járt – ez is kiderül a Magyar Nemzeti Bank pénteken közzétett adataiból. A megmaradt svájci frank alapú hitelek kamatai az év eleje óta folyamatosan emelkednek a bankoknál, és már historikus csúcson járnak.Több mint 1000 milliárd forintnyi svájci frank hitel került ki az év elején a hazai bankrendszerből a végtörlesztés révén. Most kiderült: akinek sikerült akkor visszafizetnie a kedvezményes árfolyamon a kölcsönt duplán jól járt, azóta ugyanis a bankok emelték a meglévő frank alapú hiteleik kamatait.

Komoly aggodalomra ad okot, hogy nem tudni, mit hoz a kilakoltatási moratórium 2011. április közepi megszüntetése. Sokak számára már most hihetetlennek tűnhet, de a végrehajtás még akkor is megtalálhatja az adóst, ha soha egy törlesztőrészlettel sem késett.

Többszöri hosszabbítás után most a jövő évi fűtési szezon végéig, vagyis 2011. április 15-ig él a kilakoltatási moratórium. Az intézkedést mind a hitelezők, mind az adósok csak átmeneti megoldásnak tartják, amely nem oldja meg a valódi problémákat. A Világgazdaságnak nyilatkozó szakértők szerint kriminális a helyzet.

A hitelből történő lakásépítés valójában egy előrehozott adófizetés, másként nézve egy kamatmentes kölcsön a költségvetésnek a hitelt felvevő lakosság részéről.
Miért?

Orbán Viktor nemcsak nem vágott vissza Csányi Sándornak a devizahitelek forintosításával kapcsolatos kritikájáért, hanem meglepő gesztust is tett felé: határozottan kiállt az OTP mellett, mondván a kormány és a Magyar Nemzeti Bank által gerjesztett helyzethez képest Magyarországon éppen az OTP volt az a bank, amelyik a legtovább megpróbált ellenállni a devizahitelezést gerjesztő piaci nyomásnak. Utánanéztünk, nem egészen így történt.

Pénzügyi válság idején végy fel kölcsönt! Ezt a régi bölcsességet alighanem megszívlelték a németek, ugyanis egy most közzétett felmérés szerint tavaly 17 százalékkal több árut vásároltak hitelre, mint a krízis előtti esztendőben.

Több mint 170 ezerrel nőtt a késve fizető adósok száma az elmúlt évben. A Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) - ismertebb nevén a BAR-lista - adatai szerint december végén 788.880 olyan magánszemély volt, aki legalább kilencven napja tartozott a minimálbérnél nagyobb összeggel.